A Királyhágó szomszédságában fekvő Csucsa neve elsősorban Ady Endre életútjának köszönhetően ismert a széles nyilvánosság számára. A településen található kastélyban született Boncza Berta, más néven „Csinszka”, aki Ady szerelmi költészetének kései múzsája és a neves költő felesége volt. A betegeskedő Ady életének utolsó éveiben sok időt töltött a Boncza család csucsai fészkében, amelyet aztán Octavian Goga író, politikus az első világháború után megvásárolt és átalakított. Az adásvétel és az impériumváltás következtében a kastélyban nem a magyar költő, hanem a román író tiszteletére rendeztek be múzeumot.

Csucsa Kolozs megyében, Királyhágó mellett fekszik, Erdély felől, Bánffyhunyadtól 20 kilométerre északnyugatra, s nagyon keresni sem kell a települést, hiszen keresztülmegy rajta a Nagyvárad–Kolozsvár országút. Magyarország és a Partium felé érkezve, a Királyhágóról leereszkedve tulajdonképpen az első település a völgyben. Az út egyik oldalán a Sebes-Körös kanyarog. A másikon, a hegyoldalban van a híres kastély.

Már az 1910-es népszámlálás is erősen román többségű falunak találta. A 2011-ben végzett népszámlálás adatai szerint 1100 lakosából kilenc vallotta magyarnak.

1384-ben Chucha néven említik. A legendák szerint itt volt molnárlegény Kinizsi Pál, itt nyújtotta át malomkövön Mátyás királynak a vízzel telt kupát. 1848 novemberében ide szorultak ki a magyar csapatok Puchner Antal császári tábornok csapatai elől, majd Bem József innen indította 1848. december 18-án hadjáratát, amely végül Erdély felszabadításához vezetett.

A kastély alatt, a domb lábánál álló református templomot 1913-ban építették. A csucsai református gyülekezetnek ekkor már csak beszolgáló lelkésze volt (Barabás Árpád magyarókereki lelkipásztor), s a református gyülekezet, amelynek a századfordulón még 400 híve volt, már csak 108 lelket számlált (a községben ekkor 1500-an laktak). 1995-ben, amikor a felújított református templomot újraszentelték, a reformátusok már csak heten voltak.

Boncza Miklós, a kastélyépítő

Boncza Miklós 1847-ben született désfalvi Boncza Elek uradalmi tiszttartó és szőkefalvi Nagy Jozefa harmadik gyermekeként. Korán teljes árvaságra jutott, szülei az 1848-as román parasztfelkelésnek estek áldozatul. Fiatalabbik nővérével, a négyéves Bertával együtt egyik anyai nagybátyjához került Bágyonba, ott töltötte gyermekkorát. Mint szolgadiák Nagyenyeden tanult, majd Pestre ment, ahol jogot hallgatott. Az ügyvédi vizsga letétele után Pesten ügyvédi irodát nyitott. Szerkesztője és tulajdonosa volt a Magyar Közigazgatás című lapnak, amely állami megrendelésre rendelettárakat adott ki.

Boncza 1887-től 1905-ig mint a Szabadelvű Párt képviselője aktívan részt vett a politikai életben, Többször megválasztották Marosvásárhely és a topolani járás országgyűlési képviselőjévé. Tisza pártjának radikális csoportjához tartozott.

Anyagilag támogatta özvegyen maradt nővérét, Török Károlyné Boncza Bertát, aki férje öngyilkossága után egyedül nevelte két gyermekét, Török Bertát és Károlyt. Közülük Bertát később Boncza taníttatta Pesten, Zirzen Janka három évfolyamos tanítóképzőjében, s ekkor szeretett bele unokahúgába. Házasságukat Boncza nővére is hevesen ellenezte, nemcsak a korkülönbség, hanem a vérfertőzés miatt is. A törvény ugyanis tiltotta a másodfokú rokonok házasságát, az országgyűlési képviselő Boncza azonban megszerezte a frigyhez a király engedélyét. Így 1893. július 4-én a pesti Kálvin téri református templomban a negyvennyolc éves Boncza Miklós feleségül vette húszéves, tanári diplomáját éppen megszerző unokahúgát. Tanúként Wekerle Sándor miniszterelnök és Heltai Ferenc, Budapest főpolgármestere vett részt az esküvőn.

Boncza még ebben az évben kastély építtetett Csucsán ifjú felesége kívánságára. Török Berta hamarosan teherbe esett, és 1894. június 7-én a várva várt fiú utód helyett leánygyermeknek adott életet, aki a Berta nevet kapta. Török Berta a szülés után 10 nappal gyermekágyi lázban meghalt. Boncza Miklós a gyermeket lelencházba akarta adni, de ezt nővére, aki nagymama és nagynéni volt egy személyben, nem engedte, és magára vállalta a nevelését.

