Hírek

Interjú Lebovics Viktórával, vitaestünk vendégével

2022/04/30

Az orosz–ukrán háború kapcsán rendezett történelmi vitaestet a Rubicon Intézet 2022 márciusában. Az est vendégei az ukrán nemzeti fejlődés nyelvi, földrajzi, területi sajátosságait, az orosz–ukrán viszony fő töréspontjait, konfliktusait járták körül, de kitértek a magyar szempontból kiemelten fontos ukrajnai etnikai viszonyokra is.

Történelmi vitaest az orosz–ukrán viszony kérdéseiről

2022/04/29

A Rubicon Intézet Az orosz-ukrán viszony és az ukrán nemzetfejlődés történeti kérdései címmel rendezett vitaestet 2022. március 31-én a Veres Pálné utcai Scruton Közösségi Tér és Kávézóban. Az est vendégei a Szovjetunió felbomlása óta kialakult feszültségektől terhes államközi kapcsolatok történetének súlyponti kérdésein keresztül mutatták be a mostani konfliktus közvetlen előzményeit.

Szarka Lászlóval a csehszlovák–magyar lakosságcseréről

2022/04/28

75 évvel ezelőtt kezdődött meg a csehszlovák-magyar lakosságcsere. A kikényszerített lakosságcsere, a reszlovakizációnak nevezett kényszerasszimiláció és a magyar családok erőszakkal történt csehországi munkatoborzása a közösségi emlékezetben egyformán traumatikus emlékek formájában élnek tovább. Ezzel szemben a szlovákiai közvélemény nagyobb része máig megalapozottnak ítéli a háború utáni homogenizálási politikát.

Szarka László: 75 éve vár lezárásra a csehszlovák–magyar lakosságcsere ügye

2022/04/22

A második világháború után Kelet-Közép-Európában a háborús etnikai tisztogatások sora tovább folytatódott – immár a nemzetállamok etnikai homogenizációja jegyében. A Magyarországgal határos országok, melyek közé Kárpátalja megszerzésével 1945 júniusában a Szovjetunió is felsorakozott, a kollektív bűnösség elvére hivatkozva mérlegelték a magyar kisebbségek felszámolásának, elüldözésének, elhurcolásának lehetőségét.

Hetvenöt éve történt – A Rubicon Intézet konferenciája

2022/04/21

A Rubicon Intézet Hetvenöt éve történt címmel szervezett konferenciát 2022. április 12-én, a csehszlovák–magyar lakosságcsere történetének és emlékezetének bemutatása céljából. Az eseményen elhangzottakról a Demokrata című lap is beszámolt.

Konferencia a csehszlovák—magyar lakosságcseréről

2022/04/19

A Rubicon Intézet 2022. április 12-én, „Hetvenöt éve történt – A csehszlovák–magyar lakosságcsere története és emlékezete” címmel szervezett konferenciát a Mathias Corvinus Collegium Tas vezér utcai campusán.

Hetvenöt éve kezdődött a csehszlovák—magyar lakosságcsere

2022/04/18

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1947. április 12-én kezdődött a csehszlovák kormány és Beneš köztársasági elnök által kikikényszerített csehszlovák-magyar lakosságcsere, amelyet Prága és Pozsony arra kívánt felhasználni, hogy teljes egészében felszámolják a szlovákiai magyarságot.

Április 4., egy új megszállás kezdete

2022/04/16

Bár április 4-én, Nemesmedves elfoglalásakor Tolbuhin marsall azt jelentette Sztálinnak, hogy befejeződött Magyarország felszabadítása, a valóságban még zajlottak harcok hazánk területén. Pinkamindszent volt az utolsó németek által védett település, amely csak április 12-én került a szovjetek kezére. Mégis április 4-éről kapták nevüket a szocializmus évtizedeiben elnevezett terek, utcák, üzemek és termelőszövetkezetek. A mozgalmi dalok szövegében is ez a dátum jelent meg.

Száz éve hunyt el IV. Károly Madeirán

2022/04/15

Száz éve halt meg utolsó királyunk, IV. Károly. Személyisége máig viták kereszttüzében áll: hirtelen döntéseket hozó, legtöbbször bizonytalan, határozatlan vezetőként lefestve sokan felvetik a Monarchia világháborús összeomlásában viselt felelősségét, és kiemelik a Magyarországot veszélybe sodró 1921-es visszatérési kísérleteit. Másik oldalról nézve demokratizmusa, a társadalmi reformok és a birodalom föderalizációja melletti elkötelezettsége vitathatatlan.

Vitaest: Az orosz—ukrán viszony és az ukrán nemzetfejlődés történeti kérdései

2022/04/14

A Rubicon Intézet Az orosz-ukrán viszony és az ukrán nemzetfejlődés történeti kérdései címmel szervezett vitaestet március 31-én, a Veres Pálné utcai Scruton kávézóban. A vitaest résztvevői a Szovjetunió felbomlása óta kialakult feszültségektől terhes államközi kapcsolatok történetének súlyponti kérdésein keresztül világították meg a mostani orosz—ukrán konfliktus közvetlen előzményeit.

