Szerző: Tarján Tamás | ápr 18, 2021 | Erdély, Trianonon-túli tájak
A Gyergyói-medence keleti szegletében található Szárhegy története ezer szállal kapcsolódik a Lázár család múltjához. Erről a szoros kötelékről nem csupán a település román elnevezése – Lăzarea –, hanem számos neves műemlék épület is tanúskodik. Gyergyószárhegy első számú turistalátványosságát napjainkban az előkelő székely família újjáépített kastélya szolgáltatja, de a Lázárok a középkori alapítású katolikus templom csinosításában, valamint a Szármányon álló ferences kolostor felépítésében is döntő szerepet játszottak. A község történetének legfényesebb lapjai az Erdélyi Fejedelemség időszakában íródtak. Az itt élő székelyek nem csupán a török háborúk során tanúsított hősies helytállásukra lehetnek büszkék, hanem például arra is, hogy Bethlen Gábor fejedelem gyermekkorának jelentős részét náluk – a Lázár-kastélyban – töltötte. A magyar jellegét egészen napjainkig megőrző Gyergyószárhegy az 1970-es évek közepétől működő Barátság Alkotótábornak köszönhetően Erdély egyik fontos képzőművészeti központjává vált.
Szerző: Tarján Tamás | ápr 17, 2021 | Uncategorized
Intézetünk tudományos segédmunkatársa Hunyadi Mátyás uralkodásáról, külpolitikájának közép-európai dimenzióiról beszélt a nagy király halálának évfordulója alkalmából.
Szerző: Tarján Tamás | ápr 15, 2021 | Erdély, Trianonon-túli tájak
Az egykori Alsó-Fehér vármegye területén található Magyarózd a Pekri család kastélyáról, a hagyományos társadalomszerkezet megőrzéséről és színes hiedelemvilágáról egyaránt nevezetes. A pár száz fős lakossággal rendelkező, döntően ma is magyar falut és környékét képzeletbeli lények hada népesíti be. A róluk szóló történetek, velük kapcsolatos néphiedelmek kiváló alapot szolgáltathatnának a horrorfilmkészítők számára.
Szerző: Tarján Tamás | ápr 13, 2021 | Erdély, Trianonon-túli tájak
A Szent László királyunk által alapított, s ennek nyomán mindmáig „Szent László városaként” emlegetett Nagyvárad napjainkban Románia északnyugati részében, a Sebes-Körös két partján terül el. Több mint kilenc évszázadra visszanyúló gazdag történelme során mindvégig kiemelkedő egyházi, kulturális és gazdasági központnak számított. Igazi fénykora a dualizmus időszaka volt, amikor is komoly vasúti csomóponttá fejlődött, kiemelkedő pénzintézeti szereppel bírt, a szecesszió jegyében pedig olyan mintaszerű városrendezésen ment keresztül, ami a települést Európa egyik legszebb szecessziós városává tette. Rendkívül gazdag irodalmi–művészeti életének köszönhetően ekkoriban érdemelte ki a „Pece-parti Párizs” jelzőt. A történelmi Magyarország utolsó, 1910-ben lebonyolított népszámlálása idején a lakosainak még a 91%-a vallotta magát magyar anyanyelvűnek, viszont a legutolsó, 2011-es romániai népszámlálás adatai szerint ez a szám mindössze 23%-ra apadt.
Szerző: Tarján Tamás | ápr 13, 2021 | Könyvismertetés
Írta: Dr. Hahner Péter
Legutóbbi hozzászólások