Elsöpört ember, eltörölhetetlen életmű

150 éve született Richter Gedeon – 1872. szeptember 23.

2022.09.23.

Kovács Örs

Az alapítás

A legismertebb magyar gyógyszerész a Heves megyei Ecséden született. Terménykereskedő szülei a gyermek egyéves korában elhunytak, így testvérével apai nagyszüleinél és az Engel családnál nevelkedett Gyöngyösön, ahol az ország első homeopátiával gyógyító kórháza működött. A gyöngyösi ferences középiskola után egy gyöngyösi gyógyszertárban gyakornokként kezdte pályáját.  

1893-ban iratkozott be a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészeti, majd Orvosi Karára. Szigorlatát kitűnő eredménnyel 1895 júniusában tette le, majd két évig dolgozott egy budapesti gyógyszertárban. Ezután európai tanulmányútra indult, és négy év alatt angol, német, francia és svájci gyógyszertárakban szerzett tapasztalatokat, amelyeknek köszönhetően hazatérése után vállalkozásba fogott. Nyugat-Európában megismerte a modern gyógyszertári és üzemi gyógyszerészetet, és behatóan foglalkozott az organoterápiával, azaz az állati eredetű szervekből készülő készítményekkel történő gyógykezeléssel. 

Richter 1902-ben átvette a forgalmas Üllői út 105. alatt található Sas patika üzemeltetési jogát a szülői örökség pénzzé tételével. A következő évben forgalomba is hozta adrenalintartalmú készítményét, és – hála a hatóanyag vérnyomásemelő és vérzéscsillapító hatásának – már a kezdetekkor rendkívül nagy kereslet mutatkozott rá. Mivel a Sas patika laboratóriuma egy idő után képtelen volt elegendő gyógyszert gyártani, Richter Gedeon elhatározta, hogy kibővíti a termelést. 1906-ban Kőbányán megvásárolta a Cserkesz utca 63. alatti telket, ahol megkezdte egy ipari termelésre alkalmas gyógyszergyár építését, amivel 1908-ra el is készült. Érdekesség, hogy elsősorban a Kőbányai Sörgyár és más ottani üzemek munkásainak feleségeit alkalmazta.

A gyár innentől sikertörténetté vált: sikeres készítmények, szabadalmak sora, bővítés és export. Richter Gedeon egyszerre volt a nemzetközi tudományos kutatásokat naprakészen ismerő tudós és az igényeket villámgyorsan felmérő üzletember. Kiemelkedő terméke volt a Hyperol fertőtlenítő és a Kalmopyrin lázcsillapító, amelyeket valamennyien ismerünk. A Hyperol az első világháborús katonák alapfelszerelésének részévé vált. A tulajdonos emberségből is jelest érdemelt, ugyanis nemcsak dolgozóinak képzésére fordított energiát, hanem tisztességesen meg is fizette őket. Vállalatánál számos külföldi gyógyszerészt és mérnököt is alkalmazott, a nemzetközi kapcsolatokat tovább mélyítve nyitott képviseletet például Olaszországban és Németországban is. 

A cégre az első csapást a Tanácsköztársaság mérte, a vállalatot államosították. Richter Gedeon mindent megtett, hogy az üzem tényleges átadását késleltesse, ezért László Jenő termelési népbiztos beidéztette, és válogatott fenyegetések között felszólította az együttműködésre. A népbiztos szavának állítólag verőlegények adtak nagyobb nyomatékot. Amikor egyik alkalmazottja figyelmeztette, hogy ellenforradalmárként a forradalmi törvényszék elé kívánják idézni – azaz az élete is veszélybe került! –, Richter Szegedre menekült apósához. A város nem állt a Tanácsköztársaság ellenőrzése alatt, így megúszta a dicsőségesnek nem nevezhető kommunista ámokfutást. A bolsevizmus elmúlta után a második, szintén súlyos csapás Trianon volt, mivel a vállalat rögtön elvesztette hazai piacainak a felét.

Sikerek és a politika

Richter pályájának csúcsa az 1920-as évek fellendülő időszaka volt. 1924 és 1932 között több mint ötven Richter-képviselet létesült Londontól São Paulóig, amelyek mintegy száz országban értékesítették a cég készítményeit. A sikert jelezte, hogy 1923-ra részvénytársasággá alakultak. 1927-ben a vállalat 25 éves évfordulója alkalmából miniszteri elismerésekben részesült a különböző szaktárcáktól: a magyar közegészségügy fejlesztéséért, a magyar mezőgazdaság és állattenyésztés termékeinek értéktöbbletet jelentő feldolgozásáért, a magyar ipari termelésben játszott szerepéért. A legfontosabb elismerés a Miniszterelnökségtől érkezett, amely nemcsak a devizatermelő képességéért, hanem egyúttal magyar kulturális és propagandatevékenységéért nyilvánította ki elismerését. Bethlen István miniszterelnök előterjesztésére a kormányzó 1929. január 5-én a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adományozta Richternek. A gyár stabil anyagi helyzetét és gondoskodását jól mutatta, hogy a gazdasági világválság idején egyetlen embert sem bocsátottak el. Richter kerülte a hitelt, saját tőkéjéből gyarapodott. Tisztes létbiztonságot kínált dolgozóinak, és a vállalat folyamatos fejlődése hosszú távú boldogulást garantált. A légkör nyugodt és családias maradt, miként rendben volt a magánélete is: 1902-ben elvette Winkler Annát, akitől egy fia, László született 1903-ban. Majd az 1930-as években született két leányunokája vált a szeme fényévé öreg napjaira. 

