„Falu végén kurta kocsma” – de miért kurta?

2022.06.10.

Kovács Örs

„Falu végén kurta kocsma, | Oda rúg ki a Szamosra” – írta egykoron Petőfi Sándor. De vajon tudjuk-e, mit jelent a kurta szavunk? És ha megtudtuk a szó jelentését, akkor mi az értelme a kurta kocsma kifejezésnek? 

A „kurta” szó jelentése „rövid”, ami az időszakos nyitvatartást jelentette. Általában az 1550-ben született XXXVI. törvénycikket tekintették a szezonálisan nyitva tartó, azaz kurta kocsma szabályozásának. A törvény szerint abban a faluban, ahol volt szőlőhegy és a jobbágyoknak szőlőjük, ott Szent Mihály napjától (szeptember 29.) Szent György-napig (április 24.) engedték a jobbágyoknak a saját borukat kimérni. Ahol nem volt szőlőhegy és a jobbágyoknak szőlőjük, ott ez a lehetőség csak karácsonyig illette meg őket. Ez volt a kifejezés által jelölt rövid időszak, amikor a jobbágyok üzemeltethették a kocsmát. Mária Terézia Urbáriuma (1767) is erre a törvényre hivatkozik, amikor a parasztok számára a bormérés kezdőnapjaként Szent Mihály napját határozza meg. A kocsma csak rövid ideig volt a jobbágyok kezén.

A kurta kifejezés egyben utalt a bor minőségére is, hiszen ebben az időszakban szinte csak újbort tudtak árulni, amelynek a minősége is gyengébb volt, mint a tavasszal piacra kerülő boroké. Ráadásul a parasztok csak a saját boruk eladására kaptak engedélyt. A kocsma faluvégi – a falu centrumától távoli – elhelyezkedése is időszakos és minőségében gyengébb szolgáltatásaira utal. Sőt, az engedély nélküli italmérések is ezt a nevet viselték. Érdekesség, hogy a pálinka vagy a sör esetén a kocsmáltatási jog teljes egészében a földesúrnál maradt, azaz a jobbágyoknak még rövid időre sem adtak lehetőséget ezen italfajták forgalmazására.

Már az 1800-as években félig-meddig szociális szempontok szerint adták meg a kurta kocsma megnyitási engedélyét a kevés földön gazdálkodó, ám bort is termelő parasztoknak. A bor kocsmai áron való értékesítése többet hozott a konyhára, mint ha egy kereskedőnek alacsonyabb áron értékesítette volna azt. Így válhatott a kurta kocsma akár tényleges anyagi segítséggé is a szegényebb rétegeknek. 

A Petőfi-versben szereplő kurta kocsma a kutatások mai állása szerint Tunyogmatolcson lehetett, ahol tényleg a falu végén található a kocsma. A legendák szerint a költő magányosan gyalogolt, de valaki felvette a szekerére, akivel együtt tért be a kompnál lévő kocsmába. Más változat szerint a Fülöpösdarócon új kastélyt építtető birtokossal, Luby Zsigmonddal érkezett a költő a kocsmába. Petőfi verséből azonban mindez nem derül ki, miként az sem, hol írta a versét.

Olvassa a többi Egypercest ide kattintva a Rubicon Online-on!