A vidéktörténettől Harry Potterig

Beszámoló az EURHO 2025. évi, Coimbrában rendezett konferenciájáról

2025.09.29.

Tóth Judit

A European Rural History Organisation (EURHO) kétévente szervez kontinenseken átívelő nemzetközi konferenciát, amelynek idén a portugáliai Coimbra adott otthont 2025. szeptember 9–12. között. Az eseménynek 12 magyar résztvevője volt, köztük a Rubicon Intézet képviseletében Tóth Judit is. Kollégánk beszámolójából kiderül, milyen szervezet az EURHO, mikor alakult és hogyan működik. Hogyan zajlott a konferencia? Milyen témájú előadások hangoztak el? Továbbá milyen érdekességek derültek ki a házigazda városról, Coimbráról?

European Rural History Organisation

A European Rural History Organisation (EURHO, magyarul Európai Vidéktörténeti Szervezet) nonprofit szervezet, amely elsősorban az európai, de tágabb értelemben a világ minden országának vidéktörténetével, különböző aspektusainak vizsgálatával foglalkozik. Az EURHO idén 15 éves, az alakuló ülés 2010-ben volt Brightonban. A következő konferenciára ugyan csak 2013-ban került sor Bernben, de azóta kétévente szervezik meg az Európa mellett más kontinensekről is érkező kutatók és diákok részvételével zajló eseményt. Így az EURHO fennállása óta tartottak konferenciát Gironában (2015), Leuvenben (2017), Párizsban (2019), Uppsalában (2021/2022 – a Covid miatt 2022-re csúszott a 2021-ben esedékes esemény) és Kolozsváron (2023).

Az EURHO székhelye az ausztriai St. Pöltenben, a Vidéktörténeti Intézetben van, amely ellátja az adminisztratív teendőket, üzemelteti a szervezet weboldalát (www.ruralhistory.eu) és kiadja a Vidéktörténeti Hírlevelet. A szervezet vezetősége kétévente cserélődik, az elnöki pozíciót betöltő személyt mindig a szervező ország adja. Mivel 2023-ban Kolozsvár volt a konferencia házigazdája, 2023 és 2025 között dr. Rüsz-Fogarasi Enikő egyetemi tanár, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karának dékánhelyettese töltötte be a tisztséget. Az idei rendezvény közgyűlésén zajlott választás eredményeként pedig Dulce Freire, a Coimbrai Egyetem professzora lett az elnök.

A vezetőségben már évek óta tevékeny részt vállal dr. Varga Zsuzsanna egyetemi tanár, az MTA doktora, az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének vezetője, aki 2019 óta az EURHO alelnöke. Most e minőségében újra megerősítették őt a 2025–2027 közötti időszakra, ezalatt a legfontosabb feladata a következő, a szlovéniai Koperben 2027-ben megrendezésre kerülő konferencia előkészítése.

Konferencia Coimbrában

Az idei, immár a 7. konferenciára a portugáliai Coimbrában került sor 2025. szeptember 9. és 12. között. Az esemény 482 résztvevője összesen 40 országból érkezett. Nem meglepő módon a legtöbben Spanyolországból (87 fő) jöttek, de igen népes előadógárdával képviselte magát Olaszország (61 fő) és természetesen a házigazda Portugália (41 fő) is. Az Egyesült Államokból 25-en vettek részt az eseményen, de akadtak más kontinensekről csupán néhány főt delegáló országok, mint például Japán, India, Mexikó, Kolumbia, Peru. Ez utóbbi három ország részvétele azzal is magyarázható, hogy miután a világ számos részén jelentek meg vidéktörténettel foglalkozó regionális szervezetek, a dél-amerikai is megalakult, aminek ötlete egyébként a 2023-as kolozsvári konferencián született.

