Megjelent anyagok

Kommunisták robbantották fel a biatorbágyi viaduktot?

2021/10/24

90 éve, 1931. szeptember 13-án történt Magyarország történetének mindez idáig legtöbb áldozatot követelő merénylete. Nem sokkal éjfél után a Budapestről Bécs felé közlekedő expresszvonat alatt felrobbant a biatorbágyi vasúti viadukt és a mozdonnyal együtt több vagon a mélybe zuhant, a balesetben 22 személy vesztette életét. A témáról Nánay Mihály, intézetünk tudományos főmunkatársa nyilatkozott a Kossuth Rádiónak.

A kommunisták és a magyar épített örökség

2021/10/22

Az M5 kulturális csatorna Ez itt a kérdés c. vitaműsorának 2021. október 13-i adása A kommunisták és az épített örökség címmel a magyarországi és erdélyi főúri kastélyok 1945 utáni sorsát járta körül. A beszélgetés egyik résztvevője intézetünk tudományos főmunkatársa, Szarka László volt.

Németek Magyarországon, 1. rész – A politikai mobilizáció időszaka (1920-1944)

2021/10/20

Október 12-én került sor a Rubicon Intézet Németek Magyarországon című, két részből álló beszélgetésének első alkalmára, amelynek középpontjában a politikai mobilizáció időszaka (1920-1944) állt. Az est résztvevői felidézték, hogyan alakultak a magyarországi német kisebbség 1920 utáni közösségen belüli és közösségen kívüli kapcsolatai.

Az „elfelejtett békekonferencia” – Párizs, 1946

2021/10/18

Idén 75 éve, 1946. július 29-én nyitották meg Párizsban a második világháborút lezáró békekonferenciát. A két és fél hónapon át tartó konferencián az öt nagyhatalom, a társult és szövetséges országok mellett a vesztesek delegációi is részt vettek. A magyar békeszerződés vitáiban a határ- és jóvátételi kérdések, valamint a magyar kisebbségek ügye állt a középpontban.

Erdély Mohácsai? – Recenzió B. Szabó János monográfiájáról

2021/10/13

B. Szabó János 2019-es kötetében egy kevésbé ismert tragédiát mutat be: az Erdélyi Fejedelemség történetének mélypontját, vagyis az 1657–1662 közti éveket. S hogy miért tekinti mélypontnak ezt az időszakot? Nemcsak azért, mert néhány év alatt négy ember ült a fejedelmi trónon, egymást oda-vissza váltogatva, hanem főleg azért, mert mindennek a Tündérkert oszmán megrendszabályozása lett a vége. Ezek az évek erősen hozzájárultak ahhoz a demográfiai hanyatláshoz, ami évszázadokkal később előmozdította a történelmi Magyarország szétesését. Szilvay Gergely írása.

Megjelent Oborni Teréz legújabb kötete

2021/10/11

Szeptember 27-én Kolozsvár után Budapesten is bemutatták a Rubicon Intézet legújabb kiadványát, Oborni Teréz Erdély aranykora – Fejedelmek tündérkertje című könyvét. A könyv a Buda elestét követő évtizedekben kialakuló új magyar állam, az Erdélyi Fejedelemség történetét eleveníti fel.

125 éve született Márton Áron püspök

2021/10/09

Százhuszonöt esztendővel ezelőtt, a millennium évében született Márton Áron erdélyi római katolikus püspök, aki erkölcsi kiállása, közösségformáló munkássága, illetve a keresztény hitből fakadó humanizmusa okán méltán tekinthető példaadó személyiségnek az egész magyar nemzet számára.

Száz évvel ezelőtt számolták fel a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet

2021/10/06

Száz évvel ezelőtt, 1921 augusztusában a csehszlovák hatóságok megszüntették a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán folyó oktatást.  Ezzel az 1912. évi XXVI. törvény alapján létrehozott, és 1914. október 3-án megnyílt Egyetem végleg befejezte pozsonyi működését. A felszámolás folyamatáról és a felsőoktatási intézmény neves oktatóiról Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa beszélt a Kossuth Rádióban.

Egy ismerős, akiről szinte semmit sem tudtunk – Recenzió Majakovszkij életrajzáról

2021/10/04

Majakovszkij sok szempontból emlékeztet József Attilára: ő is a depresszió és a hiperaktivitás között ingadozott, ugyanúgy nem tudta elviselni a vereséget a játékban, több kísérletet tett az öngyilkosságra, és ugyanolyan abszurd, önző és hisztérikus módon követelt teljes odaadást és házasságot különböző asszonyoktól, akikbe szerelmes lett. Ugyanolyan okos gondolatokat vetett papírra a versírásról, mint a magyar költő, s ugyanolyan ellentmondásos kapcsolatban állt a kommunista mozgalommal. Hahner Péter írása.

Fél évszázada hunyt el Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár

2021/10/01

Idén 50 éve, 1971. szeptember 11-én halt meg Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) első titkára. A Kalinovkában született egykori kohász igencsak ellentmondásos karakter volt: egyes források állítják, hogy az ENSZ közgyűlésén tiltakozását úgy fejezte ki, hogy az asztalt verte a cipőjével. Más alkalommal a nyugati diplomatákat nyíltan megfenyegette, hogy a kommunisták el fogják temetni a „történelem által bukásra ítélt” kapitalista rendszereket. Ugyanakkor az ő nevéhez fűződik a sztálini személyi kultusz lerombolása, a lágerek megnyitása – és az 1956-os magyar szabadságharc vérbe fojtása is. Összetett személyiségéről, ellentmondásos pályájáról Hahner Péter főigazgató beszélt az Indexnek.

„Egy császár harcol a szabadságért.” – Recenzió Windisch-Graetz Lajos herceg könyvéről

2021/09/28

Windisch-Graetz Lajos herceg műve eredetileg német nyelven, 1957-ben látott napvilágot, az Erdélyi Szalon Kiadó jóvoltából azonban most már magyarul is olvasható. A kötet IV. Károly politikáját mutatja be az arisztokrata szemszögéből, aki utolsó királyunkat a „népek szabadságának fanatikus hívének” tartotta. A műről Gali Máté, intézetünk tudományos főmunkatársa közölt recenziót.

Eperjes, a Tarca-parti Athén

Eperjes városa napjainkban Szlovákia keleti felében, a Kassai-medence északi részén, a települést átszelő Tarca folyó partján fekszik. A hagyomány szerint 1132-ben alapított település a történelme során évszázadokon keresztül a magyar protestantizmus és művelődés egyik fellegvárának számított. Az 1667-ben megnyíló evangélikus kollégiuma sokáig a Magyar Királyság egyetlen evangélikus felsőoktatási intézménye volt, a kezdetektől hazánk egyik legjelentősebb szellemi központja, amelynek padsoraiból a honi politikai, katonai és kulturális élet szereplőinek sora került ki.

Hogyan befolyásolták a „kék cédulák” az 1947. évi választásokat?

2021/09/17

1947. augusztus 31-én tartották meg a hírhedt „kékcédulás választást” Magyarországon, amely a kommunisták csalással elért győzelme miatt vált emlékezetessé. A manipulált szavazás eredményeként a nemzetgyűlés szerkezete teljesen átalakult, a monolit Független Kisgazdapárt helyét a jobboldalon több kisebb párt vette át, amelyeket ráadásul a kormányhoz való viszony is megosztott. A tisztességtelen választás azt üzente a társadalom számára, hogy a kommunista hatalomátvételtől egyetlen politikai erő sem képes megóvni Magyarországot.

Szarka László: „Sosem voltunk egyedül a Kárpát-medencében, és ezt Szent István is tudta”

2021/09/15

Augusztus 20-án Szent István király ünnepi megemlékezést tartottak Komáromban, a Lúdpiac téri Szent István-szobor előtt. A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület és az Egressy Béni Városi Művelődési Központ által szervezett eseményen Szarka László tudományos főmunkatársunk is beszédet mondott. Ünnepi szónoklatában a honfoglalás utáni sorsfordulókat és az államalapításig visszavezethető történeti folytonosság kapcsolódási pontjait emelte ki.

A női test két alakváltozata – Recenzió Czingel Szilvia könyvéről

2021/09/13

„A Horthy-korszak paraszti származású nőinek mindennapjait, a kivetkőzés folyamatának kevésbé látható mozzanatait nagyszerűen foglalja össze, és ami talán még fontosabb, egy olyan csoportot helyez a történeti vizsgálódás központjába, amellyel a történettudomány – a néprajzzal ellentétben – eddig kevésbé foglalkozott.” Vámos Eszter recenziója.

Zimony, a Magyar Királyság déli határa

Budapestről Belgrád felé haladva, az út utolsó szakaszán, ma már a szerb főváros területén, ha a Duna-parti főúton délnek tartunk, a figyelmes szemlélő egy park közepén öt stilizált oszlopra lehet figyelmes, ami egy díszes, klasszicista jellegű bejáratra emlékeztet. Az emlékmű nem egy posztmodern alkotás, hanem a valaha itt állt zimonyi pályaudvar mementója. Ugyanis 1918-ig a Budapestről érkező belföldi vonatok többsége csak idáig, azaz az országhatár előtti utolsó állomásig közlekedett, hiszen utána már csak a Száva, majd pedig Szerbia következett –a legendás Orient Expressz persze átdübörgött a hídon, és délnek folytatta útját, Isztambul felé. Mi azonban megállunk a Szávánál, és a Magyar Királyság ősi déli határvárosát vesszük közelebbről is szemügyre.

