Rubicon-est: Forradalom és megtorlás

2022. október 7. 18.00 óra

Az 1848–1849. évi szabadságharc leverését kegyetlen megtorlás követte. Az 1849 januárjától 1850 júniusáig tartó időszakban mintegy 144 főt végeztek ki. A hadbíróságok első fokon több száz honvédtisztet, képviselőt, kormánybiztost, lelkészt ítéltek halálra, majd enyhítették ítéletüket többéves börtönbüntetésre. Szintén százakra szabtak ki vár- vagy sáncfogságot, illetve sokakat botoztak vagy vesszőztek meg, és több tízezer főt soroztak be a cs. kir. hadseregbe. A magyarországi zsidó közösségre a magyar szabadságharc támogatása miatt óriási hadisarcot vetettek ki. Alig volt olyan magyar család, amelynek valamelyik tagját ne érintette volna a megtorlás, mert ha más nem, a Kossuth-bankók betiltása és kárpótlás nélküli megsemmisítése csaknem mindenkit érintett.

A megtorlás célja – az olykor felfedezhető bosszúvágy kielégítésén felül – a megfélemlítés volt, hogy nemzedékekre elvegye a magyarok kedvét a lázadástól.  A megtorlás irányítója, a kegyetlenségéről elhíresült Julius Haynau táborszernagy, Magyarország teljhatalmú katonai parancsnoka egy levelében így írt erről: „Én vagyok az az ember, aki rendet fog teremteni. Nyugodt lelkiismerettel lövetek agyon százakat is, mert szilárd meggyőződésem, hogy ez az egyetlen mód intő példát szolgáltatni minden jövendő forradalomnak.”

1849. október 6-án Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvédtisztjét, Pesten az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost végezték ki.

A Rubicon Intézet estjén az aradi vértanúkra emlékezve felidézzük a forradalmakat, szabadságharcokat követő megtorlások jellemzőit és körülményeit. A beszélgetés kitekint az európai forradalmakhoz kapcsolódó megtorlásokra és a 20. századra is.  

• Vajon jogszerűek voltak az 1849-es eljárások vagy inkább politikai koncepciós perek?
• Mennyire tűnt a megtorlás súlyosnak a kortársak szemében, illetve a huszadik századi tapasztalatokkal összevetve?
• A forradalmárok gyakran hivatkoztak arra, hogy ha elbuknak, rettenetes megtorlás vár rájuk. De vajon minden forradalmat ellenforradalmi megtorlás követett?
• És vajon a forradalmi terrornak vagy az ellenforradalmi megtorlásnak volt több áldozata? Mindig el lehet különíteni a forradalmat az ellenforradalomtól vagy politikai nézeteink szerint osztogatjuk az elnevezéseket?

Miért érezzük úgy, hogy rendkívül nehéz tudományos válasz adni ezekre a kérdésekre?

A beszélgetés résztvevői:

• Dr. Prof. Hermann Róbert történész, egyetemi tanár, a Magyar Történelmi Társulat elnöke,
• Dr. Hahner Péter történész, a Rubicon Intézet főigazgatója.

A beszélgetést vezeti: Porogi András a Rubicon Intézet tudományos munkatársa

Helyszín: Budapest Főváros Levéltára, 1139 Budapest, Teve utca 3-5.