Sajtómegjelenés
Iuliu Maniu esete a magyar hazafias neveléssel
Dr. Gali Máté
Néhány nappal azt követően, hogy Iuliu Maniu 1928. november 10-én első ízben Románia miniszterelnöke lett, a Budapesten Új Nemzedék címmel megjelenő keresztény–konzervatív napilap érdekes adalékra hívta fel olvasói figyelmét a román politikus fiatalkorát illetően.
Az 1873-ban Szilágybadacsonyban született Maniu az elemi iskolát az erdélyi románság kulturális–politikai önszerveződésének bölcsőjében, Balázsfalván végezte, majd középfokú tanulmányait – Maniu Gyula néven – a zilahi Wesselényi Református Kollégiumban folytatta. Említést érdemel, hogy akkoriban ebbe az oktatási intézménybe járt a nála négy esztendővel fiatalabb Ady Endre is.
Az Új Nemzedék Maniu kormányfővé választása után meginterjúvolta egykori gimnáziumi tanárát, a sokoldalú költői, publicisztikai és történetírói munkásságáról ismert Petri Mórt, aki úgy emlékezett vissza, hogy a későbbi miniszterelnök „egyike volt a legjobb, legkorrektebb magaviseletű, fogékony eszű tanítványaimnak.” Mindezt bizonyítja, hogy a Református Kollégium iskolai értesítői alapján jó magaviseletéért és szorgalmáért cserébe a hetedik és nyolcadik osztály végén is könyvjutalomban részesült, nyolcadik osztályban pedig diáktársai még az ifjúsági önképzőkör titkárává is megválasztották!
A napilap 1928 novemberében megjegyezte, hogy „»Nagyrománia« mai miniszterelnöke magyar iskolában, magyar tanároktól, magyar nyelven sajátította el tudásának alapelemeit.” A már fentebb említett Petri készítette fel őt magyarból az 1890-ben „jó” minősítéssel teljesített érettségi vizsgájára is. A kollégium értesítője szerint az év májusában magyarból az alábbi tételeket kapták kidolgozásra a diákok:
- Arany János Toldija.
- Vörösmarty Mihály hazafias lírája, különös tekintettel a Szózatra.
- Mennyiben bizonyult korszakalkotónak Szent István királyunk uralkodása?
Noha Petri meglátása szerint az érettségiző fiatalemberről akkor még „nem sejtette senki, hogy politikai pályája később ilyen magasságokba ível”, mindenesetre pikáns érdekességgel szolgál, hogy az utóbb a román nemzeti egységtörekvések eltökélt hívévé szegődő Maniu-nak az ezeréves magyar államiságot megalapozó királyunkról kellett számot adnia, vagy éppen arról a Vörösmartyról, akinek a Szózat révén az egyik fontos nemzeti imánkat köszönhetjük, olyan hazafias költemények mellett, mint például a régi magyar dicsőséget megörökítő Zalán futása című eposz.
Mindettől függetlenül Maniu az érettségi bizonyítványával a zsebében előbb beiratkozott a kolozsvári egyetem jogi karára, majd tanulmányait Budapesten, illetve Bécsben folytatta. Az egyetem elvégzését követően ügyvédként helyezkedett el, valamint politikai pályára lépett, és élharcosa lett „Nagy-Románia” megteremtésének, három ízben pedig megválasztották keleti szomszédunk miniszterelnökévé is. (Sőt, 1944–1945-ben az ő nevét vették fel azok a román önkéntes, félkatonai gárdák, amelyek az erdélyi magyarokkal szemben kegyetlenségek sorát követték el.) Későbbi életútja bizonyítja tehát, hogy a néhai zilahi diáktól minden bizonnyal olyan távol állhatott a magyar nyelv, irodalom és történelem, mint amilyen távol a román áll 1920 óta a romániai magyar iskolásoktól.