Ötszáz éve foglalták el a törökök a déli végvárrendszer kulcsát, Nándorfehérvárt

2021/09/09

1521. augusztus 29-én foglalták el I. (Nagy) Szulejmán szultán csapatai a nándorfehérvári erősséget, amely a török ellen kiépített végvárrendszer legfontosabb eleme volt. A Duna és a Száva összefolyásánál található vár bevételével hatalmas lyuk keletkezett a Magyar Királyság határvédelmében, és megnyílt az út az ország szíve felé. Az ostrom így az öt évvel később elszenvedett mohácsi vereség legfontosabb előzményének is tekinthető. Az ostromról Nánay Mihály, intézetünk tudományos főmunkatársa beszélt a Katolikus Rádióban.

Vitaesttel egybekötött könyvbemutatót tartott a Rubicon Intézet

2021/09/06

Augusztus 31-én a Rubicon Intézet szervezésében mutatták be Gyurgyák János Elveszett illúziók – megtalált történelem című új kötetét. A bemutató keretében a szerzővel Orbán Balázs miniszterhelyettes, Pritz Pál történész, valamint Gali Máté, intézetünk tudományos főmunkatársa beszélgetett a könyvről, a magyar közéletről és a konzervatív politikáról.

Százötven évvel ezelőtt jött létre a párizsi kommün

2021/09/02

1871. március 28-án alakult meg a párizsi kommün, amely pontosan két hónapig tartotta irányítása alatt a francia fővárost. A kommün korabeli politikai gondolkodásra gyakorolt hatásáról és emlékezetéről Hahner Péter, intézetünk főigazgatója beszélt a Katolikus Rádióban.

Mit tudunk Bonaparte Napóleonról? – Történeti interpretációk és a valóság

2021/09/01

Az első francia császár üstökösszerű pályafutása mindmáig lenyűgözi a korszakkal foglalkozó kutatókat és a történelem iránt érdeklődő laikusokat. A Napóleon alakja köré épített mítosz ugyanakkor rendkívül megnehezíti azoknak a dolgát, akik a szóbeszédből eredő legendák és tévhitek mögött a valódi történelmi személyt szeretnék meglátni. Hahner Péter, intézetünk főigazgatója a Katolikus Rádiónak adott interjújában az ő igényeiket igyekezett kiszolgálni.

Civilek „preventív” őrizetben – Interjú Somogyi Lászlóval, pályázatunk 3. helyezettjével

2021/08/31

Intézetünk az év elején hirdette meg „A 20. századi magyar történelem új szemszögből” című pályázatot, amelyen Somogyi László, Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa szerezte meg a harmadik helyezést. Díjnyertes tanulmányában azt mutatta be, hogy az első világháború alatt a magyar hatóságok miként korlátozták egyes civilek szabad mozgását. Somogyival – a pályázaton elért siker apropóján – a Kossuth Rádió készített interjút.

Erdélyben is bemutatkozott a Rubicon Intézet

2021/08/24

Az idén 12. alkalommal megrendezett Kolozsvári Magyar Napok Könyvutcájában ismerkedhettek meg az érdeklődők a Rubicon Intézet munkásságával. Erdély legnagyobb kulturális fesztiválján az Intézet értékőrző céllal kiadott köteteit vehették kézbe a látogatók, valamint a Rubicon Intézet legújabb kiadványát is bemutatták. Oborni Teréz történész, Erdély aranykora – Fejedelmek tündérkertje című könyvének ősbemutatójára augusztus 18-án került sor Kolozsvárott, a Vallásszabadság Házában (1568).

Szamosújvár, az örmény metropolisz

Szamosújvár a Kis-Szamos völgyében, Kolozsvártól hozzávetőlegesen 40 kilométernyire északkeletre fekszik. A település az erdélyi örménység fellegvára, illetve a romániai örmény katolikus ordináriátus székhelye. A városban a 18. század második felétől működik a történelmi Magyarország, majd pedig Románia egyik leghírhedtebb büntetés-végrehajtási intézete. Falai között raboskodott egykor a legendás haramiavezér, Rózsa Sándor, majd ide került Bukarest politikai foglyainak egy része, többek között Bodor Ádám Kossuth-díjas író is.

Mikor született meg az első magyarországi nemzetiségi törvény?

2021/08/14

Az Eötvös József által szerkesztett 1868. évi nemzetiségi törvény nem csupán a magyar, hanem az egyetemes európai jogtörténetben is korszakos alkotásnak tekinthető, hiszen ez volt az első olyan jogszabály, amely a nemzeti kisebbségek védelmét szolgálta. Ez a törvény jól ismert, azt viszont kevesen tudják, hogy Eötvös második kultuszminiszterségét és a kiegyezést megelőzően már történt egy hasonló kísérlet a magyarok és a nemzetiségek viszonyának konszolidálására. Erről a próbálkozásról és a feledés homályába veszett 1849. évi nemzetiségi törvényről Tarján M. Tamás intézeti segédmunkatárs beszélt a Karc FM rádióban.

Kultusz és történelem – Esterházy János élete és mártírhalála

2021/08/12

A Rubicon Intézet „Kultusz és történelem. Esterházy János élete és mártírhalála” címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést augusztus 7-én, az esztergomi MCC Feszt zárónapján. A rendezvényen meghívott vendégként Molnár Imre felvidéki történész, Andrej Tóth, a prágai Közgazdasági Egyetem docense, valamint Pawel Cebula ferences rendi szerzetes, Esterházy boldoggá avatási eljárásának posztulátora vett részt. A beszélgetést Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa moderálta.

Magyar sorsok, Kárpát-medencei jövőképek

2021/08/11

Az esztergomi MCC Feszt csütörtöki napján, augusztus 5-én, „Magyar sorsok, Kárpát-medencei jövőképek” címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést a Rubicon Intézet. Az eseményt Gali Máté, intézetünk tudományos főmunkatársa moderálta.

Aki a hitet választotta – Hahner Péter könyvrecenziója Fekete Éva Lukács-monográfiájáról

2021/08/05

Kevesen ismerték olyan alaposan Lukács György életét és műveit, mint Fekete Éva, aki a hetvenes években a filozófus életműkiadásának szerkesztője volt a Magvető Kiadónál. Az életrajzot 1974-ben fejezte be. Kardos György, a kiadó igazgatója azonnal elsüllyesztette a kéziratot az íróasztalába, és csak az ő halála után került elő, 1985-ben. Fekete Éva tragikusan korai, ötvenhárom éves korában bekövetkezett haláláig minden jel szerint tovább dolgozott az életrajzon, mert 1974 utáni kiadványok is felbukkannak a jegyzetekben, amelyeket a kötet szerkesztői újabb kiadványok adataival is kiegészítettek. A közelmúltban megjelent monográfiáról Hahner Péter, intézetünk főigazgatója készített recenziót.

Verecke – A Kárpát-medence szívébe vezető „híres út”

Kis túlzással nincs olyan magyar ember a földkerekségen, akinek a Verecke szó hallatán ne dobbanna meg az átlagosnál kissé erősebben a szíve. A Matl Péter munkácsi szobrászművész által tervezett honfoglalási emlékmű mellett állva, végigtekintve a tájon pedig talán tényleg nincs senki, aki ne érezné át a magyarságát. A legtöbben a nevezetes hágót Árpád vezérrel kötik össze – helyesen, ugyanakkor a hágónak ennél sokkal többször volt komoly szerepe a magyar történelemben. Így egy több mint ezeregyszáz éves kalandra hívjuk az érdeklődőket, a hágó történetének megismerésére. Akiben pedig sikerül felkelteni az érdeklődést, annak tényleg érdemes előbb vagy utóbb személyesen is ellátogatni Vereckére!

Ki volt Esterházy János?

2021/08/03

A 2021-es esztendőt Esterházy-emlékévvé nyilvánították a Felvidéken, ezért különösen fontos megemlékezni a szlovákiai Magyar Párt egykori elnökének tragikus sorsáról. Esterházy János életéről és munkásságáról Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa nyilatkozott a Katolikus Rádióban.

Vendégelőadónk, Andrej Tóth a kisantantról

2021/07/30

A Rubicon Intézet júliusi vitaestjén Szarka László fűmunkatársunk, valamint Andrej Tóth, a Prágai Közgazdasági Egyetem kancellárja Magyarország és a kisantant témakörét járták körül. A témáról vitaestünk vendégelőadója interjút adott a Kossuth Rádiónak.

Miért robbant ki a francia forradalom?

2021/07/28

A francia forradalomra máig sokan úgy tekintenek, mintha a modern történelem egyik legnagyszerűbb fordulatára került volna sor. De valóban erről lenne szó? Mi történt igazából a francia forradalom során? A Bastille ostromának évfordulóján Hahner Péter, intézetünk főigazgatója foglalta össze ennek a meghatározó korszaknak az eseményeit az Axióma videójában.

