Nógrád megye és a trianoni határvonal

2024.06.07.

Bencsik Péter

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni béke értelmében Nógrád vármegye két részre szakadt: északi fele (pontosabban 42 százaléka), a megye egyetlen (rendezett tanácsú) városával, Losonccal együtt Csehszlovákiához került. A megye déli része, két szintén tízezer főnél népesebb, de csak nagyközségi státuszú településsel, a megyeszékhely Balassagyarmattal és a dinamikusan növekvő iparvárossal, Salgótarjánnal együtt Magyarország része maradt. A csehszlovák oldalra került részek 1922 végéig ugyancsak Nógrád megye (Novohradská župa) néven alkottak önálló közigazgatási egységet Losonc központtal, 1923-ban viszont beolvasztották Zólyom nagymegyébe. A csehszlovákok azonban éppúgy nagyközséggé minősítették vissza Losoncot, ahogyan ez a dualizmus idején Balassagyarmattal is megtörtént. A megye magyarországi részén ugyanakkor 1923-ban Salgótarján és Balassagyarmat is megkapta a rendezett tanácsú város címet. Nógrád megye mindkét része perifériális helyzetbe került, a megyén belüli korábbi közlekedési, illetve egyéb gazdasági kapcsolatok megnehezedtek. A csehszlovák oldalra került területek hagyományos, Budapest felé irányuló észak–déli irányú összeköttetése megszakadt, az új, kelet–nyugati irányú kapcsolatok viszont csak nehezen, lassan alakultak ki. A dél-szlovákiai, magyarok által lakott sáv fejlesztését a csehszlovák kormányok egyébként el is hanyagolták.

…

A teljes cikk ide kattintva olvasható a Rubicon Online Rubicon rendezvények rovatában.