1608. március 7. – Báthory Gábor fejedelemmé választása

2023.03.07.

Oborni Teréz

A somlyai Báthory család utolsó férfisarja, Báthory Gábor már 1607 januárjában, Bocskai István halála után néhány nappal bejelentette, hogy magának kívánja megszerezni a fejedelemség trónját. Murád pasa nagyvezírnek írt levelében utalt a Báthoryak hősi múltjára és mindenkori hűségére a fényes portához, de merészen azt is kijelentette, hogy a fejedelemség vér szerint is őt illeti. Az erdélyi rendek ekkor azonban még Bocskai erdélyi kormányzóját, Rákóczi Zsigmondot választották fejedelmüknek. Az 1607 őszén a Tiszántúlon kirobbant második hajdúfelkelés meghozta az ifjú Báthory szerencséjét. Megállapodott a hajdúság vezetőivel, hogy ha behozzák az erdélyi fejedelemségre, azaz katonai erővel támogatják, ő gondoskodni fog telepeikről, a Bocskai által adott szabadságjogaik biztosításáról és szabad vallásgyakorlatukról. A két hajdúvezért, Nagy Andrást és Elek Jánost pedig tanácsosai körébe emeli. A leendő fejedelem megígérte, hogy a Váradtól Ecsedig és Kállóig húzódó területen letelepíti a még házhelyet nem kapott hajdúkat, a közhajdúk pedig fizetséget is kapnak szolgálataikért. Ezután már csak Rákóczival kellett megegyeznie, aki idős és a politikai intrikákban is tapasztalt ember lévén megfelelő anyagi juttatás – a többi között Sáros és Szádvár váruradalmak – fejében március 5-én hivatalosan is lemondott a fejedelmi trónról, és családjával együtt másnap királysági birtokaira távozott.

…

A teljes cikk ide kattintva olvasható a Rubicon Online Naptár rovatában.