Pápalátogatások Magyarországon

2023.04.06.

Kovács Örs

Az első pápa, aki Magyarországra látogatott, Szent IX. Leó volt 1052-ben. A 20. század kilenc pápája közül öt járt a magyar fővárosban, Ferenc pápa látogatása pedig a negyedik olyan alkalom lesz, hogy hivatalban lévő pápa érkezik az országba. Ferenc pápa 2019-ben a magyar vonatkozású kegyhelyek közül az egyik legfontosabbat, az erdélyi Csíksomlyót is felkereste. Egy magyar főpap, Bakócz Tamás pedig közel állt ahhoz, hogy Szent Péter utódává válasszák. Végül ez nem sikerült neki.

A 20. század előtt nyomós okra volt szükség ahhoz, hogy Szent Péter utódja hosszabb időre és nagy távolságra maga mögött hagyja az Örök Várost. Ezek még korántsem a mai, úgynevezett lelkipásztori utak voltak, hanem fontos ügyekben tett diplomáciai küldetések, amelyeken az egyház legmagasabb szintű képviseletére volt szükség. Ezt a bő másfél évezredes gyakorlatot az 1963-ban trónra ülő VI. Pál változtatta meg. Ő volt az első pápa, aki repülőre ült azért, hogy minél több hívővel találkozhasson a világ különböző pontjain. Járt a Szentföldön, részt vett a bombayi eucharisztikus kongresszuson – korábban ezeken az egyházfő csak akkor jelent meg, ha Rómában tartották. A vallásfelekezetek közti párbeszéd elősegítése és a harmadik világ felé történő nyitás érdekében csaknem minden földrészre eljutott, felszólalt az ENSZ-közgyűlésen is. Magyarország már elég korán felkerült a pápalátogatások térképére.

Szent IX. Leó Pozsonyban

III. Henrik német-római császár 1052-ben, az előző évben a Vértes hegységben elszenvedett veresége után ismét megtámadta Magyarországot. IX. Leó küldöttje, Hugo – Cluny apátja – nem tudott békekötést elérni a harcoló felek között. A császár továbbra is érvényt akart szerezni Orseolo Péter korábbi hűbéri ígéretének. I. András király, féltve trónját és országa önállóságát, szembefordult a császárral. III. Henrik hadjáratának elsődleges célja Pozsony elfoglalása volt, ezért a város alá érkezve lehorgonyzott, szárazföldi seregével pedig megkezdte a vár ostromát. Pozsony védői visszaverték a német rohamokat, sőt, alkalmanként kitörésekkel is zaklatták az ostromló sereget. A magyar történelem kedvelőinek Pozsony ostroma a Képes krónikában is megörökített legendás történet miatt lehet elsősorban ismerős: „a várbéli magyarok találtak egy Zotmund nevű, úszni igen jól tudó férfit, akit elküldtek az éj csendjében a császár hajóihoz. A víz alatt jutott oda, megfúrta az összes hajókat, és ezek hirtelen megteltek vízzel. […] A németek ereje megtört; gyöngén, erejüket vesztve hazatértek.” A történet szerint ez mentette meg Pozsonyt attól, hogy a császár hadai elfoglalják, hiszen az ostrom már nyolc hete tartott. Zotmund tettéről és személyéről biztosat nem tudunk, de német krónikások is leírják a császári hajóhad pusztulását. Egy kisebb magyar búvárcsapat jó néhány hajót képes volt megrongálni az éj leple alatt. A hajók a pár centiméteres lék miatt szép lassan elkezdtek megtelni vízzel, de ezt csak napfelkelte idején vették észre – akkor már nem lehetett megmenteni a hajókat.  

A hadi események közben kerülhetett sor IX. Leó pápa Pozsonyba érkezésére, valószínűleg Bécsen keresztül. Pontos részleteket nem ismerünk az útról, de minden bizonnyal az európai béke megteremtése vezérelte a pápát, aki közvetíteni szándékozott I. András és III. Henrik között. A személyes találkozások ellenére ez a törekvés ekkor sikertelen maradt, de a későbbiekben András fia, Salamon Henrik lányát, Juditot vette feleségül, így a kibékülés megtörtént, igaz, majd csak az utóddal, IV. Henrikkel.

Bakócz Tamás, a pápajelölt

A jobbágysorból felemelkedett reneszánsz főpap, Bakócz Tamás kancelláriai szolgálatának köszönhette ismertségét és elismertségét. 1486-tól már győri püspök volt, és ezzel párhuzamosan egri választott püspöki címet is birtokolt. Ez utóbbit cserélte el 1498-ban az esztergomi érseki székre. Korábbi udvari hivatali tisztségének köszönhetően olyan tudással és kapcsolatrendszerrel volt felvértezve, amellyel Mátyás halála után is a legbefolyásosabb politikus maradt, s diplomataként is kiválóan teljesített. 1500-tól viselte a bíborosi, sőt a konstantinápolyi patriarcha kitüntető címét is.

