Megtorlások 1849-ben

2022.10.06.

Index.hu

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukását követő kegyetlen megtorlások során mintegy százötven embert végeztek ki, míg a bebörtönzöttek és kényszermunkára ítéltek száma több ezerre tehető, az egykori honvéd katonák tízezreit pedig a császári hadseregbe sorozták be. 173 éve, 1849. október 6-án a megtorlás a magyar politikai és katonai elitet is elérte.

A hadbíróságok első fokon több száz honvédtisztet, képviselőt, kormánybiztost, lelkészt ítéltek halálra, majd enyhítették ítéletüket többéves börtönbüntetésre. Szintén százakra szabtak ki vár- vagy sáncfogságot, illetve sokakat botoztak vagy vesszőztek meg, és több tízezer főt soroztak be a Császári-Királyi Hadseregbe. A magyarországi zsidó közösségre a magyar szabadságharc támogatása miatt óriási hadisarcot vetettek ki. Alig volt olyan magyar család, amelynek valamelyik tagját ne érintette volna a megtorlás, mert ha más nem, a Kossuth-bankók betiltása és kárpótlás nélküli megsemmisítése csaknem mindenkit érintett. A megtorlás célja – az olykor felfedezhető bosszúvágy kielégítésén felül – a megfélemlítés volt, hogy nemzedékekre elvegye a magyarok kedvét a lázadástól.

Az évforduló kapcsán Borhegyi Péter Intézetünk munkatársa adott interjút az index.hu-nak, amely ide kattintva olvasható.

Nyitóoldali kép forrása: Wikipédia