Az 1946-os párizsi békekonferencia

2021. 09. 30.

Előadók: Dr. Szarka László, Dr. Hollósi Gábor, Prof. Dr. Fülöp Mihály

Az 1945. január 20-i moszkvai fegyverszüneti egyezménnyel a magyar békeszerződés legfontosabb kérdései a győztes nagyhatalmak közti konszenzus függvényében alakultak.

Az 1946. július 29-én Párizsba összehívott értekezleten a Harmadik Birodalom európai szövetségesei, az öt európai vesztes ország – Olaszország, Magyarország, Románia, Bulgária és Finnország – részére a Külügyminiszterek Tanácsa által előkészített békeszerződés-tervezetét vitatták.

A két és fél hónapon át tartó konferencián az öt nagyhatalom, a társult és szövetséges országok mellett a vesztesek delegációi is részt vettek. A magyar békeszerződés vitáiban a határ- és jóvátételi kérdések, valamint a magyar kisebbségek ügye állt a középpontban. A magyar-román trianoni határt változatlanul hagyták, a magyar-csehszlovák határon azonban három község elcsatolásával megnövelték a pozsonyi hídfőt.

Ugyanakkor a Gyöngyösi János vezette magyar küldöttségnek sikerült elérnie 200 ezer felvidéki magyar egyoldalú kitelepítésére vonatkozó csehszlovák követelés nagyhatalmi elutasítását.

Intézetünk a fenti téma kapcsán Magyarország határai, a magyar kisebbségek és a pozsonyi hídfő címmel vitaestet szervezett.

A beszélgetés résztvevői:

• Prof. Dr. Habil. Fülöp Mihály, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar
• Dr. habil. Hollósi Gábor, PhD, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa
• Dr. habil. Szarka László, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa, a komáromi Selye János Egyetem docense