A sikeres vállalkozó életébe az 1930-as évek végén ismét beavatkozott a politika. Zsidó származása miatt egyre több hátrány érte, a zsidótörvények megszületése után hiába próbálta meg korábbi érdemeire való tekintettel megőrizni saját vállalatának vezetését, ez nem sikerülhetett. Az igazgatótanácsba nyugalmazott minisztert, főispánt, altábornagyot hívott meg, hátha védelmet kap munkájához. Ennek ellenére először az igazgatótanács elnöki posztjáról mondott le, majd miután hiába kérvényezte Teleki Pál miniszterelnöknél a vezérigazgatói poszt megtartását, 1941-ben arról is lemondott. Munkatársai arról próbálták meggyőzni, hogy Portugáliában alapítson egy Richter-leányvállalatot, amelynek éléről szabadon felügyelhette volna a cégcsoportot. Az az ember, akinek élete volt a vállalat – minden reggel személyesen várta a gyárkapuban a munkásait –, nem volt képes a távozásra. Más zsidó nagytőkésekhez hasonlóan megtehette volna, hogy a cég tőkéjének nagy részét külföldre menekíti, de ő erre sem volt hajlandó.

A vállalat közben 30 új szabadalmat tett le az asztalra és óriási bevételt termelt az államnak is. 1942-ben mégis megszüntették Richter Gedeon munkaviszonyát, majd kitiltották a gyárából, de az igazgatóságnak tagja maradt mint részvényes. Az igazgatóság – élén ekkor már Richter árjának minősülő menye állt – kérvényt írt a kormánynak, hogy az alapító legalább díjazás nélküli szakértőként vehessen részt a vállalat munkájában. Erre a pénzügyi tárca rábólintott, de egy másik állami szerv feljelentést tett ellene, így hosszú eljárás vette kezdetét, melynek végén 1944 elején engedélyt kapott, hogy szaktanácsadóként tevékenykedhessen saját üzemében.

A második világháború alatt közismertté vált Richter Gedeon példás jótékonysága is. Számos értékes gyógyszeradománnyal segítette a betegek gyógyítását, és ezért több elismerésben részesült a Vöröskereszt és más nemzetközi karitatív szervezetek részéről. A mellőzött alapító mellett a Vatikán is kiállt, Angelo Rotta pápai nuncius meglátogatta a gyárat és a Szentatya személyes köszönetét tolmácsolta Richter Gedeonnak a sok háborús jótékonykodásáért. 

A német megszállás után fiát sikerül kimenekíteni az országból, de ő maradt. Ugyan a zsidótörvények alól 1944. augusztusában mentességet kapott, de ezt az októberben hatalomra kerülő nyilasok felülvizsgálták. A gyárba az utolsó pillanatig sárga csillaggal a kabátján is bejárt, egészen addig, amíg 1944 őszén egy katonai parancsnok át nem vette a hadiüzemmé minősített gyár vezetését. A Raoul Wallenbergtől kapott svéd diplomáciai mentességnek köszönhetően feleségével beköltöztek a Katona József utcai bérház egyik aprócska szobájába. A nyilasok december végén igazoltatás ürügyével mégis az Andrássy út 60. szám alatt található pártközpontba hurcolták, majd másnap, 1944. december 31-én a Dunába lőtték. Holtteste soha nem került elő. Felesége egy légiriadó miatt tudta elkerülni férje sorsát, és a beköszöntő kommunista diktatúra elől 1945 közepén Svájcba távozott, Luganóban halt meg 1953-ban. Richter Gedeon cégbirodalma mindezek után atomjaira hullott: amit nem vittek el a nyilasok, azt elvitték a szovjetek. A gyárat 1919 után ismét államosították, míg a külföldi leányvállalatok vagy önállósodtak, vagy megszűntek. A belga gyárukból nőtt ki a világ egyik legnagyobb gyógyszercége, a Covid-oltásáról is ismerős Janssen. Mára viszont a Richter ismét az egyik legsikeresebb hazai vállalattá vált, amely nemcsak alapítójának emlékét, hanem Magyarország hírnevét is öregbíti a világ számos pontján.