Ma is tanultam valamit
Miért vált a vaskakas Győr jelképévé?
Tarján M. Tamás
Szinán basa a hagyomány szerint 1594-ben kijelentette: Győr városát csak akkor foglalhatják vissza a keresztények, amikor a torony tetején álló kakas megszólal, és az alatta lévő félhold megtelik. Nem csoda, hogy amikor négy év múlva, a március 28-ról 29-re virradó éjszakán a vaskakas nagyot kukorékolt, az oszmán harcosokon úrrá lett a pánik, és fejvesztve menekültek. Azóta Győr legismertebb jelképe a félhold és kettős kereszt talapzaton álló vaskakas. Ott látható számos győri cég és intézmény logójában, valamint a Dunakapu tér díszkútján.
A győri vaskakas a Dunakapu téri díszkúton. Forrás: Wikipédia
A Rába és a Duna találkozásánál fekvő Győr a Dunántúl fontos gazdasági és egyházi központja volt, a török korban viszont katonai jelentősége is felértékelődött. Mohácsi győzelmük után az oszmánok megszállták az ország központi területeit, és azt tervezték, hogy Bécs városát is meghódítják. Ennek megakadályozására építették ki a Magyar Királyság nyugati és északi sávját uraló Habsburgok a végvárrendszert a hódoltság határán.
Földrajzi fekvése és mérete miatt Győr a védelmi vonal legfontosabb állomásává vált, hiszen elfoglalásával a törökök Bécs közvetlen közelébe kerülhettek. Ennek elkerülése érdekében a 16. század során olasz hadimérnökök irányítása alatt új falakkal és bástyákkal erősítették meg a Rába és a Duna találkozásánál álló várat. A tizenöt éves háború (1591–1606) idején a törököknek néhány esztendőre mégis sikerült elfoglalniuk.
A vaskakas felszáll Győr tornyára
Amikor az oszmánok 1594 szeptemberében – a császári hadvezetés hibái és a várat védő Ferdinand Hardegg főkapitány gyors kapitulációja miatt – elfoglalták az erősséget, valóságos örömünnepet tartottak. Igyekeztek a külsőségek terén is hangsúlyozni, hogy Győr immáron örök időkre a szultán birodalmának részét képezi, s egy legenda szerint még a várkapuba is belevésték, hogy a keresztények sohasem lesznek képesek visszahódítani a várost.
A fontosabb épületeken megjelent a török félhold, a templomokat mecsetté alakították át, és a Dunára néző Vízi-kapu fölé egy tornyot építettek a várost elfoglaló Szinán pasa nagyvezír számára. A győztes hadvezér utasítására ennek csúcsán helyezték el a valójában rézből készült vaskakast, amely ekkor még csak a félholdon állt. A hagyomány szerint ekkor hangoztatta az elbizakodott pasa a híres jövendölést a város elfoglalásáról. Márpedig ha valaki ilyen kijelentést tesz, annak – a legendák szabályai szerint – be kell teljesednie!
Legenda és valóság
Három és fél évvel később, 1598. március 29-én a magyar királyi seregek Adolf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós vezetésével visszafoglalták Győrt. A sikert egy bravúros hadicselnek és egy új hadieszköz, a petárda alkalmazásának tulajdonították. Az éjszaka során a keresztény hadak az őrök éberségét kijátszva felrobbantották az erősség kapuját, és hősies küzdelemben visszafoglalták azt az oszmán őrségtől. A népi emlékezet számára azonban feltehetően nem volt kellő elégtétel a törökök veresége: Szinán pasa elbizakodottsága is büntetést érdemelt. Ennek köszönhette a vaskakas, hogy pár év múlva a sikeres ostromról szóló történet középpontjába került.
Raaberkreuz a felső-ausztriai Kronberg mellett. Forrás: Wikipédia
A legenda szerint pirkadatkor egy suszterlegény – a történet más változataiban egy magyar vitéz vagy maga Pálffy Miklós huszár generális – felmászott a Vízi-kapunál álló torony tetejére, és kukorékolni kezdett. A vár török védői emlékeztek a jóslatra, rémületük pedig fokozódott, miután a vaskakasra felnézve meglátták, hogy a kelő nap éppen kitölti a toronydísz alján található félholdat. A kukorékolás jelére a vár közelében rejtőző keresztény erők megindítottak támadásukat, s ez végképp meggyőzte a törököket arról, hogy a jövendölés valóra vált. Ezután harc nélkül elmenekültek Győrből.
A monda terjedését minden bizonnyal az is segítette, hogy a bravúros győri ostrom komoly lélektani hatással bírt a tizenöt éves háború idején. A Bécs előterében álló erődítmény visszahódítását nem csupán Magyarországon, hanem az egész Habsburg Birodalomban – sőt, Nyugat-Európában is – megünnepelték. A győzelem után Rudolf király egy rendeletében még a Habsburg örökös tartományok lakóit is hálaadó keresztek felállítására utasította. Az 1598-as győri diadalra emlékeztető Raaberkreuzok közül sok még ma is megtalálható Ausztriában.
Kettős kereszt a félhold felett
Ezután a vaskakas a város jelképévé vált, és kiegészült egy fontos elemmel. A Vízi-kapu felett álló toronydíszen megjelent a keresztény magyar államiságot szimbolizáló kettős kereszt, amely a félhold felett a törökök legyőzését jelezte. Az oszmánok csúfos vereségét hirdető vaskakas bő két évszázadon keresztül állt a Vízi-kapu feletti torony csúcsán. Amikor az 1820-as években megkezdődött a feleslegessé vált védművek lebontása a mai belváros helyén, a vaskakast gyűjteménybe helyezték. Napjainkban a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban őrzik.
Az egykori Vízi-kapu helyén – Győr akkori piacterén – 1940-ben felállítottak egy vaskakassal díszített kutat, amelyet Hodina Adolf Mihály tervezett. A közelmúltban végzett területrendezés során a díszkutat a Dunakapu tér nyugati oldalára, a Káptalandomb aljába helyezték át.
