A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság politikai intézményrendszere

A parlamentáris korszak, 1919–1929.

2025.08.29.

Bíró László

A jugoszláv állam megteremtése során az egyesülést támogatók nem egyeztek meg abban, hogy az ország politikai intézményrendszere milyen módon épüljön majd fel. Egyetértés csak abban mutatkozott, hogy a politikai berendezkedésről majd az alkotmányozó nemzetgyűlésen határoznak. Alapvetően két lehetőség kínálkozott: vagy egy egységes, centralizált állam létrehozása, vagy bizonyos területi-nemzeti különállás és autonómia elismerésével föderatív államszerkezet kialakítása. A centralista berendezkedést szorgalmazók arra a fikcióra építettek, hogy az ország lakossága egy nemzetet alkot, és a nemzetállamnak egységesnek kell lennie, hogy a korábbi széttagoltságot megszüntessék. Az autonómiát szorgalmazók a történelmi fejlődésre és a korábban kapott jogokra hivatkoztak, továbbá azt is el akarták kerülni, hogy bármelyik nemzet ráerőltethesse akaratát a másikra.

Hogyan nézett ki pontosan a délszláv állam politikai intézményrendszere a parlamentáris korszak idején? Milyen volt az 1921-ben elfogadott alkotmány támogatottsága? Milyen út vezetett végül a parlamentáris rendszer megszűnéséhez?

…

A teljes cikk ide kattintva olvasható a Rubicon Online A versailles-i Közép-Európa rovatában.

A cikk megjelenését a Rubicon Intézet Nonprofit Kft. támogatta.