Szilágyság – A „hepehupás, vén vidék”

Ma a Szilágyságon gyakran csak átutaznak a Magyarországról Erdélybe vagy Erdélyből Magyarországra igyekvők. Turistaként azonban érdemes több időt szánni a hepehupás, vén Szilágyságra. Erdélynél visszafogottabb vidék, de tartogat szépségeket, és jellegzetes tája a Kárpát-medencének. A tájegységet hatvan település alkotja, és több tájra oszlik. Nevezetes települései közül kiemelhetjük a Wesselényi-kastélynak is otthont adó Zsibót és Zilahot.

Hetvenöt éve zajlott a kassai tömegper

2021/07/22

1946 nyarán a kassai járási népbíróság pert indított a város több száz magyar nemzetiségű polgára ellen. Az ún. „kassai tömegper” egy kevésbé ismert epizódja volt annak a bosszúhadjáratnak, amelyet (Magyarország korábbi revíziós sikerei miatt) a csehszlovák hatóságok folytattak a második világháború után helyreállított ország magyar népessége ellen. Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa a per évfordulójának apropóján interjút adott a Katolikus Rádiónak.

Aknaszlatina – A máramarosi sóbányászat fellegvára

Bizonyára kevesen tudják, hogy ha like-vadász képet szeretnénk készíteni magunkról, amelyen a sós vízen mozdulatlanul fekve újságot olvasunk, nem kell a Holt-tengerig utaznunk több mint 2000 kilométert. Elég a Kárpát-medencében maradnunk, ugyanis itt is találhatunk hasonlóan sós tavakat – igaz, jelenleg egy időzónával ehhez is arrébb kell kirándulnunk, hiszen az ominózus állóvizek Kárpátalján, azon belül is Aknaszlatinán találhatók. Ez a turisztikai vonzerő már önmagában is indokolná, hogy kiemelten foglalkozzunk vele, de ha hozzátesszük, hogy a település annak ellenére, hogy Ukrajnában van, román-magyar többségű, valamint hogy egyes részeit épp a korábbi évszázadok sóbányászata miatt ökológiai katasztrófa (beszakadás) fenyegeti, ráadásul még a trianoni békediktátum torzító hatásait is közvetlenül tanulmányozhatjuk, nyugodtan nevezhetjük kihagyhatatlan helyszínnek. Szlatina esetében nem nagy csatákat, híres történelmi személyiségeket vagy komoly politikai eseményeket tekintünk át, hanem a sóbányászat sok évszázados hatásait, némi trianoni traumával súlyosbított, kevésbé ismert település mindennapjait.

Nagyszeben – Az erdélyi szászok „fővárosa”

A Déli-Kárpátok vonulatának közelében, a Szeben patak partján fekszik Nagyszeben városa, amely napjainkban a romániai Szeben megye (Județul Sibiu) székhelye. A települést a 12. században a Német-római Birodalomból érkező szász telepesek alapították, és a történelme során mindig is az erdélyi szászság kulturális és gazdasági központjának számított. A városra olykor a királyföldi németség, máskor viszont egész Erdély „fővárosaként” hivatkoztak, főként a 18. században, amikor az Erdélyi Főkormányszék székhelye volt, vagy éppen az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követő neoabszolutista rendszer idején, amikor innen irányították az erdélyi koronatartományt. A település alapvető német jellegéből adódóan a magyar népesség sohasem volt itt domináns.

Magyarország és a kisantant

2021/07/14

1920–21 során az első világháborúból győztesen kikerülő közép-európai országok közül Csehszlovákia, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság és a Román Királyság kétoldalú szerződésekkel létrehozta a kisantantot. Ennek a szövetségnek a fő célja a kezdetektől fogva az volt, hogy megőrizze a versailles-i status quót, ezért akadályozta Magyarország revíziós törekvéseit és a Habsburgok visszatérését. A témához kapcsolódóan Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa több interjút is adott a közelmúltban.

Kerelőszentpál – Báthory István és Bekes Gáspár összecsapásának színhelye

Kerelőszentpál Maros megyében található községközpont, a Székelyföld, a Nyárádmente, a Mezőség, valamint a Küküllő-vidék peremén. 1575. július 8-án itt zajlott a kerelőszentpáli csata, mely Orbán Balázs szerint „Erdély függetlenségét s államiságát biztositá, mely az erdélyi fejedelemségnek lételét szilárd alapokra fekteté”. A település nevezetességei közé tartozik a Kápolnadomb és a Maros partján fekvő egykori Haller-kastély romos épülettömbje. Az utóbbi két évtized gazdasági beruházásai és ipari parkjai egyértelműen a megye egyik gazdasági csomópontjává emelték a települést. Évente augusztus végén kerül megszervezésre a hagyományos dinnyevásár vagy „szentpáli vásár”, amely a falunapokkal kiegészülve régi hagyományokat igyekszik átörökíteni.

Hol van „Magyarország helye a nap alatt?”

2021/07/12

94 esztendővel ezelőtt, 1927. június 21-én jelent meg Lord Rothermere híres cikke a Daily Mail nevű lapban. Írásában a brit sajtómogul felvetette a trianoni békediktátum igazságtalanságát, és felkarolta a magyar revíziós törekvéseket. A cikk tartalmáról, következményeiről és születésének körülményeiről Tarján M. Tamás beszélt a debreceni FM90 Campus Rádióban.

Huszt és Máramaros – „Bús düledékek” és egy kettészakított vármegye

Huszt vára, egy vidám temető, az öt koronaváros, csodálatos dombok és hegyek, egy kettéosztott vármegye – ez Máramaros, a történelmi Magyarország egyik legnagyobb közigazgatási egysége.

Hetvenhárom évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Dolgozók Pártja

2021/07/05

A Magyar Dolgozók Pártjának 1948. június 12-i megalakulása a második világháború utáni sztálinista diktatúraépítés egyik legjelentősebb állomása volt. A szociáldemokraták és a kommunisták egyesülésével megszülető MDP egy esztendővel később már a proletárdiktatúra egyetlen pártjaként, az államhatalom kizárólagos birtokosaként működött. Gyakorlati vagy inkább szimbolikus szereppel bírt az új párt megalakulása? A témáról Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa beszélt a debreceni FM90 Campus Rádióban.

Hetvenöt éve ítélték el koholt vádak alapján Esterházy Jánost

2021/07/01

1946. június 10-én a szovjet hatóságok tíz év munkatáborra ítélték a Moszkvába elhurcolt Esterházy Jánost és pozsonyi politikustársait. Annak ellenére, hogy Esterházy a második világháború alatt szembeszállt a tisói Szlovákia antiszemita politikájával és a zsidók mentésében személyesen is részt vett, magyar nemzetisége miatt az 1945 utáni „számonkérés” áldozatául esett. Életpályájáról és tragikus sorsáról Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa beszélt a Kossuth Rádióban.

Segesvár, az erdélyi Nürnberg

A Segesd-patak és a Nagy-Küküllő találkozásánál, a Küküllőmenti-dombvidék magaslatai által szegélyezett völgyben fekszik Segesvár városa, az egykori Nagy-Küküllő vármegye székhelye. A települést a 12. században a Német-római Birodalomból érkező szász telepesek alapították, és történelme során mindvégig a királyföldi németség egyik kulturális és gazdasági központja volt. Festői szépségű környezete miatt a „Küküllő gyöngye” névvel is illetik, míg az egykori külföldi utazók „erdélyi Nürnberg”-ként” is hivatkoztak rá.

IV. Károly visszatérési kísérletei – „királypuccs” vagy jogos trónfoglalás?

2021/06/29

1918 novemberében IV. Károly magyar király az eckartsaui nyilatkozatban deklarálta, hogy visszavonul az uralkodói jogok gyakorlásától, és eleve elismeri azt az államformát, amelyet a magyarok választanak maguknak. Két és fél évvel később, 1921 húsvétján aztán váratlanul mégis megjelent Magyarországon, hogy visszaszerezze trónját, ugyanezen év októberében pedig már sereggel vonult Horthy Miklós kormányzó és támogatói ellen. Valóban „királypuccsok” történtek, ahogy később a történetírás gyakran hivatkozott az 1921-es eseményekre? Vagy a jog Károly oldalán állt? A témáról Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa beszélt a Kossuth Rádióban.

Ragyogó könyv egy sötét korról – Hahner Péter könyvrecenziója

2021/06/28

Egy évtizeddel ezelőtt jelent meg Gyarmati György kiváló könyve a Rákosi-korszakról, amely nem csupán összefoglalta, de egyszersmind újra is definiálta ezt a történelmi időszakot. Intézetünk a közelmúltban megjelentette a monográfia harmadik kiadását. Ebből az alkalommal Hahner Péter főigazgató írt recenziót, amely egy kattintás után olvasható.