Családtörténeti pályázat: Célkeresztben – A Véghseő és Turzán család történetének bemutatása

2022/04/11

A Mathias Corvinus Collegium és a Rubicon Intézet 2021-ben Családtörténeti pályázatot hirdetett a Kárpát-medence országaiban felsőfokú vagy középiskolai oktatásban részt vevő diákok számára. A hattagú szakmai zsűri értékelése alapján Véghseő Tamás „Célkeresztben – A Véghseő és Turzán család történetének bemutatása” című pályamunkája érte el a harmadik helyezést a középiskolás kategóriában.

Hetvenöt éve fogadta el a kormány magyar—csehszlovák lakosságcsere megkezdését

2022/04/08

1947. március 31-én a magyar kormány rendkívüli minisztertanácsi ülésén elfogadta a magyar—csehszlovák lakosságcsere megkezdését, miután a külügyminisztériumnak sikerült elérni, hogy a szlovákiai magyarság csehországi deportálását leállítsák. Ezt megelőzően, 1946–47 telén, csehszlovák adatok szerint 17 dél-szlovákiai járás 393 községéből közel 42 ezer személyt, 9610 családot deportáltak Cseh- és Morvaországba.

Iskolázottsághoz kötötték 100 éve a választási részvételt – interjú Nánay Mihállyal

2022/04/06

Száz évvel ezelőtt adták ki Bethlen István választójogi rendeletét, amely az 1920-as évek elején döntő szerepet játszott a politikai konszolidációban. A rendelet megítélése napjainkban nem egységes, mivel a politikai stabilitást azon az áron biztosította, hogy részben korlátozta a választójogot, és olyan archaikus elemeket hozott vissza, mint a nyílt szavazás.

Családtörténeti pályázat: Példakép a könyvespolcról

2022/04/04

A Mathias Corvinus Collegium és a Rubicon Intézet 2021-ben Családtörténeti pályázatot hirdetett a Kárpát-medence országaiban felsőfokú vagy középiskolai oktatásban részt vevő diákok számára. A középiskolai kategóriában a szakmai zsűri Fodor Luca dolgozatát értékelte a második legjobbnak, akinek pályamunkája a „Példakép a könyvespolcról – Görbe Etelka élete” címet viseli.

Vitaest – A magyar forradalom európai kitekintésben

2022/03/31

1848-ban Petőfi Sándor abban reménykedett, hogy „A zsarnokság ki fog pusztulni, és / Megint virítóbb lesz a föld színe…” Úgy tűnt, hogy egész Európa át fog alakulni. Az európai forradalmak láncreakció-szerűen követték egymást, az egyik államban kirobbant forradalom híre aktivizálta más országok liberális és radikális csoportjait.

Családtörténeti pályázat: A Csémi család története – Kulcsod, Szlovákia

2022/03/29

A Mathias Corvinus Collegium és a Rubicon Intézet 2021-ben Családtörténeti pályázatot hirdetett a Kárpát-medence országaiban felsőfokú vagy középiskolai oktatásban részt vevő diákok számára. A középiskolai kategóriában a szakmai zsűri az első helyezettnek járó díjat Nagy Juditnak ítélte oda, aki „A Csémi család története – Kulcsod, Szlovákia” címmel nyújtotta be pályamunkáját.

400 éve kezdődtek meg az amerikai indián háborúk

2022/03/26

Négyszáz évvel ezelőtt, a jamestowni angol kolónián végrehajtott algonkin mészárlással vette kezdetét az amerikai indián háborúk sorozata, A 19. század végéig tartó küzdelem során függetlenné vált, és Észak-Amerika vezető hatalmává vált a folyamatosan nyugat felé terjeszkedő Amerikai Egyesült Államok.

Ötven évvel ezelőtt mutatták be A keresztapát

2022/03/24

Ötven éve, 1972. március 15-én mutatták be a Keresztapa című filmet. A film forgatókönyvírója és rendezője, Francis Ford Coppola élete egyik legnagyobb sikerét érte el a klasszikussá váló alkotással.

„Akaratunk ellenére…”

2022/03/17

Intézetünk február 10-én mutatta be a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet „Akaratunk ellenére…” Dokumentumok a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-1992. című forráskiadványát. Az esemény kapcsán a Katolikus Rádió kérdezte Szarka László tudományos főmunkatársunkat, illetve a Kossuth Rádió készített interjút Popély Árpáddal, a kötet egyik szerkesztőjével.

100 éve adták ki Bethlen István választójogi rendeletét

2022/03/04

Az 1922. március 2-án kiadott választójogi rendelet tekinthető Bethlen legvitatottabb, leginkább támadott intézkedésének, mivel annak elfogadásával a kormány csökkentette a választásra jogosultak arányát. és vidéken (újra) bevezette a nyílt szavazást. Másfelől ugyanakkor a választójogi szűkítés hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon ne alakuljon ki olyan diktatórikus berendezkedés, mint ami szinte minden közép-európai államban létrejött a két világháború között.

