Tilos a csók, tilos a szerelem?

2022.07.29.

Kovács Örs

Balázs Pali népszerű slágere természetesen a szerelmi vágyakozásról szól, azonban a történelmi múlt valóban mutat példát arra, hogy olykor az államhatalom megpróbálta betiltani a csókolózást. S bizony örülhetünk, hogy a Covid–19 járvány idején mindez nem jutott eszébe itt, Európában egyetlen kormánynak sem. Nem volt ez mindig így…

A csókolózás valószínűleg indiai eredetű, az első írásos említése a Kr. e. 4. századra összeálló Mahábhárata című hindu eposzból való, amelynek legrégibb részei akár 1000 évvel korábbiak is lehetnek. Az ismertebb Káma Szútra pedig már közel 30 csókolózási technikát írt le. Nagy Sándor hódításai során kerülhetett át a hellén világba, majd a rómaiak terjesztették el az általuk birtokolt területen. A középkorban rangfüggő volt a csók helye, az egyenrangúak csókolták szájon egymást. A többiek arcon, kézen, térden, lábon csókolták a magasabb rendűeket. A csókolózással szemben a 14. századra a katolikus egyház is kételyeinek adott hangot, de valójában a pusztító járványok jelentették a legnagyobb veszélyt erre a szokásra. 

A 14–15. században beköszöntő nagy pestisjárványok sora vezetett el oda, hogy VI. Henrik angol király (1422–1471) 1439-ben országában betiltotta a csókolózást, pusztán higiéniai szempontok okán. VI. Henriket gyakran elmebetegként említi az utókor, aminek köze volt a rózsák háborúja kitöréséhez, és ezen drámai események szemüvegén keresztül értékelték az uralkodót. Henrik egyévesen került trónra, így helyette a tanácsosok kormányoztak, és ez a nagykorúvá válása után is így maradt. Henrik szexuális szokásait tekintve is puritánnak volt mondható, így a csókolózás betiltása nagy valószínűséggel a királyt érdemben nem érintette. Azt viszont helyesen ismerte fel, hogy baktériumok tömege cserél gazdát egy-egy csók során. Azt ugyan nem tudták, hogy a pestist elsősorban bolhák terjesztik, de valóban terjedhet emberről emberre is cseppfertőzés útján.

Hasonló okokból Nápoly vezetése is betiltotta a csókolózást 1562-ben. Az európai kultúrában a 17. századtól más szokások – például meghajlás, pukedlizés, kalapemelés – váltották fel, amire óriási hatással volt, hogy a londoni pestisjárvány 1665–1666 során ismét betiltották a csókot. A 19. század végén már mozivászonra került az első csókjelenet. Érdekesség, hogy számos ázsiai kultúrában az európaiak megjelenése honosította meg ezt a szokást, vagy a tömegmédia terjesztette el a közelmúltban. De jelenleg is vannak olyan kultúrák, ahol a nyilvános csókolózás megbotránkozást kelt. 

Milyen szerencse, hogy a tudomány mára fejlődött akkorát, hogy képes megmondani a betegségek terjedésének módját, így amíg kifejezetten csak a csókolózás által terjedő betegség nem alakul ki – a Covid egyik terjedési módja is lehetett a csókolózás –, addig érdemes továbbra is csókolózni.