A csucsai Boncza-kastély egy 1912-es képeslapon. Forrás: kepeslapok.wordpress.com

Boncza Miklós Török Berta halála után többé már nem nősült meg, viszont együtt élt titkárnőjével, Erlesbeck Kamillával az asszony pestszentlőrinci házában. Hevesen ellenezte leánya, Boncza Berta és Ady Endre házasságát, melyet azonban akarata ellenére megtartottak 1915. március 27-én.

Boncza Miklós két évvel később, 1917 januárjában halt meg Pestszentlőrincen, ott is temették el, az egykori Öreg temetőben. Református szertartás szerinti temetésén jelen volt a korabeli magyar közélet valamennyi vezető politikusa és országgyűlési képviselője.

Ady, Csucsa és a kastély

Ady Endre 1911 óta levelezett Boncza Bertával, Boncza Miklós ügyvéd, képviselő és laptulajdonos lányával, s a Léda-szerelem végeztével, 1914-ben meg is látogatja őt Csucsán. A költő itt vészeli át a világháborút, és itt írja Az eltévedt lovas című versét, melynek soraiban könnyen ráismerni a tájra is: „S a domb-keritéses síkon / Köd-gubában jár a November.” Ady a csucsai református egyházközség presbitere volt, és apósa halála után jelentős összeget adományozott az egyháznak.

De mi is volt ez a kastély, ahová Ady és ifjú szerelme bekvártélyozta magát?

A kastélyban található ismertető szerint „Boncza Miklós, a jónevű ügyvéd, képviselő és laptulajdonos szerelemre ébredt nővére, özvegy Török Károlyné lánya iránt, s nem törődve a rokoni kapcsolattal, 48 éves korában, 1893 nyarán királyi engedéllyel feleségül vette az alig húsz ves Török Bertát. Ifjú feleségének Alpár Ignác tervei alapján a csucsai hegyoldalban romantikus kastélyt építtetett. Ebben a házban született meg kislányuk, Boncza Berta 1897. június 7-én. A szülés után kilenc nappal az édesanya gyermekágyi lázban meghalt. A tragédia végképp szétválasztotta a Boncza testvéreket. A férfi megrendülten visszatért Pestre, a kislány nevelését nővére vállalta. Az alápincézetlen, gyönyörű palota lakatlan kastéllyá változott. A nagymama Kolozsvárra költözött unokájával, ahol a kislány ötéves koráig éltek. A kis Berta szamárköhögésben szenvedett, ezért az apa egyszerű, napos, alápincézett kúriát épített birtokán, ahol jó levegőn, kényelemben növekedhetett gyermeke.” Ez a kastély mellett található Fehér Ház.

Boncza Miklós leányát 1910-től négy éven át a svájci Lutryben, a Le Marronier leánynevelő intézetben taníttatta, ahonnan a 16 éves Boncza Berta túlfűtött hangú leveleivel hódította meg az ekkor Svájcban diákoskodó, későbbi erdélyi írót, Tabéry Gézát. Még e románc idején, 1911 novemberében kezdeményezett Berta levelezést Ady Endrével is, de az első személyes találkozásukra csak 1914. április 23-án került sor, amikor a költő ellátogatott Csucsára. Ez év május 14-én Lám Béla erdélyi mérnök-író titokban eljegyezte Boncza Bertát, ám a nem egészen egy hónapig tartó mátkaságnak az időközben elmélyülő Ady-szerelem vetett véget.

Ady Csinszka-versei 1914. július elsejétől kezdtek megjelenni a Nyugatban. Bár édesapja határozottan ellenezte, Csinszka 1915. március 27-én Budapesten hozzáment Ady Endréhez. Boncza Miklós halálával megörökölték a Veres Pálné utca 4. szám alatti lakást, ahová 1917 őszén költöztek be. A világháborút ugyanakkor Csucsán vészelték át. A Fehér Ház mellett van egy még kisebb fehér házikó, itt lakott Ady Endre. Ma az egykori lakás helyén működik a Petőfi Irodalmi Múzeum Ady-emlékszobája.