Képmás Magazin könyvajánló – Az amerikai Dél

2022/02/28

A Rubicon Intézet kiadásában látott napvilágot Szilvay Gergely tudományos munkatársunk: Az amerikai Dél. Régi rend az új világban című kötete. Az Amerikai Egyesült Államok déli államainak múltját és részben jelenét is bemutató kötetről a Képmás Magazin jelentetett meg a könyvajánlót.

Családtörténeti pályázat: Egy Kunságba vándorolt német árendás és utódainak története

2022/02/24

A Mathias Corvinus Collegium és a Rubicon Intézet közös családtörténeti pályázatának felsőoktatási kategóriájában a zsűri az első három helyezetten túl egy nevezőt különdíjjal jutalmazott. Ezt az elismerést Bálint Sándor kapta meg, aki egy Kunságba vándorolt német család több generációjának történetét kutatta fel.

Családtörténeti pályázat: Egy hadirokkantság története

2022/02/23

A Mathias Corvinus Collegium és a Rubicon Intézet közös családtörténeti pályázatán a szakmai zsűri a felsőoktatási kategóriában Chvála Márton Tibor „Egy hadirokkantság története” című pályamunkáját jutalmazta a harmadik helyezettnek járó díjjal.

Családtörténeti pályázat: Visszaemlékezés, újragondolás és megbékélés

2022/02/21

2021-ben Családtörténeti pályázatot hirdetett a Mathias Corvinus Collegium és a Rubicon Intézet a Kárpát-medence országaiban felsőfokú vagy középiskolai oktatásban részt vevő diákok számára. A szakmai zsűri egybehangzó értékelése alapján Zemplényi Lili Naómi „Visszaemlékezés, újragondolás és megbékélés – Dédnagyapám, Szántó Jenő védelmében” című pályaműve érte el a második helyezést a felsőoktatási kategóriában.

Megvalósult a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Rubicon Intézet első közös pályázata

2022/02/18

A Mathias Corvinus Collegium és a Rubicon Intézet 2021-ben Családtörténeti pályázatot hirdetett a Kárpát-medence országaiban felsőfokú vagy középiskolai oktatásban részt vevő diákok számára. A résztvevők egy családtörténeti kutatómunka alapján megírt magyar nyelvű kutatási anyag benyújtásával jelentkezhettek. A pályázatra számos kiválóan megírt, olvasmányos és értékes pályamű érkezett, amelyek egyedi megközelítésük mellett alapos genealógiai ismereteket tükröznek.

A felvidéki magyarság sorsa

2022/02/17

A somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet múlt év őszén adta ki az „Akaratunk ellenére…” Dokumentumok a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-1992. című forráskiadványt, amely a felvidéki magyar kisebbség sorsáról, súlyos megpróbáltatásairól és közösséggé szerveződéséről ad korhű képet. Intézetünk a forráskötet megjelenése kapcsán vitaestet szervezett, amelynek moderátora dr. Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa volt.

A párizsi béke, 1947 – A második Trianon?

2022/02/15

75 évvel ezelőtt, 1947. február 10-én a francia külügyminisztérium Szajna-parti palotájában írták alá a második világháborút lezáró békeszerződéseket. Vajon volt-e valódi esélye Magyarországnak arra, hogy saját érdekeit érvényesítse?

„Soha többé katonát nem akarok látni!”

2022/02/11

Így szólt Linder Béla hadügyminiszter 1918 novemberében elhangzott híressé vált mondata, amely az első világháború utáni összeomlás és a trianoni katasztrófa tükrében különleges jelentőséget nyert, és máig dúló viták forrása lett. Mennyiben járult hozzá ez a mondat ahhoz, hogy Magyarország ellenállás nélkül szemlélje a megszálló erők előrenyomulását?

200 éve gyilkolták meg a janinai pasát

2022/02/08

1807-1808-ban úgy tűnt, hogy az Oszmán Birodalom egy polgárháborúban felbomlik. Több tartományban ekkor a helyi katonai vezetők vették át a hatalmat – az egyik leghíresebb közülük Ali Tepeleni, a „janinai pasa” volt, akinek sorsát több kiváló író regénybe foglalta.

100 éve alakult meg az Egységes Párt

2022/02/07

Száz évvel ezelőtt jött létre a Keresztény-Keresztyén Földmíves-, Kisgazda- és Polgári Párt, ismertebb nevén az Egységes Párt, amely a bethleni konszolidáció eredményeként a korszak kormánypártjává vált.

Az európai kultúra önfelszámolása? – A berlini utcanevek sorsa

2022/01/31

A berlini tartományi szenátus megrendelésére nemrégiben született tanulmány szerint közel háromszáz berlini közterület nevét kellene megváltoztatni, ugyanis azok valamilyen mértékben antiszemita gondolatokat is valló történelmi személyiségekről vannak elnevezve. Közöttük megtaláljuk Luther Mártont, vagy éppen Richard Wagnert és Konrad Adenauert is. A témáról Nánay Mihály, intézetünk főmunkatársa beszélt az M5 Ez itt a kérdés című műsorában.

