A speyeri szerződés megszövegezése

1570. augusztus 16.

2023.08.17.

Oborni Teréz

A keleti országrészben választott királyként uralkodó Szapolyai II. János Zsigmondot az 1560-as évtized végére országa megtartásának belső nehézségei és a nagyhatalmak döntései egyaránt Miksával mint német-római császárral és magyar királlyal (1564–1576) való megegyezésre szorították. Képviseletében 1570 tavaszán Bekes Gáspár utazott Prágába a királyhoz, akit II. Zsigmond Ágost (1548–1572) lengyel király követe, a mintegy közvetítőként fellépő Adam Konarski poznańi püspök kísért el. A Bekes által május 22-én beadott tervezet azt célozta, hogy János Zsigmond továbbra is viselhesse a választott király titulust; javasolta, hogy az Erdélyen kívüli, jelenleg is II. János által birtokolt területek megmaradhassanak az ő uralma alatt; egymást a külső ellenséggel szemben védelmezzék és katonailag támogassák. Ha pedig Erdély valamiképpen elveszne, Jánost Oppeln és Ratibor sziléziai hercegségekkel kárpótolják, végezetül feleségül vehesse a bajor választófejedelem leányát. A megállapodás 1570 júniusában készült szövegváltozatában Miksa elfogadta, hogy II. János a „választott király” címet továbbra is használja a Portával folytatott levelezésben, egyebekben azonban magát „Jánosnak, Magyarország, Dalmácia, Horvátország stb. néhai felséges királya fiának, Erdély és a Magyarországból általa ténylegesen birtokolt részek fejedelmének” nevezheti.

…

A teljes cikk ide kattintva olvasható a Rubicon Online Naptár rovatában.