Az Ady Endre-emlékház Csucsán. Szilvay Gergely felvétele

„Az Ady-emlékkiállítás abban a házban látható, amelyben 1914-től Ady Endre élt Csinszkával a Csucsán töltött hónapokban. Korábban itt lakott Boncza Miklós, amikor évente egyszer-kétszer eljött meglátogatni a lányát. Az épületben hálószoba, fürdőszoba és könyvtárszoba volt. A kis lak ugyanakkor épült, amikor a négyszobás, alápincézett, sokablakos, világos kúria, ahová beköltözött Kolozsvárról a nagymama Bertukával. A házhoz melléképületek is tartoztak: konyhák, cselédszobák, kamrák. Csinszka emlékezése szerint az új ház tele volt kalotaszegi varrottassal és a Boncza család kedves biedermeier bútoraival. Mindennap csendben elsétáltak a komor kastélyhoz, szellőztettek, megnézték, hogy minden rendben van-e” – szól az ismertető.

Boncza Berta azonban eladta a család kastélyát Octavian Gogának, a román írónak és miniszternek, későbbi miniszterelnöknek, aki 1921–1926 között neobizánci stílusban alakíttatta át az épületet, így az eredetire már alig emlékeztet. A Boncza-kastélyból csak egy sarokbástya maradt meg. 1966-ban Goga özvegye a román államra hagyományozta az ingatlant, ekkor alapították meg az Octavian Goga Múzeumot.

A kastély felett áll egy ortodox templom, kolostor s egy Goga-mauzóleum. A kolostor fatemplomát Octavian Goga özvegye 1939-ben hozatta át a Szilágy megyei Galponyáról.

Csinszka

Boncza Berta, miután mégsem lelencházba, hanem a nagynénjéhez került, még egy svájci intézetbe is járt. Hazatérve a hatalmas Boncza-kastélyban töltötte napjait, atyja szigorú felügyelete alatt.

Mint a Múlt-Kor írja: Berta nagy álma az volt, hogy Szendrey Júliához hasonlóan ő is híres költőfeleség lesz. Az ügy érdekében meg is tette, amit tehetett, az ifjú író Tabéry Gézát ostromolta leveleivel, eredménytelenül. A csalódás után Adynak írt rajongó leveleket, verseket is küldött neki. A Léda-szerelemből épphogy kilábaló, a magát féktelen élvhajhászásba vető költő kezdetben hűvös távolságtartással viszonozta az érdeklődést, de Berta egyre sűrűsödő, egyre bizalmasabbá váló levelei végül megtették a hatást.

Miután a Léda-szerelemből kilépő Ady megcsömörlött a féktelen mulatozástól és nőzéstől, végül Csinszkánál kötött ki. A költő magát tréfásan Csacsinszky lengyel grófnak adta ki, Berta pedig Csacsinszka, becézve Csinszka lett – innen álneve eredete.

Az esküvő után a pár a kastélyban rendezkedett be. Csinszka odaadással ápolta beteg férjét, aki cserébe szerelmi lírájának legszebb, gyengéd melegséget sugárzó darabjait írta hozzá (Őrizem a szemed, Ceruza-sorok Petrarca könyvén, Vallomás a szerelemről, Akkor sincsen vége, De ha mégis?, Egy háborús virágének). 1917 januárjában meghalt Boncza Miklós, és az év őszén Ady és Csinszka beköltözött a tőle örökölt budapesti lakásba. Csinszka lelkesen látott hozzá új otthonuk berendezéséhez, de Ady ekkor már súlyos beteg volt, és 1919. január 27-én meg is halt – írja a Múlt-Kor.

Az ifjú özvegy egy ideig Babits Mihállyal keveredett viharos szerelmi kapcsolatba, amelynek egy év után szakítás lett a vége. Ezt követően kezdődött viszonya Márffy Ödön festőművésszel, a Nyolcak művészcsoport tagjával, akihez 1922-ben feleségül ment, és e frigy végre anyagi biztonságot és társadalmi megbecsülést hozott számára. Csinszka 1934. október 24-én halt meg, agyvérzés következtében.

Saját költeményei, amelyek a Csinszka versei című kötetben jelentek meg, a kritika szerint halvány Ady-utánérzések, viszont az Életem könyve című memoárja és az Adyval folytatott levelezése az Ady-kutatás alapvető forrása.

A Magyarország felől Erdélybe igyekvők többnyire a Királyhágón állnak meg pihenni, így a közvetlenül azután következő, amúgy is román többségű, az országútról nem annyira „kivehető” Csucsán ritkán néznek körül, hiába köti a települést híre a magyar irodalomtörténethez, pedig a kastély közvetlenül az országút felett magasodik. Érdemes egyszer időt szánni rá, s a Királyhágó vagy Körösfeketetó helyett itt megpihenni.

* Az 1941. évi magyarországi népszámlálás eredménye.
** A 2011. évi népszámláláson 40 fő nem nyilatkozott az etnikai hovatartozásáról.