A „magyar Rambo” – Ki volt Maderspach Viktor?

2022/01/27

Maderspach Viktor a 20. századi magyar történelem egyik legkülöncebb egyénisége, élete megfilmesítésért kiált – nem túlzás a „magyar Rambo” néven említeni őt. Életpályájának legismertebb epizódja kétségkívül az első világháborúhoz kapcsolódik, amikor a román betörés (1916) után gerillacsapatot szervezett. Haditetteiről később Az oláhok vérnyomában a Fekete-tengerig című önéletrajzi művében számolt be.

Könyvbemutató: Trianon egy angol diplomata szemével

2022/01/26

A Rubicon Intézet 2021-ben két olyan kötetet is kiadott, amelyben Sir Bryan Cartledge történész, nyugalmazott brit diplomata a magyar történelmet tárgyalta. A Trianon egy angol szemével című könyv kiadása alkalmából egy vitaestet is szerveztünk, amelyet 2022. január 13-án, a Scruton Kávézóban tartottak meg.

Hogyan foglalták el a központi hatalmak Bukarestet?

2022/01/20

Románia az első világháború kezdetén komoly dilemma előtt állt: ha az antant hatalmak mellé áll akkor lehetősége nyílhat a rég vágyott Erdély megszerzésére. Ugyanakkor a központi hatalmak az orosz uralom alatt álló, románok által lakott Besszarábiát, vagyis a mai Moldova területét kínálták Bukarest támogatásért. A balkáni királyság az előbbi ajánlatot választotta, és 1916 nyarán, egy kedvező pillanatban be is lépett a világháborúba, ám a központi hatalmakkal szemben 1918 tavaszán kapitulálni kényszerült.

A Bethlen–Peyer-paktum megkötése

2022/01/19

Az ország kormányzását 1921-ben átvevő Bethlen István számára egyértelmű volt, hogy csak akkor tudja kivezetni Magyarországot a trianoni békediktátum után kialakult válságos társadalmi-gazdasági-politikai helyzetből, ha mélyreható intézkedéseket vezet be. Ezek foganatosítására csak kiszámítható és nyugodt politikai légkörben nyílt lehetőség. A miniszterelnök konszolidációs lépései – tehát a Bethlen-Peyer-paktum megkötése is – ebből az irányból érthetők meg.

Könyvbemutató: Az amerikai Dél. Régi rend az Újvilágban

2022/01/17

A Rubicon Intézet gondozásában jelent meg Szilvay Gergely legújabb, Az amerikai Dél. Régi rend az Újvilágban című könyve. Ez alkalomból a történelmi think-tank, a Batthyány Lajos Alapítvány és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) könyvbemutatót szervezett.

A pozsonyi Mária Terézia-szobor szétzúzása

2022/01/12

1921. október 26-27-én Pozsonyban a cseh legionáriusok és helyi szlovák nacionalisták ledöntötték és szétzúzták Fadrusz János Mária Terézia-szobrát. A két és félszeres életnagyságban, carrarai márványból készült szobor az 1741-es pozsonyi országgyűlés „Vitam et sanguinem!” jelenetét örökítette meg, és az ország ezeréves fennállására emlékezett. Az egykori koronázódombon álló emlékmű helyén ma már a szlovák nemzeti mozgalom három vezetőjének, Ludovít Štúrnak, Jozef Miloslav Hurbannak és Michal Miloslav Hodžának a szobra áll.

Közös kutatásokat indít Budapest Főváros Levéltára és a Rubicon Intézet

2021/12/14

Együttműködési megállapodást írt alá Magyarország első történelmi ismeretterjesztő think tankje, a Rubicon Intézet és Budapest Főváros Levéltára (BFL). A két intézmény közötti együttműködés a tudományos kutatás területén történik, amely kiterjedhet a kutatási eredmények kölcsönös hasznosítására, publikációk készítésére, továbbá közös konferenciák, rendezvények szervezésére és lebonyolítására is.

Működési költségeink támogatásához a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. hozzájárult

Működési költségeink támogatásához a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. hozzájárult.

Hálaadás: mit ünnepeltek idén november 25-én az amerikaiak?

2021/11/30

A hálaadás egy jellegzetesen észak-amerikai ünnep, amelyet éppen 400 évvel ezelőtt ünnepeltek meg először a második angol gyarmaton, Plymouthon (a gyarmat később beolvadt Massachusettsbe). A ma már világszerte ismert jeles nap történelmi hátteréről Hahner Péter, intézetünk főigazgatója beszélt a HírTV-ben.

Száz évvel ezelőtt vívták a budaörsi csatát

2021/11/11

1921. október 23-án és 24-én vívták a budaörsi csatát IV. Károly király és Horthy Miklós kormányzó csapatai. Az összecsapásra annak következtében került sor, hogy az utolsó magyar király másodszor is megpróbálta visszafoglalni a trónját, és váratlanul Magyarországra utazott.

Hova vezethetők vissza a mai közélet ideológiai ellentétei?

