Osztrák–magyar hadifoglyok Olaszországban (1915–1920)

2024.11.29.

Juhász Balázs

A 19. század elhozta a tömeghadseregek korát, így a hadászat mellett a hadijog is átalakult. Közel egy évszázadba tellett, amíg a nemzetközi konferenciákon lefektették az új szabályokat, amelyek aztán az I. világháború során kötelezték az összes hadviselő felet. A Nagy Háború idejére az összes résztvevő ratifikálta a genfi és hágai egyezményeket, majd a háborús körülmények között a kölcsönös retorzióktól tartva igyekezett betartani azokat. A békemozgalmak eredményeképpen létrejövő szabályok messze nem voltak pacifisták, csupán a háborúkat kívánták humánusabbá tenni. Bizonyos esetekben ez nem sikerült (lásd a vegyi fegyverek használatával kapcsolatos atrocitásokat), máskor viszont meglehetősen jogkövető volt a katonai és polgári hatóságok tevékenysége, amire jó példa az I. világháborús hadifogság témája.

Milyen szabályok vonatkoztak a hadifoglyokra az I. világháború idején? Hogyan bántak az olaszok a fogságba esett magyar nemzetiségű katonákkal? Mikor térhettek haza végül?

A teljes cikk ide kattintva olvasható a Rubicon Online Militarizált társadalmak rovatában.