Magyarországról 12-en vettek részt a konferencián, néhányan két előadással is szerepeltek, Varga Zsuzsanna professzor asszony pedig több szekcióban volt felkért hozzászóló is. Az esemény szervezése már 2024 nyarán elindult, a szekciótervek benyújtásával. A konferencia témáit ugyanis nem központilag határozzák meg, hanem alulról építkezve alakul ki a program. Szekcióterveket lehet benyújtani, de a „nemzetköziségnek” már itt is érvényesülnie kell, hiszen legalább két különböző országból származó szakember közös munkája kell legyen a beadott témajavaslat. A szervezők 75 tervezetet fogadtak el, majd ezek közzététele után, 2024. november 15-től 2025. február elejéig lehetett absztraktokkal jelentkezni az egyes szekciókba elektronikus rendszeren keresztül, közvetlenül az adott szervezőhöz. Február közepéig a befogadásról szóló visszajelzések is megérkeztek, majd megkezdődhetett a regisztráció. A regisztrációs díj ugyan még az „early bird” időszakban sem jelent alacsony összeget, viszont magában foglalja az EURHO kétéves tagságát is. A diákok számára pedig ösztöndíj lehetőségével segítik a részvételt.

Bár az eddigi konferenciák helyszínei is valamilyen szempontból mind-mind igazán különlegesek voltak, kimondottan igaz ez a 2025-ös eseményt befogadó portugáliai városra, a rendkívül sajátos atmoszférával bíró Coimbrára. Az egyeteméről világhírnevet szerzett város Lisszabon és Porto között, majdnem félúton található, a Mondego folyó partján, az Atlanti-óceántól mindössze 40 km-re, mondhatni, Portugália szívében. A valamivel több, mint 140 ezres lakosság megélhetését is nagymértékben a 30 ezer főt kitevő egyetemi hallgatóság biztosítja.

Coimbrai Egyetem

Az 1290-ben alapított Coimbrai Egyetem az egyik legrégebbi folyamatosan működő egyetem, amelyet történelmi, építészeti és oktatási jelentőségének elismeréseként az UNESCO 2013-ban a világörökség részévé nyilvánított. A nyolc karral rendelkező Coimbrai Egyetem ezzel az UNESCO-világörökséget képező öt egyetem egyikévé vált. Amint azt Dulce Freire köszöntőjében hangsúlyozta, az EURHO-konferenciák mérföldkőnek számító eseményekké váltak a történésznaptárban. Ennek igazolására elegendő, ha csupán a számadatokat tekintjük végig. A rendezvényeken a résztvevők száma alkalomról alkalomra növekszik, így ezen az eseményen a mintegy 500 előadó négy napon át az összesen 124 szekció valamelyikében ismertethette saját témáját.

Bölcsészettudományi és Művészeti Kar

A konferencia első három napja a Bölcsészettudományi és Művészeti Karon zajlott, amelynek épülete az óvárosban, egy domb tetején áll. Az itt lévő épületegyüttest eredetileg III. János király (1521–1557) palotájának építették, az egyetem 1537-ben költözött ide. Bár az épületegyüttes sok része még áll, az egyetem ma használt létesítményeit a középkori városrészek elpusztításával az 1950-es években emelték.

A legtöbben már hétfőn megérkeztek a városba, hiszen a konferencia megnyitója kedden reggel 8-kor kezdődött. Ezt követően egy vezetői ülés zajlott, és vele párhuzamosan indult az előadások első idősávja 9-től 11-ig. A kétórás panelekben egymással párhuzamosan 10-12 szekció futott, jellemzően 3-5 előadóval. A szekciókban volt vitaindítóként felkért hozzászóló, és nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy az előadások ne vegyék el a kérdések megválaszolására szánt időt. Az egy-egy témára épülő szekciók közül jó néhány két vagy három részre oszlott, így nagyon sok ülésen kínálkozott lehetőség arra, hogy ugyanazt a kérdéskört több, egymástól olykor lényegesen különböző történelmi múlttal rendelkező ország perspektívájából hallgathassuk meg.

A tudománynak szentelt két órát követően a kötetlenebb diskurzusnak is helyet adó kávészünetek következtek, amelyeket talán a legtöbben nem is annyira a beszélgetés, esetleg a kávé, hanem sokkal inkább a híres portugál krémes, a pastel de nata miatt vártak.

Machado de Castro Nemzeti Múzeum

A konferencia első napját a közgyűlés, egy plenáris előadás, majd welcome party zárta. Ez utóbbi legfőbb érdekessége, hogy az eseménynek az egyetemhez közeli Machado de Castro Nemzeti Múzeum terasza adott otthont, ahonnan csodálatos panoráma tárult a nap végére megfáradt szemek elé. A szerdai nap azonban kizárólag a tudományé volt, 8.30 és 19.00 között négy, kétórás panel zajlott. Csütörtökre viszont csak két panelt tettek, ugyanis tradicionálisan a konferencia harmadik napjának délutánjára kisebb kirándulásokat szoktak a házigazdák szervezni. A 14.30-tól induló séták egyike éppen az egyetemet mutatta be, de választani lehetett az imént említett múzeum megtekintését vagy városnézést is.

