Hetvenhárom évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Dolgozók Pártja

A Magyar Dolgozók Pártjának 1948. június 12-i megalakulása a második világháború utáni sztálinista diktatúraépítés egyik legjelentősebb állomása volt. A szociáldemokraták és a kommunisták egyesülésével megszülető MDP egy esztendővel később már a proletárdiktatúra egyetlen pártjaként, az államhatalom kizárólagos birtokosaként működött. Gyakorlati vagy inkább szimbolikus szereppel bírt az új párt megalakulása? A témáról Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa beszélt a debreceni FM90 Campus Rádióban.

Hetvenöt éve ítélték el koholt vádak alapján Esterházy Jánost

1946. június 10-én a szovjet hatóságok tíz év munkatáborra ítélték a Moszkvába elhurcolt Esterházy Jánost és pozsonyi politikustársait. Annak ellenére, hogy Esterházy a második világháború alatt szembeszállt a tisói Szlovákia antiszemita politikájával és a zsidók mentésében személyesen is részt vett, magyar nemzetisége miatt az 1945 utáni „számonkérés” áldozatául esett. Életpályájáról és tragikus sorsáról Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa beszélt a Kossuth Rádióban.

IV. Károly visszatérési kísérletei – „királypuccs” vagy jogos trónfoglalás?

1918 novemberében IV. Károly magyar király az eckartsaui nyilatkozatban deklarálta, hogy visszavonul az uralkodói jogok gyakorlásától, és eleve elismeri azt az államformát, amelyet a magyarok választanak maguknak. Két és fél évvel később, 1921 húsvétján aztán váratlanul mégis megjelent Magyarországon, hogy visszaszerezze trónját, ugyanezen év októberében pedig már sereggel vonult Horthy Miklós kormányzó és támogatói ellen. Valóban „királypuccsok” történtek, ahogy később a történetírás gyakran hivatkozott az 1921-es eseményekre? Vagy a jog Károly oldalán állt? A témáról Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa beszélt a Kossuth Rádióban.

Megszakítás
Close Bitnami banner
Bitnami