2021/11/10

103 éve robbant ki az őszirózsás forradalom. Az 1918. október 30-31-i események jelentősége többek között abban rejlik, hogy ide vezethetők vissza a mai ideológiai ellentétek, azaz a liberális-urbánus és konzervatív-nemzeti világképek szembenállásának gyökerei.

Kommunisták robbantották fel a biatorbágyi viaduktot?

2021/10/24

90 éve, 1931. szeptember 13-án történt Magyarország történetének mindez idáig legtöbb áldozatot követelő merénylete. Nem sokkal éjfél után a Budapestről Bécs felé közlekedő expresszvonat alatt felrobbant a biatorbágyi vasúti viadukt és a mozdonnyal együtt több vagon a mélybe zuhant, a balesetben 22 személy vesztette életét. A témáról Nánay Mihály, intézetünk tudományos főmunkatársa nyilatkozott a Kossuth Rádiónak.

A kommunisták és a magyar épített örökség

2021/10/22

Az M5 kulturális csatorna Ez itt a kérdés c. vitaműsorának 2021. október 13-i adása A kommunisták és az épített örökség címmel a magyarországi és erdélyi főúri kastélyok 1945 utáni sorsát járta körül. A beszélgetés egyik résztvevője intézetünk tudományos főmunkatársa, Szarka László volt.

Németek Magyarországon, 1. rész – A politikai mobilizáció időszaka (1920-1944)

2021/10/20

Október 12-én került sor a Rubicon Intézet Németek Magyarországon című, két részből álló beszélgetésének első alkalmára, amelynek középpontjában a politikai mobilizáció időszaka (1920-1944) állt. Az est résztvevői felidézték, hogyan alakultak a magyarországi német kisebbség 1920 utáni közösségen belüli és közösségen kívüli kapcsolatai.

Az „elfelejtett békekonferencia” – Párizs, 1946

2021/10/18

Idén 75 éve, 1946. július 29-én nyitották meg Párizsban a második világháborút lezáró békekonferenciát. A két és fél hónapon át tartó konferencián az öt nagyhatalom, a társult és szövetséges országok mellett a vesztesek delegációi is részt vettek. A magyar békeszerződés vitáiban a határ- és jóvátételi kérdések, valamint a magyar kisebbségek ügye állt a középpontban.

Megjelent Oborni Teréz legújabb kötete

2021/10/11

Szeptember 27-én Kolozsvár után Budapesten is bemutatták a Rubicon Intézet legújabb kiadványát, Oborni Teréz Erdély aranykora – Fejedelmek tündérkertje című könyvét. A könyv a Buda elestét követő évtizedekben kialakuló új magyar állam, az Erdélyi Fejedelemség történetét eleveníti fel.

125 éve született Márton Áron püspök

2021/10/09

Százhuszonöt esztendővel ezelőtt, a millennium évében született Márton Áron erdélyi római katolikus püspök, aki erkölcsi kiállása, közösségformáló munkássága, illetve a keresztény hitből fakadó humanizmusa okán méltán tekinthető példaadó személyiségnek az egész magyar nemzet számára.

Száz évvel ezelőtt számolták fel a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet

2021/10/06

Száz évvel ezelőtt, 1921 augusztusában a csehszlovák hatóságok megszüntették a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán folyó oktatást.  Ezzel az 1912. évi XXVI. törvény alapján létrehozott, és 1914. október 3-án megnyílt Egyetem végleg befejezte pozsonyi működését. A felszámolás folyamatáról és a felsőoktatási intézmény neves oktatóiról Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa beszélt a Kossuth Rádióban.

Fél évszázada hunyt el Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár

2021/10/01

Idén 50 éve, 1971. szeptember 11-én halt meg Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) első titkára. A Kalinovkában született egykori kohász igencsak ellentmondásos karakter volt: egyes források állítják, hogy az ENSZ közgyűlésén tiltakozását úgy fejezte ki, hogy az asztalt verte a cipőjével. Más alkalommal a nyugati diplomatákat nyíltan megfenyegette, hogy a kommunisták el fogják temetni a „történelem által bukásra ítélt” kapitalista rendszereket. Ugyanakkor az ő nevéhez fűződik a sztálini személyi kultusz lerombolása, a lágerek megnyitása – és az 1956-os magyar szabadságharc vérbe fojtása is. Összetett személyiségéről, ellentmondásos pályájáról Hahner Péter főigazgató beszélt az Indexnek.

„Egy császár harcol a szabadságért.” – Recenzió Windisch-Graetz Lajos herceg könyvéről

2021/09/28

Windisch-Graetz Lajos herceg műve eredetileg német nyelven, 1957-ben látott napvilágot, az Erdélyi Szalon Kiadó jóvoltából azonban most már magyarul is olvasható. A kötet IV. Károly politikáját mutatja be az arisztokrata szemszögéből, aki utolsó királyunkat a „népek szabadságának fanatikus hívének” tartotta. A műről Gali Máté, intézetünk tudományos főmunkatársa közölt recenziót.