Nyolcvan évvel ezelőtt lépett be Magyarország a második világháborúba

2021/06/25

1941. június 26-án azonosítatlan repülőgépek bombázták Kassa városát. Az ismeretlenek által végrehajtott támadás 32 halálos áldozatot követelt, és közvetlen szerepet játszott abban, hogy Magyarország csatlakozott a tengelyhatalmak Szovjetunió elleni támadásához. A hadba lépésről az évforduló alkalmából Gali Máté, intézetünk tudományos főmunkatársa beszélt a Karc FM rádióban.

Száz évvel ezelőtt jött létre a kisantant

2021/06/25

1921. június 7-én, a román–jugoszláv együttműködési egyezmény aláírásával jött létre a megcsonkított Magyarország három szomszédját (a két megnevezett államon túl még Csehszlovákiát) magába tömörítő kisantant. A téma kapcsán Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa adott több ízben interjút a Kossuth Rádiónak.

Apponyi Albert híres szónoklata és életpályája – történelmi vitaest

2021/06/22

1846. május 29-én, 175 évvel ezelőtt született Apponyi Albert, a dualizmus és a Horthy-korszak egyik legnagyobb formátumú politikusa, akit a szélesebb közvélemény elsősorban a párizsi békekonferencián tartott szónoklata miatt ismer. Emléke előtt tisztelegve intézetünk június 16-án vitaestet szervezett.

Vaskapu – elárasztott múlt

„Egy hegylánc közepén keresztültörve tetejéről talapjáig, négymértföldnyi messzeségben; kétoldalt hatszáz lábtól háromezerig emelkedő magas, egyenes sziklafalak, közepett az óvilág óriás folyama, az Ister: a Duna. A ránehezülő víztömeg törte-e magának e kaput, vagy a föld alatti tűz repeszté kétfelé a hegyláncot? Neptun alkotta-e ezt, vagy Volcán? Vagy ketten együtt? A mű Istené! Ahhoz hasonlót még a mai istenutánzó kor vaskezű emberei sem bírnak alkotni.” Jókai Mór ír ilyen elragadtatással a Vaskapuról Aranyember című regényében. Az erre haladó utazó számára az óriási, áttöréses szurdokvölgy máig lélegzetelállító látvány, ráadásul a története nem kevésbé izgalmas.

„Hahner a harag és elfogultság nélküli, józan és távolságtartóan racionális megközelítés híve” – Recenzió az Élet és Irodalomban

2021/06/18

A Rubicon Intézet gondozásában 2020-ban látott napvilágot Hahner Péter Világtörténeti kaleidoszkóp magyar szemmel című kötete. A kötetről az Élet és Irodalomban Bihari Péter készített ismertetést.

A Küküllő mente – Az „ismeretlen föld”

„Kiöntött a Kis-Küküllő, kiöntött a Nagy-Küküllő a rétre, de a rétre. Valamennyi szőke kislányt, valamennyi barna kislányt elvitte, de elvitte. Halássza ki minden legény, halássza ki mindenki a magáét, a magáét. Ne ölelje, ne csókolja, ne szeresse soha senki a másét” – így szól az egyik népszerű népdal. Az abban szereplő két Küküllő mentén magyar és román falvak, egykori szász települések sorakoznak, köztük Dicsőszentmártonnal. A régió boráról, zenéjéről és táncairól híres – no meg Küküllővárról.

„Tigrisugrás a történelem szabad ege alatt” vagy „a francia történelem rendkívül túlértékelt eseménye”? – 150 évvel ezelőtt fojtották vérbe a párizsi kommünt

2021/06/09

1871. március 18-án spontán felkelés tört ki a porosz erők által körülzárt Párizsban, miután a francia hadsereg kísérletet tett a nemzetőrség ágyúinak begyűjtésére. A kormány Versailles-ba menekült, és a francia–porosz háborúban megalázott fővárosban megalakult a kommün, amelyet két hónappal később különös kegyetlenséggel vertek le a Harmadik Köztársaság erői. A kommün vérbe fojtásának 150. évfordulóján Hahner Péter, intézetünk főigazgatója Balázs Gábor Franciaországban élő történésszel, a „Párizs – szabad város 1871” című könyv szerzőjével vitázott, Csunderlik Péter moderálása mellett.

Nagyenyed, Az erdélyi művelődés egyik fellegvára

Az országos hírű református kollégiuma révén az erdélyi közművelődés egyik fellegvárának méltán nevezhető Nagyenyed városa Torda és Gyulafehérvár között nagyjából félúton, az Enyed patak és a Maros folyó összefolyásánál fekszik.
Sajnálatos módon azonban a város nemcsak a protestáns iskolakultúra számára referenciaként szolgáló tanintézménye, valamint a környékén termelt kiváló minőségű borok okán válhatott ismertté, hanem azért is, mert 1704-ben a román és örmény martalócokkal kiegészített császári csapatok, 1849-ben pedig a román népfelkelők végeztek szörnyű vérengzést a településen. Az előbbi tragikus eseménynek állított örök érvényű emléket Jókai Mór, A nagyenyedi két fűzfa címet viselő elbeszélésében.

Emlékezés a tíz esztendős trianoni traumára

2021/06/04

A két világháború közötti időszak magyar társadalmában egyetértés volt a tekintetben, hogy a békeszerződés rendelkezései igazságtalanok voltak, és azok megváltoztatása elérendő cél kell, hogy legyen. Noha a revízió kívánatos módját és mértékét illetően a közéletben eltérő vélemények léteztek, annak fontosságára egyaránt alapvetésként tekintettek a jobboldaliak és baloldaliak, konzervatívok és liberálisok, vagy éppenséggel a németbarátok és az angolszász orientációjú külügyi vonalvezetés hívei. A Trianon megítélésével kapcsolatos korabeli társadalmi konszenzus többek között a békediktátum aláírásának tizedik évfordulóján tartott megemlékezéseken keresztül is kiválóan látható, amelyeket Gali Máté, intézetünk tudományos főmunkatársa mutat be az alábbi írásában.

Trianon à la française

2021/06/03

A magyar történelmi emlékezet a trianoni tragédiáért elsősorban a békekonferenciának otthont adó Franciaországot tekinti felelősnek. De vajon ők hogyan tekintenek vissza a 20. századi magyar történelem legmeghatározóbb eseményére? Mit gondolnak Trianonról? Hahner Péter a gyászos évforduló apropóján azt a kérdést igyekszik megválaszolni, hogy mit tudhatnak a franciák a békediktátumról és általában véve Magyarország első világháború utáni sorsáról.

Temesvár, Magyarország egykori „fővárosa”

A történelmi Magyarország utolsó, 1910-es népszámlálása idején az ország hatodik legnépesebb városa Temesvár volt, lakóinak száma meghaladta mindegyik, Romániához csatolt városét, így Nagyváradét és Kolozsvárét is.
Temesvár 1315 és 1323 között otthont adott a tartományurakkal háborúzó Károly Róbert udvartartásának, s ezzel lényegében Magyarország akkori „fővárosának” tekinthető. Történelme során elsőrangú katonai és gazdasági központnak bizonyult. Többször átépített vára igazi stratégiai központ volt, mely számos ostromot kiállt. A dualizmus idején a település a vidéki nagyipari fejlődés egyik fellegvára lett, aminek nyomán méltán érdemelte ki a „magyar Manchester” elnevezést. Az etnikailag sokszínű Bánságban található Temesváron a történelmi Magyarország utolsó, 1910-ben lebonyolított népszámlálása idején a lakossága 40%-a vallotta magát magyar anyanyelvűnek, csak a németség aránya múlta ezt felül.

Volt -e alternatívája az 1867. évi kiegyezésnek?

2021/05/31

1867. május 22-én kelt Párizsban a híres Cassandra-levél, amelyben Kossuth Lajos tiltakozását fejezte ki az osztrák–magyar kiegyezéssel szemben, és a nyilvánosság erejével igyekezett eltántorítani Deák Ferencet a kompromisszum megkötésétől. A levél megírásának évfordulóján Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa a Mandiner podcast adásában beszélt a kiegyezésről, Kossuth és Deák „igazságáról.”

Nyárádmente, a Marosszék központja

A Nyárádmente Erdélyben, a Székelyföldön, Marosvásárhelytől délkeletre fekvő, magyarok lakta tájegység. Néprajzilag Marosszék központi régiója. Nyugat felől érkezve Nyárádtőnél érjük el a tájegységet, és leginkább az ákosfalvi körforgalomnál lehet letérni a Nyárád völgyébe. A folyó menti tájat Alsó-, Középső- és Felső-Nyárádmentére osztják: része „Szentföld”, „Murokország” és a Bekecsalja is.

Mit jelentett a „napóleoni szabadság” a gyakorlatban?

2021/05/26

216 esztendővel ezelőtt, 1809. május 15-én kelt Bonaparte Napóleon schönbrunni kiáltványa, melyben felszólította a magyar nemeseket, hogy „szerezzék vissza ősi szabadságukat”, gyűljenek össze Rákos mezején, és válasszanak maguknak királyt a Habsburgok helyett. A témában Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa adott interjút május 17-én, az FM90 Campus Rádiónak.

