Oroszország ábrázolások: rajongástól a teljes kiábrándulásig

2024.02.07.

Civil Rádió

Oroszországtól már a 19. században az európai kultúra megújulását várta a nyugati értelmiség egy része. A bolsevik hatalomátvételt követően pedig egy széles körű rajongás alakult ki a Szovjetunió iránt, amelynek egyik tetőpontja éppen az 1930-as évek sztálini terrorjával esett egybe. Magyarország azonban az 1919-es Tanácsköztársaság tapasztalatával eltérő módon viszonyult a Szovjetunióhoz. Miközben az államközi kapcsolatok nehezen jöttek létre a Horthy-korszak Magyarországával, hazai írók, utazók és hadifoglyok is megírták oroszországi tapasztalataikat. Márai Sándor, Illyés Gyula, Nagy Lajos, Arthur Koestler és sokan mások is eltérően írnak a korai Szovjetunióról: a rajongástól a teljes kiábrándulásig. 

Intézetünk Rubicon-estjén Hammerstein Judit történész, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, a Magyar Nemzeti Múzeum megbízott főigazgatója kutatásának bemutatásával ismerhette meg a közönség Szovjetunió eltérő ábrázolásait. Az esemény beharangozó interjújában Intézetünk munkatársa, az est moderátora adott interjút a Civil Rádiónak. A teljes beszélgetés ide kattintva hallgatható vissza (08:04-től).