Coimbra látképe

Az utolsó napra három panel jutott még, de a konferencia helyszíne átkerült az 1972-ben alapított Gazdaságtudományi Karra, amely már nem az óvárosban, hanem Coimbra Olivais negyedében található. Ez a helyszín adott otthont a záró ülésnek, amelynek keretében még egy plenáris előadást tartottak, végül az eseményt egy closing cocktail zárta. Ennek nyitányaként élő fadót hallgathattunk, amely jellegzetes portugál zenei műfaj, gitárkísérettel előadott ének. Az egyetem mellett a fado is UNESCO-védelem alatt áll, 2011 óta képezi a szervezet szellemi, kulturális örökségének részét. Két fő stílusának egyike is éppen Coimbrához kötődik, amely a populárisabb lisszaboni fado mellett kifinomultabb változatnak számít.

Előadások a vidéktörténetről

Arra a kérdésre, hogy mit is takar a vidéktörténet fogalma, igen hasznos adalékkal szolgál, ha megnézzük, hogy ezen a gigantikus konferencián milyen kérdéskörök tematizálódtak. (A teljes program elérhető a következő linken: Program | International Conference Rural History 2025) Természetesen megjelentek a klasszikusnak nevezhető témák, mint például a birtokviszonyok, az ennek mentén kialakult vagyoni differenciálódás, a munkakörülmények, a parasztság és a hatalom viszonya, az erőszak alkalmazása.

Ez utóbbihoz kötődött saját előadásaim egyike is (Violence against farmers classified as kulaks in Hungary – A kuláknak minősített gazdák elleni erőszak Magyarországon), amely a spanyol kollégák által meghirdetett Rural violences in Europe (Vidéki erőszak Európában) című szekcióban hangzott el. A szekció célja az volt, hogy a vidéken alkalmazott erőszakot, annak különböző formáit vizsgálja az 1880 és 1950 közötti Európában.

Tóth Judit első előadása

A hagyományosnak mondható témák mellett, vagy azon belül is, kimondottan sok szekció foglalkozott a nők vidéki társadalomban betöltött szerepével, munkavégzésével. Az egyik ilyen szekcióban (Gendered taskscapes: women, agricultural work and the politics of (un-)visibility in the 19th and 20th centuries – Nemekhez kötődő feladatkörök: nők, mezőgazdasági munka és a láthatatlanság politikája a 19. és 20. században) tartott előadást Women in collective farms in Northwest Hungary (Nők a termelőszövetkezetekben Északnyugat-Magyarországon) címmel az egyik magyar résztvevő, Lengyel Eszter, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa. Varga Zsuzsanna professzor asszony pedig ugyanezen szekció felkért hozzászólója volt.

Lengyel Eszter előadása

Szorosan a mezőgazdasági termeléssel vagy éppen a fogyasztással, illetve az élelmiszerhiánnyal kapcsolatos kérdések is terítékre kerültek. Ehhez illeszkedett Koloh Gábornak, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos munkatársának Consumer cooperatives in Hungary (1898–1923) (Fogyasztói szövetkezetek Magyarországon [1898–1923]) címmel megtartott előadása. Tágabban értelmezve ehhez a tárgykörhöz kötődött másik előadásom (Story of an outlaw tractor: small farmersʼ difficulties in purchasing machinery in Hungary during the Kadar era [1956–1989] – Egy törvényen kívüli traktor története: a kisgazdaságok gépvásárlási nehézségei a Kádár-korszakban [1956–1989]), amely az Agricultural tractors, social change and rural communities in 20th century (Mezőgazdasági traktorok, társadalmi változás és vidéki közösségek a 20. században) című szekcióban hangzott el.