1918. május 7.: A nap, amikor Románia vereséget szenvedett az első világháborúban

2021/05/25

Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa május 10-én reggel az FM90 Campus Rádióban az 1918-as bukaresti különbékéről beszélt. Mint ismeretes, ennek értelmében – legyőzött államként – Románia kilépett az első világháborúból.

„A propaganda iránti érzéke is kivételessé tette Napóleont”

2021/05/24

Intézetünk főigazgatója, Hahner Péter a Jelen közéleti hetilapban adott interjút a kétszáz évvel ezelőtt elhunyt Bonaparte Napóleonról.

A lengyel király, aki legyőzte Rettegett Ivánt: Báthory István

2021/05/23

445 évvel ezelőtt, 1576. május 1-jén koronázták lengyel királlyá Báthory István erdélyi fejedelmet. Az évforduló alkalmából Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa Báthory uralkodásáról és lengyelországi emlékezetéről beszélt a debreceni FM90 Campus Rádió reggeli műsorában.

Csíkszereda – Csíksomlyó, Az erdélyi katolicizmus fellegvára

A katolikus vallás erdélyi bástyájának számító Csíkszereda a Csíki-medence középső részén, az Olt folyó mentén, a Nagysomlyó-hegy lábánál fekszik. Kezdetben a határvédelmi céllal kialakított gyepűrendszer része volt, idővel azonban a régió meghatározó kereskedelmi és közigazgatási centrumává fejlődött. 1959 óta a város része Csíksomlyó település, ahol minden év pünkösdjén a híres csíksomlyói búcsú, az összmagyarság (egyik) legfontosabb vallási eseménye kerül megrendezésre. Csíkszereda a történelme során mindvégig alapvetően magyar ajkú székelyföldi településnek számított. A történelmi Magyarország utolsó, 1910-ben lebonyolított népszámlálása idején a lakossága 97%-a vallotta magát magyarnak, s ez a szám a legutóbbi, 2011-es romániai népszámlálás adatai szerint is közel 80% volt.

Könyvismertetés – Joseph Fouché emlékiratai

2021/05/18

A Kossuth Kiadó a közelmúltban ismételten kiadta Joseph Fouché emlékiratait. Napóleon rendőrminiszterének memoárjáról Hahner Péter, intézetünk főigazgatója írt ismertetőt.

Kihirdették a Rubicon Intézet tudományos pályázatának díjazottjait

2021/05/13

Kihirdették a Rubicon Intézet „A 20. századi magyar történelem új szemszögből” című, 1 millió forint összdíjazású pályázatának nyerteseit. A történelemtudomány művelői számára első ízben kiírt felhívásra több mint száztíz pályamű érkezett.

Marosvásárhely, a székelyek fővárosa

Marosvásárhely az Erdélyi-medence központi részén, változatos felszínen fekszik, a Székelyföld peremvidékén, a Mezőség és a Küküllők dombvidéki találkozásánál. A gazdag történelemmel rendelkező településen már őskori nyomai is voltak az emberi tevékenységnek, viszont a város kialakulását a régészek és helytörténészek a 11–13. század körülre datálják, amit azóta összefüggő és máig létező történeti fejlődés követett. A város fejlődését tekintve minden bizonnyal a 19. század utolsó és a 20. század első évtizedei, az ún. „Bernády-korszak” mondható a legmeghatározóbbnak, amelynek eredményei ma is meghatározzák Marosvásárhely központjának térszervezését, sajátos arculatát. A kommunizmus időszakában megváltoztatták a város demográfiai jellegét, a rendszerváltásra „frontvárossá” változtatva Marosvásárhelyt, ahol 1990-ben zajlott le a „fekete márciusként” hivatkozott interetnikus konfliktus. Az egykoron Székely-Vásárhelynek nevezett és sokáig székelyfővárosnak vagy „virágok városának” is tartott település jelenleg is Románia legnagyobb számú magyar lakossággal rendelkező, az összlakosságát tekintve pedig 16. legnagyobb városa.

Gali Máté cikke a City7 Magazinban

2021/05/11

A nagykanizsai lap tudományos főmunkatársunk korábban adott interjúját közölte részben újra, mely a Zalai Hírlapban jelent meg.

A Gyimesek – három község két világ határán

A mindössze 1159 méter magas Gyimesi-hágóra (vagyis a Fügés-tetőre) érve az emberen hamar egy másik világba lépés érzete uralkodik el. Gyimes a magyarországi látogatók számára is hívószó: az évente megrendezett tánctábor ropogtatástól (virtusmutogató legénytánc) és gardony (népi ütős hangszer) hangjától lüktető ritmusú, tánctól kigyúlt arcú mulatozókkal teli nyári estéi, a Keleti-Kárpátok lankás lejtői és a völgyben kanyargó Tatros csobogása, egy-egy rejtett, vad völgyecske nyugalma sokak számára személyesen megtapasztalt élmény. De mitől különleges e táj, és mitől érdekesek a lakói?

Torda, a magyar vallásszabadság őrbástyája

Kolozsvártól délkeletre, az Aranyos folyó és a Rákos-patak összefolyásánál található Torda városa, a magyar vallásszabadság őrbástyája. Gazdag történelme során a város az erdélyi települések közül a legtöbb, összesen 127 országgyűlésnek adott otthont. Ezek közül a leghíresebb az 1568-as diéta volt, amikor is a világon elsőként foglalták törvénybe a lelkiismereti, valamint a vallásszabadságot. Torda azonban nemcsak az országgyűlései miatt volt ismert, hanem a sóbányája miatt is, amely évszázadokon át biztos munkát és megélhetést jelentett a helybéli sóbányászoknak.

Gali Máté interjúja a Zalai Hírlapban

2021/04/26

A Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa gróf Bethlen István miniszterelnökről beszélt a megyei lapnak.

Tarján M. Tamás hétfői interjúja az FM90 Campus Rádióban

2021/04/25

Intézetünk tudományos segédmunkatársa minden hétfőn – állandó vendégként – a debreceni FM90 Campus Rádió reggeli műsorában szerepel. Az első két alkalommal az 1848–49-es szabadságharc tetőpontján kiadott Függetlenségi nyilatkozatról, illetve Lukács László dualizmuskori miniszterelnökről beszélt.

Gali Máté cikke a Mandiner hetilapban

2021/04/24

Intézetünk tudományos főmunkatársa kormányalakításának 100. évfordulóján közölt írást Bethlen Istvánról, a két világháború közötti Magyarországot konszolidáló miniszterelnökről.

Gali Máté publikációja a Corvinák tudásbázison

2021/04/23

A Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa a klebelsbergi kultúrpolitikához kapcsolódóan közölt egy írást, melyben a Horthy-korszakbeli elitképzést és kulturális kapcsolatépítést mutatta be.

Gyergyószárhegy, a Lázárok fészke a Szármány alatt

A Gyergyói-medence keleti szegletében található Szárhegy története ezer szállal kapcsolódik a Lázár család múltjához. Erről a szoros kötelékről nem csupán a település román elnevezése – Lăzarea –, hanem számos neves műemlék épület is tanúskodik. Gyergyószárhegy első számú turistalátványosságát napjainkban az előkelő székely família újjáépített kastélya szolgáltatja, de a Lázárok a középkori alapítású katolikus templom csinosításában, valamint a Szármányon álló ferences kolostor felépítésében is döntő szerepet játszottak. A község történetének legfényesebb lapjai az Erdélyi Fejedelemség időszakában íródtak. Az itt élő székelyek nem csupán a török háborúk során tanúsított hősies helytállásukra lehetnek büszkék, hanem például arra is, hogy Bethlen Gábor fejedelem gyermekkorának jelentős részét náluk – a Lázár-kastélyban – töltötte. A magyar jellegét egészen napjainkig megőrző Gyergyószárhegy az 1970-es évek közepétől működő Barátság Alkotótábornak köszönhetően Erdély egyik fontos képzőművészeti központjává vált.

Interjú Tarján M. Tamással a Karc FM-en

2021/04/17

Intézetünk tudományos segédmunkatársa Hunyadi Mátyás uralkodásáról, külpolitikájának közép-európai dimenzióiról beszélt a nagy király halálának évfordulója alkalmából.

Magyarózd, az ősi hiedelmek faluja

Az egykori Alsó-Fehér vármegye területén található Magyarózd a Pekri család kastélyáról, a hagyományos társadalomszerkezet megőrzéséről és színes hiedelemvilágáról egyaránt nevezetes. A pár száz fős lakossággal rendelkező, döntően ma is magyar falut és környékét képzeletbeli lények hada népesíti be. A róluk szóló történetek, velük kapcsolatos néphiedelmek kiváló alapot szolgáltathatnának a horrorfilmkészítők számára.

