Film-történelem

Vörös szikla

„A Gyűrűk Ura távol-keleti környezetben”

Dr. Hahner Péter

Lehet-e úgy felidézni a távol-keleti ókort, hogy le sem tudjuk venni szemünket a vászonról vagy képernyőről? Lehet-e egy ókori, távol-keleti történetből elképesztően látványos akciófilmet forgatni? Minden bizonnyal, ha John Woo ül a rendezői székben.

Ezt a filmet egyes rajongói A Gyűrűk Ura című filmtrilógiához hasonlították, arra hivatkozva, hogy a nagyszabású ütközetek felidézése mellett sikerült bemutatnia az összetett emberi kapcsolatok megható részleteit is. Egyaránt ajánlhatjuk a kínai történelem és kultúra, valamint a látványos akciófilmek kedvelőinek.

A film moziplakátja. Forrás: JoBlo.com

A tények

A cselekmény Krisztus után 208-ban játszódik, amikor Septimus Severus császár Britanniában átkelt Hadrianus falán – csak éppen az eurázsiai kontinens másik oldalán vagyunk, Kínában, a Han-dinasztia végnapjai idején. A császár hatalma ekkor már csak névleges, Cao Cao, rettegett hadvezére, a hadseregszervező, költő és katonai diktátor pedig lerakja egy új birodalom alapjait. Ő volt az, aki leverte a sárga turbánosok híres felkelését 184-ben, amit az osztályharcokra koncentráló, marxista történészek oly sokat emlegetnek. Miután Cao Cao sorra megsemmisítette ellenfeleit északon, hozzálátott a Jangce völgyének meghódításához. Két kisebb fejedelemség állt az útjában: Liu Bei és Szün Tyüen (Sun Quan) államai. A folyó Hebei (Hubei) tartománybeli szakaszánál, a Vörös sziklánál kerül sor a döntő ütközetre, a mai Kína közepén. Cao Cao saját bevallása szerint 800 000 katonát mozgósított. Ellenfelei szerint csak 230 000 fegyverese volt, de így is rendkívül nagy túlerővel rendelkezett, hiszen mindössze 50 000 katonát tudtak szembeállítani vele. Egyes szakértők szerint a Vörös sziklánál lezajlott csata volt az a haditengerészeti ütközet, amelyben a legtöbben vettek részt – bár nem tengeren, hanem folyón került rá sor. Cao Cao kudarca után a birodalom három részre szakadt, s hamarosan kezdetét vehette a három királyság, Su Han, Keleti Vu és Vei kora (220–280).

A legendák

Az ütközetet a kínai kultúra évszázadok óta felidézi különböző alkotásokban. Szu Si, a 10. századi híres költő verseket írt róla, a 14. században, a Ming-dinasztia korában pedig Lo Kuan-csung (Luo Guanzhong) nagyszabású, epikus műben mutatta be a csatát A három királyság regényes története címmel. (Tervezett magyar kiadásából csak az első kötet jelent meg Három királyság címmel 2019-ben, a Caeta Kiadónál.) Rengeteg legenda terjedt el az ütközetről, azt is híresztelték, hogy a győztesek varázslattal fordították meg a szelet a Jangce felett. A 20. századi pekingi operák is felidézték az ütközetet, amely oly népszerűvé és közismertté vált, hogy a csatatér közelében fekvő Pu-qi nevű város az államtanács engedélyével 1998-ban felvehette a Chibi, vagyis Vörös szikla nevet. Számtalan videojáték, majd 1995-ben egy kínai tévésorozat idézte fel a korszakot. Amikor pedig a 21. században úgy döntöttek, hogy filmre viszik a híres történetet, a távol-keleti filmgyártás minden tudását és erőforrását összegyűjtötte ehhez a szemkápráztató történelmi látványossághoz. Rendezőnek pedig a legsikeresebb kínai filmrendezőt kérték fel: John Woo-t.