Hogyan befolyásolták a „kék cédulák” az 1947. évi választásokat?

2021/09/17

1947. augusztus 31-én tartották meg a hírhedt „kékcédulás választást” Magyarországon, amely a kommunisták csalással elért győzelme miatt vált emlékezetessé. A manipulált szavazás eredményeként a nemzetgyűlés szerkezete teljesen átalakult, a monolit Független Kisgazdapárt helyét a jobboldalon több kisebb párt vette át, amelyeket ráadásul a kormányhoz való viszony is megosztott. A tisztességtelen választás azt üzente a társadalom számára, hogy a kommunista hatalomátvételtől egyetlen politikai erő sem képes megóvni Magyarországot.

Szarka László: „Sosem voltunk egyedül a Kárpát-medencében, és ezt Szent István is tudta”

2021/09/15

Augusztus 20-án Szent István király ünnepi megemlékezést tartottak Komáromban, a Lúdpiac téri Szent István-szobor előtt. A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület és az Egressy Béni Városi Művelődési Központ által szervezett eseményen Szarka László tudományos főmunkatársunk is beszédet mondott. Ünnepi szónoklatában a honfoglalás utáni sorsfordulókat és az államalapításig visszavezethető történeti folytonosság kapcsolódási pontjait emelte ki.

Ötszáz éve foglalták el a törökök a déli végvárrendszer kulcsát, Nándorfehérvárt

2021/09/09

1521. augusztus 29-én foglalták el I. (Nagy) Szulejmán szultán csapatai a nándorfehérvári erősséget, amely a török ellen kiépített végvárrendszer legfontosabb eleme volt. A Duna és a Száva összefolyásánál található vár bevételével hatalmas lyuk keletkezett a Magyar Királyság határvédelmében, és megnyílt az út az ország szíve felé. Az ostrom így az öt évvel később elszenvedett mohácsi vereség legfontosabb előzményének is tekinthető. Az ostromról Nánay Mihály, intézetünk tudományos főmunkatársa beszélt a Katolikus Rádióban.

Vitaesttel egybekötött könyvbemutatót tartott a Rubicon Intézet

2021/09/06

Augusztus 31-én a Rubicon Intézet szervezésében mutatták be Gyurgyák János Elveszett illúziók – megtalált történelem című új kötetét. A bemutató keretében a szerzővel Orbán Balázs miniszterhelyettes, Pritz Pál történész, valamint Gali Máté, intézetünk tudományos főmunkatársa beszélgetett a könyvről, a magyar közéletről és a konzervatív politikáról.

Százötven évvel ezelőtt jött létre a párizsi kommün

2021/09/02

1871. március 28-án alakult meg a párizsi kommün, amely pontosan két hónapig tartotta irányítása alatt a francia fővárost. A kommün korabeli politikai gondolkodásra gyakorolt hatásáról és emlékezetéről Hahner Péter, intézetünk főigazgatója beszélt a Katolikus Rádióban.

Mit tudunk Bonaparte Napóleonról? – Történeti interpretációk és a valóság

2021/09/01

Az első francia császár üstökösszerű pályafutása mindmáig lenyűgözi a korszakkal foglalkozó kutatókat és a történelem iránt érdeklődő laikusokat. A Napóleon alakja köré épített mítosz ugyanakkor rendkívül megnehezíti azoknak a dolgát, akik a szóbeszédből eredő legendák és tévhitek mögött a valódi történelmi személyt szeretnék meglátni. Hahner Péter, intézetünk főigazgatója a Katolikus Rádiónak adott interjújában az ő igényeiket igyekezett kiszolgálni.

Civilek „preventív” őrizetben – Interjú Somogyi Lászlóval, pályázatunk 3. helyezettjével

2021/08/31

Intézetünk az év elején hirdette meg „A 20. századi magyar történelem új szemszögből” című pályázatot, amelyen Somogyi László, Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa szerezte meg a harmadik helyezést. Díjnyertes tanulmányában azt mutatta be, hogy az első világháború alatt a magyar hatóságok miként korlátozták egyes civilek szabad mozgását. Somogyival – a pályázaton elért siker apropóján – a Kossuth Rádió készített interjút.

Erdélyben is bemutatkozott a Rubicon Intézet

2021/08/24

Az idén 12. alkalommal megrendezett Kolozsvári Magyar Napok Könyvutcájában ismerkedhettek meg az érdeklődők a Rubicon Intézet munkásságával. Erdély legnagyobb kulturális fesztiválján az Intézet értékőrző céllal kiadott köteteit vehették kézbe a látogatók, valamint a Rubicon Intézet legújabb kiadványát is bemutatták. Oborni Teréz történész, Erdély aranykora – Fejedelmek tündérkertje című könyvének ősbemutatójára augusztus 18-án került sor Kolozsvárott, a Vallásszabadság Házában (1568).

Mikor született meg az első magyarországi nemzetiségi törvény?