Nagyvárad, Szent László városa

A Szent László királyunk által alapított, s ennek nyomán mindmáig „Szent László városaként” emlegetett Nagyvárad napjainkban Románia északnyugati részében, a Sebes-Körös két partján terül el. Több mint kilenc évszázadra visszanyúló gazdag történelme során mindvégig kiemelkedő egyházi, kulturális és gazdasági központnak számított. Igazi fénykora a dualizmus időszaka volt, amikor is komoly vasúti csomóponttá fejlődött, kiemelkedő pénzintézeti szereppel bírt, a szecesszió jegyében pedig olyan mintaszerű városrendezésen ment keresztül, ami a települést Európa egyik legszebb szecessziós városává tette. Rendkívül gazdag irodalmi–művészeti életének köszönhetően ekkoriban érdemelte ki a „Pece-parti Párizs” jelzőt. A történelmi Magyarország utolsó, 1910-ben lebonyolított népszámlálása idején a lakosainak még a 91%-a vallotta magát magyar anyanyelvűnek, viszont a legutolsó, 2011-es romániai népszámlálás adatai szerint ez a szám mindössze 23%-ra apadt.

Könyvismertetés – Új francia történelmi atlaszok

2021/04/12

Hahner Péter intézeti főigazgató kettő, a közelmúltban megjelent francia történelmi atlaszt mutat be könyvismertetőjében.

Déva, Kőmíves Kelemen vára

„Magos Déva várának” históriája, a híres balladában leírt emberáldozatot leszámítva, hasonlít a Kőmíves Kelemenék által emelt erősség történetéhez. A Maros völgyét őrző erődítmény a valóságban is többször romba dőlt és újjáépült a századok során. Miután néhány évvel ezelőtt a turisztikai beruházásoknak köszönhetően ismét megújult, napjainkban Déva legfőbb látványosságának számít. A város ugyanakkor mégsem katonai szempontból igazán jelentős Erdély és Magyarország történetében. Hunyad vármegye székhelyeként a dualizmus korszakában a Maros-völgy egyik fontos közigazgatási és kulturális központjává vált, hidat képezve a Kárpát-medence központja és a székelyföldi magyar tömbterület között.

Interjú Gali Mátéval a Mandineren

2021/03/30

Tudományos főmunkatársunk IV. Károly király 1921. évi visszatérési kísérleteiről beszélt a portálnak.

Gali Máté írása Berzeviczy Albertről a Corvinákon

2021/03/30

Intézetünk tudományos főmunkatársa halálának 85. évfordulóján közölt írást a dualizmus és a Horthy-korszak egyik legkiemelkedőbb politikusáról.

Tarján M. Tamás interjúja az Indexen

2021/03/23

A Rubicon Intézet tudományos segédmunkatársa a breszt-litovszki béke 103. évfordulójának alkalmából adott interjút a portálnak.

Csucsa, a Boncza család fészke és Ady lelki menedéke

A Királyhágó szomszédságában fekvő Csucsa neve elsősorban Ady Endre életútjának köszönhetően ismert a széles nyilvánosság számára. A településen található kastélyban született Boncza Berta, más néven „Csinszka”, aki Ady szerelmi költészetének kései múzsája és a neves költő felesége volt. A betegeskedő Ady életének utolsó éveiben sok időt töltött a Boncza család csucsai fészkében, amelyet aztán Octavian Goga író, politikus az első világháború után megvásárolt és átalakított. Az adásvétel és az impériumváltás következtében a kastélyban nem a magyar költő, hanem a román író tiszteletére rendeztek be múzeumot.

Tarján M. Tamás szereplése az M5 Librettó című műsorában

2021/03/17

Intézetünk tudományos segédmunkatársa a műsorban arról beszélt, hogy miként változott Kossuth Lajos elképzelése a független Magyarországról a levert szabadságharc után. A beszélgetés során a politikus kultuszáról is szó esett.

Gali Máté publikációja a Kommentár folyóiratban

2021/03/17

Intézetünk tudományos főmunkatársa a Kommentár 2021/1. számában Bethlen Istvánról közölt politikai portrét.

Arad, a magyar Golgota

A napjainkban Románia nyugati határszélén, a Partiumban, a Maros folyó partján elterülő Arad városának neve közgondolkodásunkban összeforrott történelemünk egyik legtragikusabb eseményével, az osztrák kormányzat által az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban vállalt szerepük miatt kivégzett honvéd főtisztekével. A település évezredes történelme ennél azonban jóval szerteágazóbb és gazdagabb. Noha Arad vármegye székhelye volt, a tatárok, kunok és a törökök dúlásai, valamint az állandó háborúskodás okán a 18. század derekáig nem számított a térség első számú centrumának. Az ezt követő hosszabb békeperiódus ugyanakkor jótékonyan hatott a város fejlődésére, amely az első világháborúig fontos ipari és kulturális központtá nőtte ki magát. Az etnikailag sokszínű régióban elhelyezkedő Aradon a régi Magyarország utolsó, 1910-ben lebonyolított népszámlálása idején még a lakosság 73%-a vallotta magyar anyanyelvűnek magát, ám ez a szám a legutolsó, 2011-es romániai népszámlás adatai szerint mindössze 10%-ra csökkent.

Megjelent Gali Máté recenziója a Magyar Nemzetben

2021/03/15

A Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa Hatos Pál nemrégiben megjelent, tanácsköztársaságról írt monográfiájáról közölt recenziót a napilapban.

Zágon, Mikes Kelemen szülőfaluja

A Háromszéki-havasok lábánál fekvő Zágon neve a szélesebb közönség számára elsősorban Mikes Kelemennek köszönhetően ismerős, aki – II. Rákóczi Ferenc íródeákjaként, majd kamarásaként – az emigráció évtizedeiben írt fiktív leveleiben tette híressé a települést. Mikes kultusza ugyanakkor csupán egyetlen színárnyalatát adja Zágon múltjának. Színvonalas iskolájának köszönhetően az „Erdély végében” fekvő község a 18. századtól még számos kiemelkedő tudóst és írót adott a székelység számára. A 20. század elején itt nevelkedett Kiss Manyi színésznő. A rendszerváltás után felújított Mikes–Szentkereszty-kúria – Zágon első számú nevezetessége – a fejedelem íródeákja mellett nekik is méltó emléket állít. Ugyancsak a község szülötte Szabó Katalin tornász, aki az 1984-es olimpián, Los Angelesben négy aranyérmet szerzett.

Magyarvista, Cifra Kalotaszeg legcifrább faluja

Magyarvista a Kalotaszeg egy ma is túlnyomóan magyar népességgel rendelkező települése. Különleges látványosság 1280 körül épült román stílusú temploma, amely egy tatárjáráskor feldúlt, Szent István korabeli templom alapjaira épült. A falu a legényes táncáról híres Kalotaszeg egyik legnagyobb táncos egyéniségét adta a világnak. Az 1911-ben született Mátyás István „Mundruc”, ha nem a kommunista Romániában éli érett férfikorát, általános vélemény szerint világhírű táncos lehetett volna.

A revizionista cigányprímás – Szilvay Gergely könyvrecenziója

2021/03/13

Intézetünk tudományos munkatársa Hajnáczky Tamás közelmúltban megjelent munkáját ismerteti, amely Bura Károly cigányprímásról szól.

Gali Máté publikációja a Mandiner hetilapban

2021/03/11

Tudományos főmunkatársunk a közelgő március 15-i ünnep alkalmából közölt írást a lapban.

Szarka László interjúja a Kossuth Rádióban

2021/03/08

A csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény aláírásának évfordulója kapcsán adott interjút Szarka László, Intézetünk tudományos főmunkatársa a Kossuth Rádiónak.

Raguza, a dalmát város amely a legtovább tartott ki a magyar királyok hűségén

Az Adriai-tenger partján fekvő festői Raguzát nem csupán Horvátországhoz és Itáliához, hanem Magyarországhoz is különleges szálak fűzik. A város késő középkori felemelkedésében meghatározó szerepet játszott, hogy 1358-ban – Nagy Lajos uralkodása idején – elismerte a magyar királyok fennhatóságát. A mohácsi katasztrófáig tartó államjogi kapcsolat emlékét többek között Raguza hagyományos címere is őrzi. A kora újkor évszázadai alatt, egészen a napóleoni háborúk koráig a köztársaság sikeresen lavírozott a függetlenségét fenyegető szomszédok között. Raguza templomai számos magyar ereklyét őriztek: ezek közül a Szent Jobb a leghíresebb.

Szarka László interjúja a Katolikus Rádióban a csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezményről

2021/03/08

Intézetünk tudományos főmunkatársa az egyezmény megkötésének 75. évfordulóján beszélt a második világháború után Csehszlovákia által kikényszerített népességcseréről.

Deáki, a bencések ezeréves öröksége a Vág völgyében

A honfoglaló magyar törzsek nyári szállásterületén, a nyitrai szlávok szomszédságában, a Vág folyó ágai között található az a terület, ahol az egyházi és gazdasági élet megszervezését 1001. évi alapítólevelében az államalapító szent király a deák nyelven beszélő bencésekre bízta. A Csák Mátéról Mátyusföldnek nevezett történeti táj Pozsony és Nyitra megye határán fekszik. Az itt található Deáki község 11–13. században két ütemben kiépült román kori bazilikája a bencések munkájának, az első magyar összefüggő szövegemléket, a Halotti beszédet és könyörgést tartalmazó szertartáskönyvnek és a korai kereszténység máig ápolt kultuszának köszönhetően vált a magyar nyelvi, szellemi örökség fontos kezdőpontjává és őrhelyévé.