Az akciófilmek mestere

Ez a hongkongi rendező az 1980-as években rendkívül nagy sikert aratott látványos és akciódús bűnügyi történeteivel (A szebb holnapért 1., 2., A bérgyilkos, A fegyverek istene), melyek főszereplője, Yun-Fat Chow nemzetközileg is ismert „celebbé” vált. Az 1990-es évek elejétől John Woo már az Egyesült Államokban készítette el új filmjeit (Tökéletes célpont, Rés a pajzson, Ál/arc, Mission Impossible 2., A felejtés bére), olyan sztárokkal a főszerepekben, mint Nicolas Cage, John Travolta, Jean-Claude Van Damme és Tom Cruise. A Vörös szikla készítése során sem tagadta meg önmagát, korábbi filmjeinek számtalan motívuma felbukkan benne. Nagy jelentőséget kap a zene (ezúttal az ősi, kínai hangszerekkel játszott muzsika), gyakoriak a mesterien koreografált, olykor lassított ütemben látható, akrobatikus összecsapások, és megjelennek a drámai pillanatokban szárnyaló galambok is (ezúttal a folyó felett, egészen az ellenség főhadiszállásáig…

Egymást követik a különleges felvételek – például egy méltóságteljesen közeledő hajóhadat alulról pillanthatunk meg, mintha a folyó medréből néznénk felfelé. Nem maradhatott el a híres „Mexican standoff” sem, vagyis az a sajátos patthelyzet, amelyben több szereplő tart fenyegetően fegyvert egymás fejéhez – ezúttal természetesen kardot és nyilat. Amit pedig lándzsával, nyilakkal és pajzsokkal el lehet játszani, azt a filmben be is mutatják.

Távol-keleti hősök

A szerkezet a klasszikus elemekre épül: a gyengébb, de humánus fejedelmek összefogásra kényszerülnek egy mindent elsöpörni kész, gonosz hadsereggel szemben. Létszámbeli hátrányukat bátorsággal, furfanggal és önfeláldozó akciókkal ellensúlyozzák. Az egyik oldalon ott áll Cao Cao, a hadúr, felmérhetetlen mennyiségű folyami hajóval a háta mögött; néha verseket szaval katonái előtt, és halálosan szerelmes az ifjúkorában megismert szépségbe, aki most egyik ellenfele felesége. A másik oldalon Szün Tyüen, akinek csecsemő gyermekét kellett megmenteni az üldözőktől, és Liu Bei szépséges feleségével, akiért Cao Cao ifjúkora óta rajong. Mellettük áll Zhou Yu, a hadtudomány ifjú mestere, aki ismeri a természet titkait, tudja, mikor fordulnak a szelek, és remek ötletei vannak a háborúban. A számtalan tábornok és katonatiszt mellett megjelenik egy fegyverforgatásban jártas hercegnő is, aki álruhában hatol be az ellenség táborába. (Amikor visszatérése után a haditanács előtt a testéről fejti le Cao Cao táborának selyemre rajzolt térképét, a marcona hadurak mélységes zavarban fordulnak el – a meztelen női derék láttán…)

A távol-keleti kultúra

A filmben a kínai kultúra számtalan elemével megismerkedhetünk, többek között a labdarúgás ősi változatával, a teaszertartás jelentőségével, kardtánccal, kalligráfiával és a modern tűzfegyverek megjelenése előtti harcművészet minden elemével. Zhou Yu pedig egy „zenei párviadalban” győzi meg Szün Tyüent arról, hogy harcba kell szállnia Cao Cao ellen. Hőseink először mesterien tőrbe csalják Cao Cao egyik szárazföldi seregét, majd a Vörös sziklánál állják el az útját flottájának. Cao Cao „biológiai hadviseléssel” kísérletezik: tífuszban elhunyt holttestekkel teli hajókat zúdít ellenfeleire. Hőseink azonban karanténnal és maszkok használatával leküzdik a járványt, majd Cao Cao hadseregétől szereznek elegendő számú nyílvesszőt. Ezt az epizódot, a „nyilak kölcsönzését” ugyan nem erősítik meg a történészek, a rendező A három királyság regényes történetéből vette át, de igen látványos jelenetet készített belőle. Szalmával megrakott, harcosok nélküli hajókat küldenek az ellenség elé, majd miután ezekre nyílzápor zúdult, visszavonulnak, és kiszedik a nyilakat. Amikor pedig Zhou Yu felhívja a figyelmet arra, hogy Cao Cao hajóit összekapcsolták egymással, gyújtóhajókkal támadnak rájuk. A végső összecsapás minden képzeletet felülmúlóan látványos. A szép hercegnő pedig természetesen terhesen indul ellenfele táborába, hogy teaszertartásával elvonja a hadúr figyelmét a háborútól.

Nem árt néha elszakadnunk az európai és amerikai történelemtől, s emlékeztetni magunkat, hogy a keleti kultúrának is van gazdag hagyománykincse, látványos és érdekes történelme.