Események

A csehszlovák-magyar lakosságcsere

Konferencia – 2022

Dr. Szarka László, Sápos Aranka, Kovács Anna, Paulik Antal, Popély Árpád, Szuda Krisztina, Angyal Béla

 

 

A második világháború után Kelet-Közép-Európában a háborús etnikai tisztogatások sora tovább folytatódott – immár a nemzetállamok etnikai homogenizációja jegyében. A győztes nagyhatalmak hozzájárulásával csaknem 11 millió németet űztek el kelet-poroszországi, sziléziai, szudétavidéki, magyarországi és jugoszláviai szülőföldjéről, miközben sok százezren életüket vesztették a menekülés során. A Magyarországgal határos országok, melyek közé Kárpátalja megszerzésével 1945 júniusában a Szovjetunió is felsorakozott, a kollektív bűnösség elvére hivatkozva szintén mérlegelték a magyar kisebbségek felszámolásának, elüldözésének, elhurcolásának lehetőségét.

A kárpátaljai málenkij robot súlyos emberveszteségei, a délvidéki brutális megtorlások, a Maniu-gárdisták erdélyi magyarellenes atrocitásai mellett Csehszlovákia tett meg mindent annak érdekében, hogy a 650 ezres szlovákiai magyar kisebbséget felszámolja. Az első bécsi döntés után visszacsatolt területekre költözött anyaországi magyarok egyoldalú kitelepítése, a csehországi deportálások és a tömeges kényszerasszimiláció mellett az 1947. áprilisi 12-én kezdődött és 1948 végéig tartó lakosságcserétől remélték, hogy az általuk tervezett 180 ezer magyar kitelepítésével sikerül a kompakt magyar területeket felszámolniuk.

A csehszlovák kormány, a Szlovák Nemzeti Tanács rendeleteivel és Beneš elnök jogfosztó dekrétumaival kikényszerített lakosságcsere keretében, erős csehszlovák propaganda hatására 95 ezer magyarországi szlovák jelentkezett az áttelepülésre, de végül csak 60 ezren döntöttek szülőföldjük elhagyása mellett.

A Rubicon Intézet 2022. 04. 12-én konferenciát szervezett a 75 évvel ezelőtt elkezdődött lakosságcsere történetének és emlékezetének máig lezáratlan kérdéseit vizsgálata céljából. Így például a csehszlovák hatóságok teljes etnikai homogenizációra törekvő magatartásának ellentmondásait, az etnikai viszonyok átalakulását, a magyarországi szlovákok áttelepülési döntésének motívumait vagy a Németországba kitelepített magyarországi németek helyére költöztetett, felvidéki „fehérlaposok” sorsát.

A konferenciára a Mathias Corvinus Collegiumban (Tas vezér u. 3.) került sor, 2022. április 12-én.

 

Dr. Szarka László előadása:

 

Ebben a videóban Szarka László, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa „Homogenizáció, kényszermigráció, repatriáció. A lakosságcsere az 1945 utáni etnikai telepítések történetében” című előadása látható.

 

Sápos Aranka előadása:

 

Ebben a videóban Sápos Aranka, a Szlovák Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézetének munkatársának „A lakosságcsere által érintett felvidéki magyarok és magyarországi szlovákok írásos panaszai” című előadása látható.

 

Kovács Anna előadása:

 

Ebben a videóban Kovács Anna, a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézetének munkatársának „Agitáció, toborzás, egyéni döntés. Lakosságcsere Komárom-Esztergom megyében és Budapest környékén” című előadása látható.

 

Paulik Antal előadása:

 

Ebben a videóban Paulik Antal, a magyarországi szlovákok országgyűlési szószólójának “A lakosságcsere a magyarországi szlovákok emlékezetében” című előadása látható.

 

Popély Árpád előadása:

 

Ebben a videóban Popély Árpád, a Selye János Egyetem Tanárképző Karának docensének „Antidemokratikus, értelmetlen és kegyetlen. Csehszlovákiai magyar emlékiratok a lakosságcseréről” című előadása látható.

 

Szuda Krisztina előadása:

 

Ebben a videóban Szuda Krisztina, a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézetének munkatársának “Szívet cseréljen az, aki hazát cserél? A magyarországi szlovákok válaszai a lakosságcsere kihívására” című előadása látható.

 

Angyal Béla előadása:

 

Ebben a videóban Angyal Béla, történész “Kikényszerített lakosságcsere. Az államközi egyezménytől a népcsere megkezdéséig vezető út” című előadása látható.

Close Bitnami banner
Bitnami