Tóth Judit második előadása

Azonban a vidéktörténet más aspektusai is megjelentek, olyan témákat felölelve, mint a különféle kártevőknek az egyes mezőgazdasági kultúrákra gyakorolt hatása, az erdők és a víz szerepe. Az elsőt érintően tartott előadást Nóbik Attila, a Szegedi Egyetem docense The role of Hungarian elementary school teachers in the fight against phylloxera at the end of the 19th century (A magyar elemi iskolai tanárok szerepe a filoxéra elleni küzdelemben a 19. század végén) címmel az olaszok által szervezett Insect invasions and agriculture in Europe: institutions, tools and strategies of defense (17th-20th centuries) (Rovarinváziók és a mezőgazdaság Európában: intézmények, eszközök és védekezési stratégiák [17–20. század]) szekcióban.

Az erdők és a víz szerepével foglalkozó szekciók előadói között is jelen voltak magyar kollégák. Előbbit érintően a Pécsi Egyetemről érkezett Gál Zsombor Attila: The coming forth of the modern capitalist timber industry around the upper-stream of the river Mures (A modern kapitalista faipar megjelenése a Maros felső folyása körül) című előadása a Timber floatations in Europe: between continuity and discontinuity (Faanyag-flotáció Európában: folytonosság és a diszkontinuitás között) szekcióban kapott helyet. A víz mint hívószó pedig Mátyás-Rausch Petra, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa The use of hydropower in early modern Transylvania: Conflicts over water mills (16th17th centuries) (A vízenergia felhasználása a kora újkori Erdélyben: Vízimalmok miatti konfliktusok [16. és 17. század]) című előadásának volt központi témája.

Nemcsak a konferencia programja volt rendkívül színes, szerteágazó, a vidék és az agrárium metszetét számos aspektusból körbejáró, hanem a magyar kollégák témáit áttekintve is látható, hogy mennyire sokrétű az a kutatás, amely előadásaik mögött áll.

Érdekességek Coimbráról

De hogy kerül a csizma az asztalra? Vagyis hogy csöppen egy agrártörténeti konferencia beszámolójának címébe Harry Potter? Miként arra Rüsz-Fogarasi Enikő professzor asszony üdvözlő soraiban is felhívta a figyelmet, egy ilyen gigantikus nemzetközi konferencia sokkal több, mint tudományos találkozó. Messzemenően egyetérthetünk az elnök asszony azon gondolatával, amely szerint „ezeknek a konferenciáknak az egyik legnagyobb ajándéka az a lehetőség, hogy egy új hellyel, egy új országgal, egy új kultúrával, egy új tájjal – egy új vidéki történelmi hátországgal – találkozhatunk”. Portugália és maga Coimbra városa pedig ontotta magából azokat az impulzusokat, amelyek sejtünkig hatolva késztettek arra, hogy minél mélyebben szívjuk magunkba ennek a csodálatos országnak a sajátosságait.

Ezek egyike volt az a hangulat, miliő, amelyet az egyetemisták teremtettek. A diákok a vizsgákra és az ünnepélyekre jellegzetes fekete talárt öltenek magukra. A legfőbb egyetemi ünnep a május végén zajló ún. szalagégetés (Queima das Fitas), amelynek keretében a vizsgaidőszak végét ünneplik, illetve egyben ez a végzősök búcsúja. Az esemény ugyanakkor messze az egyetem falain kívülre is kiterjed, ugyanis fergeteges kulturális fesztivállá nőtte ki magát. A hagyomány gyökerei Coimbrából erednek, de mára minden portugál egyetem átvette ezt a tradíciót. A konferencia hetében, az új félév kezdetén is felvették fekete talárjaikat a hallgatók, amelyet egész héten át viseltek, zenéltek, énekeltek szerte a városban, soha nem felejthető hangulatot teremtve.

Ez a bizonyos fekete talár sokaknak a Harry Potter-könyvekből, -filmekből lehet ismerős. Az írónő, J. K. Rowling híres sorozatának megjelenése előtt Portugáliában élt, és minden bizonnyal nemcsak a hallgatók fekete talárja, hanem a Coimbrai Egyetem 18. századi barokk könyvtára (Biblioteca Joanina) is nagy hatással lehetett rá, amelyet egyébként a világ egyik legszebb könyvtáraként tartanak számon. Mindemellett érdekesség, hogy állományvédelmi célokból denevéreket tartanak a könyvtárban, hogy elpusztítsák a könyvekre veszélyes kártevő rovarokat. A Coimbrába látogató turista személyesen is átélheti tehát a Harry Potter világát…

Az agrártörténeti utazás 2027-ben Szlovéniában, Koperben, az Adria-parti egyetemvárosban folytatódik.