A francia forradalomra máig sokan úgy tekintenek, mintha a modern történelem egyik legnagyszerűbb fordulatára került volna sor. De valóban erről lenne szó? Mi történt igazából a francia forradalom során? A Bastille ostromának évfordulóján Hahner Péter, intézetünk főigazgatója foglalta össze ennek a meghatározó korszaknak az eseményeit az Axióma videójában.
1946 nyarán a kassai járási népbíróság pert indított a város több száz magyar nemzetiségű polgára ellen. Az ún. „kassai tömegper” egy kevésbé ismert epizódja volt annak a bosszúhadjáratnak, amelyet (Magyarország korábbi revíziós sikerei miatt) a csehszlovák hatóságok folytattak a második világháború után helyreállított ország magyar népessége ellen. Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa a per évfordulójának apropóján interjút adott a Katolikus Rádiónak.
1920–21 során az első világháborúból győztesen kikerülő közép-európai országok közül Csehszlovákia, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság és a Román Királyság kétoldalú szerződésekkel létrehozta a kisantantot. Ennek a szövetségnek a fő célja a kezdetektől fogva az volt, hogy megőrizze a versailles-i status quót, ezért akadályozta Magyarország revíziós törekvéseit és a Habsburgok visszatérését. A témához kapcsolódóan Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa több interjút is adott a közelmúltban.
A Magyar Dolgozók Pártjának 1948. június 12-i megalakulása a második világháború utáni sztálinista diktatúraépítés egyik legjelentősebb állomása volt. A szociáldemokraták és a kommunisták egyesülésével megszülető MDP egy esztendővel később már a proletárdiktatúra egyetlen pártjaként, az államhatalom kizárólagos birtokosaként működött. Gyakorlati vagy inkább szimbolikus szereppel bírt az új párt megalakulása? A témáról Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa beszélt a debreceni FM90 Campus Rádióban.
1946. június 10-én a szovjet hatóságok tíz év munkatáborra ítélték a Moszkvába elhurcolt Esterházy Jánost és pozsonyi politikustársait. Annak ellenére, hogy Esterházy a második világháború alatt szembeszállt a tisói Szlovákia antiszemita politikájával és a zsidók mentésében személyesen is részt vett, magyar nemzetisége miatt az 1945 utáni „számonkérés” áldozatául esett. Életpályájáról és tragikus sorsáról Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa beszélt a Kossuth Rádióban.
1918 novemberében IV. Károly magyar király az eckartsaui nyilatkozatban deklarálta, hogy visszavonul az uralkodói jogok gyakorlásától, és eleve elismeri azt az államformát, amelyet a magyarok választanak maguknak. Két és fél évvel később, 1921 húsvétján aztán váratlanul mégis megjelent Magyarországon, hogy visszaszerezze trónját, ugyanezen év októberében pedig már sereggel vonult Horthy Miklós kormányzó és támogatói ellen. Valóban „királypuccsok” történtek, ahogy később a történetírás gyakran hivatkozott az 1921-es eseményekre? Vagy a jog Károly oldalán állt? A témáról Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa beszélt a Kossuth Rádióban.
Legutóbbi hozzászólások