Rubicon-est: Forradalom és megtorlás

2022.11.02.

Rubicon Intézet

Az 1848–1849. évi sza­bad­ság­harc leve­ré­sét ke­gyet­len meg­tor­lás kö­vet­te. Az 1849 ja­nuár­já­tól 1850 jú­niu­sáig tar­tó idő­szak­ban mintegy 144 főt vé­geztek ki.

A had­bí­ró­sá­gok el­ső fo­kon több száz hon­véd­tisz­tet, kép­vi­se­lőt, kormánybiztost, lel­készt ítél­tek ha­lál­ra, majd enyhítet­ték íté­le­tü­ket több­éves börtönbün­te­tés­re. Szintén százakra szabtak ki vár- vagy sáncfogságot, illetve sokakat botoztak vagy vesszőztek meg, és több tíz­ezer főt so­roz­tak be a Császári-Királyi Hadsereg­be.

A magyarországi zsi­dó kö­zös­ség­re a ma­gyar sza­bad­ság­harc tá­mo­ga­tá­sa miatt óriási hadisarcot vetettek ki. Alig volt olyan magyar család, amelynek valamelyik tagját ne érintette volna a megtorlás, mert ha más nem, a Kossuth-ban­kók be­til­tá­sa és kár­pót­lás nél­kü­li meg­sem­mi­sí­té­se csaknem mindenkit érintett.

A megtorlás célja – az olykor felfedezhető bosszúvágy kielégítésén felül – a megfélemlítés volt, hogy nemzedékekre elvegye a magyarok kedvét a lázadástól.

A megtorlás irányítója, a kegyetlenségéről elhíresült Julius Haynau táborszernagy, Magyarország teljhatalmú katonai parancsnoka egy levelében így írt erről: „Én va­gyok az az em­ber, aki ren­det fog te­rem­te­ni. Nyugodt lel­ki­is­me­ret­tel lö­ve­tek agyon szá­za­kat is, mert szilárd meg­győ­ző­dé­sem, hogy ez az egyet­len mód in­tő pél­dát szol­gál­tat­ni min­den jö­ven­dő for­ra­da­lom­nak.”

1849. október 6-án Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvédtisztjét, Pesten az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost végezték ki.

A Rubicon Intézet utolsó Rubicon-estjén az aradi vértanúkra emlékezve felidézzük a forradalmakat, szabadságharcokat követő megtorlások jellemzőit és körülményeit.