2021/08/14

Az Eötvös József által szerkesztett 1868. évi nemzetiségi törvény nem csupán a magyar, hanem az egyetemes európai jogtörténetben is korszakos alkotásnak tekinthető, hiszen ez volt az első olyan jogszabály, amely a nemzeti kisebbségek védelmét szolgálta. Ez a törvény jól ismert, azt viszont kevesen tudják, hogy Eötvös második kultuszminiszterségét és a kiegyezést megelőzően már történt egy hasonló kísérlet a magyarok és a nemzetiségek viszonyának konszolidálására. Erről a próbálkozásról és a feledés homályába veszett 1849. évi nemzetiségi törvényről Tarján M. Tamás intézeti segédmunkatárs beszélt a Karc FM rádióban.

Kultusz és történelem – Esterházy János élete és mártírhalála

2021/08/12

A Rubicon Intézet „Kultusz és történelem. Esterházy János élete és mártírhalála” címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést augusztus 7-én, az esztergomi MCC Feszt zárónapján. A rendezvényen meghívott vendégként Molnár Imre felvidéki történész, Andrej Tóth, a prágai Közgazdasági Egyetem docense, valamint Pawel Cebula ferences rendi szerzetes, Esterházy boldoggá avatási eljárásának posztulátora vett részt. A beszélgetést Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa moderálta.

Magyar sorsok, Kárpát-medencei jövőképek

2021/08/11

Az esztergomi MCC Feszt csütörtöki napján, augusztus 5-én, „Magyar sorsok, Kárpát-medencei jövőképek” címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést a Rubicon Intézet. Az eseményt Gali Máté, intézetünk tudományos főmunkatársa moderálta.

Ki volt Esterházy János?

2021/08/03

A 2021-es esztendőt Esterházy-emlékévvé nyilvánították a Felvidéken, ezért különösen fontos megemlékezni a szlovákiai Magyar Párt egykori elnökének tragikus sorsáról. Esterházy János életéről és munkásságáról Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa nyilatkozott a Katolikus Rádióban.

Vendégelőadónk, Andrej Tóth a kisantantról

2021/07/30

A Rubicon Intézet júliusi vitaestjén Szarka László fűmunkatársunk, valamint Andrej Tóth, a Prágai Közgazdasági Egyetem kancellárja Magyarország és a kisantant témakörét járták körül. A témáról vitaestünk vendégelőadója interjút adott a Kossuth Rádiónak.

Miért robbant ki a francia forradalom?

2021/07/28

A francia forradalomra máig sokan úgy tekintenek, mintha a modern történelem egyik legnagyszerűbb fordulatára került volna sor. De valóban erről lenne szó? Mi történt igazából a francia forradalom során? A Bastille ostromának évfordulóján Hahner Péter, intézetünk főigazgatója foglalta össze ennek a meghatározó korszaknak az eseményeit az Axióma videójában.

Hetvenöt éve zajlott a kassai tömegper

2021/07/22

1946 nyarán a kassai járási népbíróság pert indított a város több száz magyar nemzetiségű polgára ellen. Az ún. „kassai tömegper” egy kevésbé ismert epizódja volt annak a bosszúhadjáratnak, amelyet (Magyarország korábbi revíziós sikerei miatt) a csehszlovák hatóságok folytattak a második világháború után helyreállított ország magyar népessége ellen. Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa a per évfordulójának apropóján interjút adott a Katolikus Rádiónak.

Magyarország és a kisantant

2021/07/14

1920–21 során az első világháborúból győztesen kikerülő közép-európai országok közül Csehszlovákia, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság és a Román Királyság kétoldalú szerződésekkel létrehozta a kisantantot. Ennek a szövetségnek a fő célja a kezdetektől fogva az volt, hogy megőrizze a versailles-i status quót, ezért akadályozta Magyarország revíziós törekvéseit és a Habsburgok visszatérését. A témához kapcsolódóan Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa több interjút is adott a közelmúltban.

Hol van „Magyarország helye a nap alatt?”

2021/07/12

94 esztendővel ezelőtt, 1927. június 21-én jelent meg Lord Rothermere híres cikke a Daily Mail nevű lapban. Írásában a brit sajtómogul felvetette a trianoni békediktátum igazságtalanságát, és felkarolta a magyar revíziós törekvéseket. A cikk tartalmáról, következményeiről és születésének körülményeiről Tarján M. Tamás beszélt a debreceni FM90 Campus Rádióban.

Hetvenhárom évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Dolgozók Pártja

2021/07/05

A Magyar Dolgozók Pártjának 1948. június 12-i megalakulása a második világháború utáni sztálinista diktatúraépítés egyik legjelentősebb állomása volt. A szociáldemokraták és a kommunisták egyesülésével megszülető MDP egy esztendővel később már a proletárdiktatúra egyetlen pártjaként, az államhatalom kizárólagos birtokosaként működött. Gyakorlati vagy inkább szimbolikus szereppel bírt az új párt megalakulása? A témáról Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa beszélt a debreceni FM90 Campus Rádióban.