A legkisebb testvér, aki „az egyiptológia atyjává” vált: 189 éve halt meg Jean-François Champollion

2021/03/06

A hieroglifákat megfejtő francia tudós életéről Tarján M. Tamás tudományos segédmunkatárs írt összefoglaló cikket.

Gali Máté szereplése a „Párhuzamos valóságok” című podcast adásban

2021/03/01

Intézetünk tudományos főmunkatársa a Kontra.hu „Párhuzamos valóságok” című műsorában beszélt a történelem mindennapokra gyakorolt hatásáról.

Méra, Cifra Kalotaszeg gyöngyszeme

A népművészetéről, népviseletéről, táncairól és zenéjéről ismert Méra a közép-erdélyi Kalotaszeg egyik leghíresebb települése, mely az utóbbi időben még kultúrdiplomáciai botrányba is keveredett.

Bonchida, az erdélyi Versailles

Hencidától Bonchidáig folyt a sárga lé – szól a népmesék egyik gyakori zárómondata. Mind Hencida, mind Bonchida létező település. Bonchida hírnevét lenyűgöző Bánffy-kastélyának, református templomának, népzenéjének és néptáncainak köszönheti.

Fogaras, az erdélyi fejedelemasszonyok jegyajándéka

Az Olt partján fekvő Fogaras az erdélyi magyarok, románok és németek történelmében egyaránt kiemelkedő jelentőséggel bír. Erős falainak és stratégiailag előnyös pozíciójának köszönhetően a vár kulcsszerepet játszott az Erdély feletti uralomért vívott küzdelmekben, de befolyása időnként a Kárpátokon túl elterülő Havasalföld politikai ügyeire is kiterjedt. Egy évszázadon át Fogaras a szász univerzitás birtokát képezte. A festői szépségű váráról ismert település a dualizmus korszakában kiváló ménesbirtokkal is rendelkezett. A magyar irodalom mesterei közül Mikszáth Kálmán országgyűlési képviselőként, Babits Mihály pedig a főgimnázium tanáraként köthető Fogarashoz.

Bereck, Gábor Áron szülővárosa

Az Ojtozi-szoros kapujában található Bereck története az ezeréves magyar határok védelmének históriájával egyenlő. Veneturné várának romjai ennek a küzdelemnek az első évszázadait szimbolizálják. 1814-ben ezen a településen született Gábor Áron, az 1848–49-es magyar szabadságharc híres ágyúöntő tüzér őrnagya, és a küzdelem végnapjaiban itt találkozott Petőfi Sándor Bem tábornokkal néhány nappal azelőtt, hogy a segesvári csatában hősi halált halt. Bereck mindkét világháborúban véres összecsapások színhelye volt, 1944-ben a Kárpátokat védő Árpád-vonal eddig a településig húzódott.

Válaszút, Wass Albert és Kallós Zoltán szülőfaluja

Válaszútnak, Wass Albert és Kallós Zoltán szülőfalujának komor, biblikus hangvételű neve van – pedig nem valamiféle filozófiai megfontolásokból kapta nevét, hanem azért, mert a Kolozsvárról Désre vezető országútról itt ágazik le az út a Borsa-patak völgyébe. Nevezetességei közé tartozik a Kallós-birtok, amely a Kallós Alapítvány székhelye a Kallós-múzeummal és az itteni magyar szórványkollégiummal; itt tartják nyaranta a nemzetközi mezőségi népzene- és néptánctábort. Kissé lejjebb, átellenben, az út másik oldalán pedig a helyi Bánffy-kastély magasodik, mely ugyan egyáltalán nem olyan jelentős, mint a szomszédos Bonchida monumentális Bánffy-kastélya, de így is rejt érdekességeket.

Parajd, a Sóvidék központja

Annak ellenére, hogy több mint száz esztendő eltelt már az impériumváltás óta, Parajd nevét a köztudatban éppen úgy összekapcsoljuk a sóval, ahogy Kalocsát a paprikával, Makót a vöröshagymával vagy Körmöcbányát az arannyal. A község közel félezer éves történetében meghatározó szerepet játszott ennek az egykor rendkívüli értékkel bíró ásványkincsnek a bányászata, a modern korban pedig Parajd gyógyászati és turisztikai jelentőségét biztosítja a só.

Tarján M. Tamás interjúja a Trend FM-en

2021/02/23

A Rubicon Intézet tudományos segédmunkatársa a Trend FM Monitor Délután című műsorában szerepelt, ahol az Andrássy-kormány 1867. februári megalakulásáról és Andrássy Gyula életpályájáról beszélt.

Tarján M. Tamás interjúja a Karc FM-en Andrássy Gyula kormányalakításáról és a kiegyezésről

2021/02/17

Intézetünk tudományos segédmunkatársa a rádióadó Hangoló című reggeli műsorában beszélt a kiegyezés egyik legfontosabb mozzanatáról, az Andrássy-kormány 1867. februári megalakulásáról.

Szatmárnémeti, Kölcsey Ferenc városa

Hosszú és gazdag történelem során Szatmárnémeti mindvégig jelentős gazdasági és egyházi központnak számított. 1711-ben e városban írták alá a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békét, s a települést sokan „Kölcsey Ferenc városának” is nevezik, mivel a Himnusz szerzője a XIX. század első harmadában Szatmár vármegye főjegyzője, illetve országgyűlési követe is volt.

Pétervárad, Jelačić horvát bán szülővárosa

Pétervárad a késő középkor óta a Szerémség, majd a Délvidék legfontosabb katonai központja, a déli végvárrendszer fontos eleme, majd a Habsburg Birodalom déli Határőrvidékének kulcserődítménye volt. A vár – és a város –, amelyet „a Duna Gibraltárjának” is szoktak nevezni, az 1848–49. évi szabadságharc végnapjaiban utolsó előttiként kapitulált a császári seregek előtt.

Trau, IV. Béla „végső mentsvára”

Trau (mai horvát nevén: Trogir) neve napjainkban már elsősorban azoknak cseng ismerősen, akik a nyári vakáció során az Adriai-tenger partján keresnek üdülési lehetőséget. Azt már kevesebben tudják, hogy a dalmáciai település a középkor során évszázadokig a Magyar Királyság részét képezte, és az Árpád-ház életében sorsdöntő jelentőséggel bírt. IV. Béla király és családja a tatárjárás idején Trau várában talált végső menedéket a mongol hordák pusztítása alatt.

Dobsina, félezer éves város a bányák és kohók világában

Dobsina alapítása az 1326-ban a Csetnekyek és a Bajorországból érkezett német telepesek közötti soltész szerződésig nyúlig vissza. A Gömör-Szepesi érchegység réz-, vas, mangán-és kobald ércekben gazdag völgyében a magukat bulénereknek nevező németek a nehezen megközelíthető völgyben hét évtized alatt városi jogot vívtak ki. 1584-ben a füleki szandzsák török serege gyilkolta le vagy ejtette foglyul a menekülni nem tudókat. Másodszor a második világháború végén Himmler parancsára evakuálták a dobsinai németeket, akik közül a hazafelé indulók egy csoportját, más környékbeli németekkel együtt 1945. június 18-án a morvaországi Přerov közelében egy csehszlovák katonai alakulat kivégezte.

Nagyvezekény, az Esterházyak áldozatának emlékhelye

A Bars megyei település a Zsitva völgyében található. A hódoltság másfél évszázadában a Garam, Zsitva és Nyitra völgye állandó ütközőzóna volt a magyar főkapitányságok végvárai és az esztergomi szandzsák portyázó seregei között. Az 1652. augusztus 25-26-án Forgách Ádám, érsekújvári főkapitány által vezetett magyar sereg Vezekény mellett vállalt csatában próbálta megbüntetni a fosztogató török sereget, s kiszabadítani a foglyul ejtett környékbelieket. A lokális ütközet azzal került be a történelembe, hogy a török által bekerített magyar seregben hősi halált halt az Esterházy család négy tagja: Esterházy László nádorfi, pápai főkapitány, Esterházy Ferenc balassagyarmati főkapitány, Esterházy Tamás lévai vicekapitány és Esterházy Gáspár aranysarkantyús lovag.

Krasznahorka, az Andrássyak gömöri fészke

Gömör, Szepes és Torna-Abaúj megyék, a magyar-szlovák nyelv határán, ahol véget ér a Miatyánk és kezdődik az Otčenáš, ott magasodik a rozsnyói völgy felett a felső-magyarországi történelem egyik legismertebb emléke, szimbóluma – a krasznahorkai vár. Túlélve a zivataros századokat, a dél-gömöri mikrokozmosz épített és kulturális öröksége ma mindenkit gazdagíthat, aki azonosulni képes az ott élők múltjával, az Andrássyak által felhalmozott kulturális örökséggel, a túlélés mítoszával. A vár, a váralji galéria, a betléri kastély remek könyv- és képgyűjteményei, az Andrássy-mauzóleum páratlan értékei a tájnak.

Ördöngösfüzes, a különös nevű mezőségi falu

A különös nevű Ördöngösfüzes gyönyörű népzenéje és táncai igen népszerűek a táncházmozgalom berkein belül. A Mezőséghez tartozó falu nevének több magyarázata is van, de tava, temploma és táncosai is híresek.