II. Gyula pápa 1513-as halála után háromtagú bíborosi tanácsot választottak a Pápai Állam élére, melynek tagja lett Bakócz Tamás, ez pedig esélyessé tette akár a pápai méltóság elnyerésére is. A kevesebb mint 20 bíborosból álló konklávé több mint fele itáliai volt, amely jelentősen rontotta a lengyel és magyar udvar által támogatott Bakócz esélyeit. A korszak szentszéki politikájában rendkívüli szerepet töltött be a szimónia, azaz a szentségek szó szerinti adásvétele. Ugyan II. Gyula pápa betiltotta, mégis ekkoriban teljesen megszokott volt, hogy olykor a bíborosok anyagi előnyökért cserébe eladták a szavazatukat. Így Bakócz esetében már az is hatalmas dicsőség volt, hogy ilyen helyzetbe került, de valójában elenyésző volt az esélye, hogy Szent Péter trónjára kerüljön egy Medicivel szemben. Nem is történt meg.

Szent II. János Pál pápa első útja Magyarországon

A második, jóval ismertebb eset 1991 augusztusában II. János Pál pápa magyarországi látogatása volt. Lengyelország után Magyarország volt az első a kommunista államok közül, amely meghívta a pápát. Szerencsés volt az időzítés, mivel Mindszenty bíborost – végakaratának megfelelően – 1991. május elején Esztergomban helyezték örök nyugalomra. Június végén pedig az utolsó szovjet katona is elhagyta az országot, így a pápa egy teljesen szabad országba érkezhetett.

A látogatás több esemény miatt is emlékezetes maradt. Ferihegyről helikopterrel érkezett a pápa Esztergomba, ahol Mindszenty sírja előtt hosszasan imádkozott. Az itteni szentmisét az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár legértékesebb műkincsével, a Suki-kehellyel mondta. II. János Pál itt használta először a vatikáni istentiszteleteken azóta oly sokszor látott, Ozsvári Csaba ötvösművész által készített ezüst evangéliumos könyvtartót, amelyet a magyar papoktól és szerzetesektől kapott ajándékba. A pápa bejárta az országot: Pécs, Szombathely, Debrecen és Máriapócs voltak a vidéki helyszínek, míg Budapesten, az akkori Népstadionban az ifjúsággal találkozott. Végül a teljesen megtelt Hősök terén celebrálta az augusztus 20-i szentmisét, melynek végén megismételte a Szent István-i országfelajánlást.

Az utazás apostoli céljai mellett diplomáciai célokat is beteljesített. Fogadta a pápát Antall József miniszterelnök és Göncz Árpád köztársasági elnök is, és tiszteletüket tették a diplomáciai testületek tagjai. II. János Pál a zsidó hitközség képviselőivel is találkozott, Debrecenben pedig a protestáns egyházak részvételével zajlott le az ökumenikus szertartás. Ő volt az első, aki hivatalban lévő pápaként a mai Magyarország területére látogatott: ez a lépés segítette a vallásosság megerősítését az egyházüldöző kommunista diktatúrát követően.

Aranyrózsa a Kárpát-medencében

A 2019-es csíksomlyói látogatás az egyik legkülönlegesebb pápai út volt, hiszen egy ortodox többségű országba látogatott a pápa. A katolikus hívek többsége viszont Romániában nem a többségi román nemzethez tartozik, hanem az erdélyi magyar kisebbséghez. A csíksomlyói Szűz Mária-kegyhely a lengyelországi Częstochowa vagy az ausztriai Mariazell Mária-kegyhelyéhez hasonló elismerést nyert el Ferenc pápától: az aranyrózsát Częstochowa Szent II. János Pál pápától, Mariazell XVI. Benedektől kapta. Ez egy aranyból készült, illatszerekkel megtöltött rózsa, amelyet eredetileg olyan személyek kaptak, akik nagy érdemeket szereztek szolgálatukkal az egyháznak. Ezért hívják erényrózsának is. A Kárpát-medencében jelenleg csak a csíksomlyói kegyhely rendelkezik ezzel a kitüntető ajándékkal. 

Ismereteink szerint az aranyrózsát 1049-ben említették először. Szent IX. Leó pápa nagyböjt negyedik vasárnapján, az örömvasárnapon megáldott egy aranyrózsát, amelyet egyik hivatalnokának adományozott. A magyar uralkodók közül Nagy Lajos király (1348), Luxemburgi Zsigmond császár (1435) és több Habsburg uralkodó felesége – Mária Anna (III. Ferdinánd első felesége), Savoyai Mária Anna (V. Ferdinánd felesége) és a híres Erzsébet királyné – kapott erényrózsát.   

Ferenc pápa ajándéka az öröm és a szeretet szimbóluma, egyben a megbecsülés üzenete a székelyföldi katolikusoknak. Ferenc pápa 2019 óta minden páratlan évben eljött/eljön a magyarokhoz, hiszen 2021 szeptemberében a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából Budapestre érkezett, és idén, 2023 áprilisában újra ellátogat a magyar fővárosba.