1941. június 26-án azonosítatlan repülőgépek bombázták Kassa városát. Az ismeretlenek által végrehajtott támadás 32 halálos áldozatot követelt, és közvetlen szerepet játszott abban, hogy Magyarország csatlakozott a tengelyhatalmak Szovjetunió elleni támadásához. A hadba lépésről az évforduló alkalmából Gali Máté, intézetünk tudományos főmunkatársa beszélt a Karc FM rádióban.
1921. június 7-én, a román–jugoszláv együttműködési egyezmény aláírásával jött létre a megcsonkított Magyarország három szomszédját (a két megnevezett államon túl még Csehszlovákiát) magába tömörítő kisantant. A téma kapcsán Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa adott több ízben interjút a Kossuth Rádiónak.
A Rubicon Intézet gondozásában 2020-ban látott napvilágot Hahner Péter Világtörténeti kaleidoszkóp magyar szemmel című kötete. A kötetről az Élet és Irodalomban Bihari Péter készített ismertetést.
A két világháború közötti időszak magyar társadalmában egyetértés volt a tekintetben, hogy a békeszerződés rendelkezései igazságtalanok voltak, és azok megváltoztatása elérendő cél kell, hogy legyen. Noha a revízió kívánatos módját és mértékét illetően a közéletben eltérő vélemények léteztek, annak fontosságára egyaránt alapvetésként tekintettek a jobboldaliak és baloldaliak, konzervatívok és liberálisok, vagy éppenséggel a németbarátok és az angolszász orientációjú külügyi vonalvezetés hívei. A Trianon megítélésével kapcsolatos korabeli társadalmi konszenzus többek között a békediktátum aláírásának tizedik évfordulóján tartott megemlékezéseken keresztül is kiválóan látható, amelyeket Gali Máté, intézetünk tudományos főmunkatársa mutat be az alábbi írásában.
1867. május 22-én kelt Párizsban a híres Cassandra-levél, amelyben Kossuth Lajos tiltakozását fejezte ki az osztrák–magyar kiegyezéssel szemben, és a nyilvánosság erejével igyekezett eltántorítani Deák Ferencet a kompromisszum megkötésétől. A levél megírásának évfordulóján Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa a Mandiner podcast adásában beszélt a kiegyezésről, Kossuth és Deák „igazságáról.”
216 esztendővel ezelőtt, 1809. május 15-én kelt Bonaparte Napóleon schönbrunni kiáltványa, melyben felszólította a magyar nemeseket, hogy „szerezzék vissza ősi szabadságukat”, gyűljenek össze Rákos mezején, és válasszanak maguknak királyt a Habsburgok helyett. A témában Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa adott interjút május 17-én, az FM90 Campus Rádiónak.
Legutóbbi hozzászólások