Szék, az örök magyar sziget

Szék legendás falu: ha nincs Szék, nincs táncházmozgalom. A budapestiek gyakran találkoznak a köztereken piros-feketébe öltözött, fejkendős-szoknyás nénikkel, akik piacoznak vagy épp hatalmas batyukkal battyognak tova: ők a székiek. A településhez számos legenda és történet kötődik. Izgalmas például a „széki gyász” eredete.

Székelyudvarhely, Erdély „legmagyarabb városa”

Székelyudvarhely 90 százalék feletti magyar népességarányával napjainkban Erdély „legmagyarabb városának” számít, amelyet az évszázados román uralom és a 20. század rohamos modernizációja látszólag alig érintett meg. A város ma is őrzi a 19. századi „Küküllő-parti Athén” arculatát, hangulatos városképével, neves iskoláival és pezsgő kulturális életével.

Brassó, Erdély „Coronája”

Brassó valaha a történelmi Magyarország – és benne Erdély – egyik legjelentősebb gazdasági, közigazgatási és kulturális központja volt, ennek ellenére a közvélemény napjainkban már csak egy 20. században kitalált étel és egy nemzetközi vonatjárat kapcsán ismeri a nevét. A következő írás a Kelet kapujának is nevezett város magyar múltját és kulturális örökségét mutatja be.

Elkészült Gali Máté áttekintő tanulmánya a Horthy-korszak historiográfiájáról

2021/02/04

A Rubicon Intézet indulásakor az alapítók elsőként azt a célt tűzték ki, hogy az intézmény kutatói végezzenek helyzetértékelést a maguk szakterületén. Elsőként Gali Máté tudományos munkatárs historiográfiai összegzését közöljük, aki a Horthy-korszakról szóló történettudományi kutatások eddigi történetét és jelen állását foglalta össze tanulmányában.

Szarka László: Felvidéki viták és várakozások a népszámlálás előtt

2021/01/28

Szarka László, Intézetünk tudományos főmunkatársa – a közeledő 2021. évi népszavazás apropóján – a szlovákiai magyar kisebbség helyzetét mutatja be elemzésében.

Hahner Péter könyvismertetője a Napóleon. Történelmi lexikon című kötetről

2021/01/26

A recenzióban Intézetünk főigazgatója Thierry Lentz tavaly megjelent kötetét mutatja be, amely lexikonszerűen közli és nyilvántartja a Bonaparte Napóleon pályafutásával kapcsolatos kutatások legfrissebb eredményeit.

A Facebookon továbbra is megtekinthető az amerikai választásokról szóló vitaestünk felvétele

2021/01/07

2020 decemberében, egy vitaest keretében Szilvay Gergely, Intézetünk főmunkatársa és Glant Tibor, a Debreceni Egyetem amerikanistája beszélgetett az Egyesült Államok választásairól Hahner Péter intézeti főigazgató moderálása mellett.

Hahner Péter interjúja a Trend FM-en

2021/01/07

A Rubicon Intézet főigazgatója Oláh Andrea Könyvben utazom című műsorában beszélt megjelent új kötetéről és az abban szereplő történelmi témákról.

Recenzió a Világtörténelmi kaleidoszkópról a Mandineren

2021/01/02

A lap internetes felületén Veczán Zoltán véleményezte Hahner Péter nemrég megjelent tanulmánykötetét.

Hahner Péter interjúja a Magyar Katolikus Rádióban

2020/12/31

A Rubicon Intézet főigazgatója a Magyar Katolikus Rádióban a Magyar Téka című műsor vendége volt.

A Tilos Rádió interjúja Hahner Péterrel JFK meggyilkolásáról

2020/12/23

Intézetünk főigazgatója John F. Kennedy amerikai elnök meggyilkolásának 57. évfordulójának alkalmából adott interjút a Tilos Rádiónak.

Megjelent a Rubicon Intézet első kiadványa

2020/12/22

Intézetünk gondozásában megjelent Hahner Péter Világtörténeti kaleidoszkóp című tanulmánykötete. A könyv főigazgatónk legkiválóbb ismeretterjesztő írásait szedte csokorba, amelyek az elmúlt évtizedek során a Rubicon Történelmi Magazinban jelentek meg.

Interjú Szarka Lászlóval a Kossuth Rádióban

2020/12/21

Szarka László, Intézetünk tudományos munkatársa a Vasárnapi Újság című műsorban beszélt arról, hogy Trianon 100. évfordulója milyen visszhangokat keltett a szomszédos országokban.

Hahner Péter: Egy bölcs ember korrekt nézetei – mindenről

2020/12/20

Hahner Péter intézeti főigazgató a legnagyobb 20. századi lengyel filozófusnak is nevezett Leszek Kołakowski 2004-ben kiadott tanulmánykötetét ismerteti.

Hahner Péter: Jókedvű könyv egy baljóslatú témáról

2020/12/20

Intézetünk főigazgatója a recenzióban John Lewis Gaddis hidegháborúról szóló monográfiáját ismerteti, amelyet tavaly óta magyarul is olvashat a történelem iránt érdeklődő közönség.

Konzervativizmus a dualizmuskori diskurzusban – Bevezető írás

2020/12/07

Tarján M. Tamás, a Rubicon Intézet tudományos segédmunkatársa esszésorozatot indít azzal a céllal, hogy megismertesse a dualizmus korszakának fontosabb konzervatív írásait a szélesebb közönséggel, és a források elemzése révén – idővel – feltárja a korszak konzervativizmusának sajátos vonásait.

Gali Máté recenziója a Kommentárban

2020/12/01

Intézetünk tudományos munkatársa, Gali Máté a Kommentár folyóirat 2020. évi 4. számában Harcban a „nép ellenségeivel” címmel közölt recenziót Máthé Áron történész „Vörös karszalag” című munkájáról.

Hahner Péter: Elgondolkodtató könyv Európa különös haláláról

2020/12/01

A Rubicon Intézet főigazgatója az alábbi ismertetőben Douglas Murray 2017-es, migrációról, iszlámról, európai identitásról írt híres monográfiáját mutatja be.

Hahner Péter: Miért oly nehéz megszabadulni a marxista gondolkodásmódtól?

2020/12/01

Hahner Péter, Intézetünk főigazgatója Timothy Snyder és Tony Judt közös kötetét ismerteti, amely “beszélgetős formában”, a halálos kórban szenvedő Judt betegágyánál született meg.

Hahner Péter: Mestermű Lenin hű tanítványáról

2020/12/01

Hahner Péter intézeti főigazgató ebben a könyvismertetőben Stephen Kotkin Sztálin-életrajzának első kötetét mutatja be.

Hahner Péter: Kényes kérdések könyve

2020/12/01

Intézetünk főigazgatójának ismertető írása Douglas Murray “A tömegek tébolya. Áldozatok a politikai korrektség oltárán?” című művéről.

Sokcsevits Dénes: Magyarország és Jugoszlávia 1956-ban. Tito és a jugoszlávok szerepe a magyar forradalomban

2020/12/01

Sokcsevits Dénes tanulmánya a jugoszláv források felhasználásával mutatja be, hogy miként viszonyult Tito és rendszere az 1956-os magyarországi eseményekhez.

Dr. Gali Máté: Iuliu Maniu esete a magyar hazafias neveléssel

2020/11/30

Dr. Gali Máté ismeretterjesztő írása Iuliu Maniuról (magyaros formában Maniu Gyuláról), a két világháború közötti “Nagy-Románia” híres miniszterelnökéről, aki a zilahi Wesselényi Református Kollégium diákjából vált a román nacionalizmus élharcosává.

Megalakult a Rubicon Intézet

2020/10/18

Trianon előzményei és következményei. Interjú a Rubicon Intézet társelnökeivel, Rácz Árpáddal és Szalai Zoltánnal

Nagy jelentőségű magyar-horvát művészeti és kultúrtörténeti kiállítás Zágrábban

2020/10/14

A zágrábi Galerija Klovićevi Dvori és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésével 2020. szeptember 24-én nagyszabású, a magyar-horvát együttélés teljes több mint 800 éves időszakát felölelő reprezentatív kiállítás nyílt Zágrábban. A kiállítás címe: Ars et virtus. Hrvatska-Mađarska. 800 godina zajedničke kulturne baštine/Ars et Virtus. Croatia-Hungary, 800 years of shared cultural heritage/Ars et virtus. Horvátország-Magyarország, 800 év közös öröksége.

Tájékoztatás az intézet céljairól

2020/10/14

Rácz Árpád nyilatkozik a kulturális csatornának.

Híradás a Rubicon Intézet megalakulásáról

2020/10/12

Az intézet elsődleges célja a színvonalas történelmi ismeretterjesztés, mégpedig annak is speciális szegmense: Trianon századik évfordulója kapcsán a Trianonhoz vezető út, illetve az azt követő száz év történelmének minél alaposabb, mélyebb megismerése és megismertetése mind itthon, mind a nagyvilágban.

Close Bitnami banner
Bitnami