Edvard Beneš memorandumai a párizsi békekonferencián

2024.11.28.

Szarka László

Az I. világháborút lezáró békekonferencia 1919. és 1920. évi döntései alaposan átalakították a korábban a Német Császársághoz, az Osztrák–Magyar Monarchiához, illetve az Orosz Birodalomhoz tartozó közép-európai régiót. A dunai térség nemzetállami átváltozásának korabeli nagyhatalmi és kisnemzeti forgatókönyveit elemezve sok szó esik a békés önállósulást célzó kísérletek kudarcáról, mint például az utolsó Habsburg uralkodó ciszlajtániai föderációs tervezetének, vagy éppen a Károlyi-kormány Magyar Királyságot kantonizálni próbáló javaslatának elutasításáról. Hasonlóképpen máig tartó szakmai és történelempolitikai viták tárgya a Wilson amerikai elnök által felkarolt nemzeti önrendelkezési elv felemás érvényesítése, a világháború végével kialakult béketeremtő gyakorlat határvitákba, majd határháborúkba torkolló diplomáciai zsákutcája. Jóval kevesebb szó esik azonban a Nagy Háborúból győztesként kikerült közép-európai nemzetek államalapításának előzményeiről, területi céljairól és nagyhatalmi megítéléséről.

Mi szerepelt Tomáš Garrigue Masaryk Az új Európa című röpiratában, amelyet a békekonferencia tagjai között osztottak szét? Mik voltak az Edvard Beneš által írt csehszlovák memorandumok célkitűzései? Milyen ígéretett tett Beneš a nem cseh nemzetiségek számára?

A teljes cikk ide kattintva olvasható a Rubicon Online A versailles-i Közép-Európa rovatában.