Hetvenöt éve ítélték el koholt vádak alapján Esterházy Jánost

2021/07/01

1946. június 10-én a szovjet hatóságok tíz év munkatáborra ítélték a Moszkvába elhurcolt Esterházy Jánost és pozsonyi politikustársait. Annak ellenére, hogy Esterházy a második világháború alatt szembeszállt a tisói Szlovákia antiszemita politikájával és a zsidók mentésében személyesen is részt vett, magyar nemzetisége miatt az 1945 utáni „számonkérés” áldozatául esett. Életpályájáról és tragikus sorsáról Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa beszélt a Kossuth Rádióban.

IV. Károly visszatérési kísérletei – „királypuccs” vagy jogos trónfoglalás?

2021/06/29

1918 novemberében IV. Károly magyar király az eckartsaui nyilatkozatban deklarálta, hogy visszavonul az uralkodói jogok gyakorlásától, és eleve elismeri azt az államformát, amelyet a magyarok választanak maguknak. Két és fél évvel később, 1921 húsvétján aztán váratlanul mégis megjelent Magyarországon, hogy visszaszerezze trónját, ugyanezen év októberében pedig már sereggel vonult Horthy Miklós kormányzó és támogatói ellen. Valóban „királypuccsok” történtek, ahogy később a történetírás gyakran hivatkozott az 1921-es eseményekre? Vagy a jog Károly oldalán állt? A témáról Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa beszélt a Kossuth Rádióban.

Nyolcvan évvel ezelőtt lépett be Magyarország a második világháborúba

2021/06/25

1941. június 26-án azonosítatlan repülőgépek bombázták Kassa városát. Az ismeretlenek által végrehajtott támadás 32 halálos áldozatot követelt, és közvetlen szerepet játszott abban, hogy Magyarország csatlakozott a tengelyhatalmak Szovjetunió elleni támadásához. A hadba lépésről az évforduló alkalmából Gali Máté, intézetünk tudományos főmunkatársa beszélt a Karc FM rádióban.

Száz évvel ezelőtt jött létre a kisantant

2021/06/25

1921. június 7-én, a román–jugoszláv együttműködési egyezmény aláírásával jött létre a megcsonkított Magyarország három szomszédját (a két megnevezett államon túl még Csehszlovákiát) magába tömörítő kisantant. A téma kapcsán Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa adott több ízben interjút a Kossuth Rádiónak.

Apponyi Albert híres szónoklata és életpályája – történelmi vitaest

2021/06/22

1846. május 29-én, 175 évvel ezelőtt született Apponyi Albert, a dualizmus és a Horthy-korszak egyik legnagyobb formátumú politikusa, akit a szélesebb közvélemény elsősorban a párizsi békekonferencián tartott szónoklata miatt ismer. Emléke előtt tisztelegve intézetünk június 16-án vitaestet szervezett.

„Hahner a harag és elfogultság nélküli, józan és távolságtartóan racionális megközelítés híve” – Recenzió az Élet és Irodalomban

2021/06/18

A Rubicon Intézet gondozásában 2020-ban látott napvilágot Hahner Péter Világtörténeti kaleidoszkóp magyar szemmel című kötete. A kötetről az Élet és Irodalomban Bihari Péter készített ismertetést.

„Tigrisugrás a történelem szabad ege alatt” vagy „a francia történelem rendkívül túlértékelt eseménye”? – 150 évvel ezelőtt fojtották vérbe a párizsi kommünt

2021/06/09

1871. március 18-án spontán felkelés tört ki a porosz erők által körülzárt Párizsban, miután a francia hadsereg kísérletet tett a nemzetőrség ágyúinak begyűjtésére. A kormány Versailles-ba menekült, és a francia–porosz háborúban megalázott fővárosban megalakult a kommün, amelyet két hónappal később különös kegyetlenséggel vertek le a Harmadik Köztársaság erői. A kommün vérbe fojtásának 150. évfordulóján Hahner Péter, intézetünk főigazgatója Balázs Gábor Franciaországban élő történésszel, a „Párizs – szabad város 1871” című könyv szerzőjével vitázott, Csunderlik Péter moderálása mellett.

Volt -e alternatívája az 1867. évi kiegyezésnek?

2021/05/31

1867. május 22-én kelt Párizsban a híres Cassandra-levél, amelyben Kossuth Lajos tiltakozását fejezte ki az osztrák–magyar kiegyezéssel szemben, és a nyilvánosság erejével igyekezett eltántorítani Deák Ferencet a kompromisszum megkötésétől. A levél megírásának évfordulóján Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa a Mandiner podcast adásában beszélt a kiegyezésről, Kossuth és Deák „igazságáról.”

Mit jelentett a „napóleoni szabadság” a gyakorlatban?

2021/05/26

216 esztendővel ezelőtt, 1809. május 15-én kelt Bonaparte Napóleon schönbrunni kiáltványa, melyben felszólította a magyar nemeseket, hogy „szerezzék vissza ősi szabadságukat”, gyűljenek össze Rákos mezején, és válasszanak maguknak királyt a Habsburgok helyett. A témában Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa adott interjút május 17-én, az FM90 Campus Rádiónak.

1918. május 7.: A nap, amikor Románia vereséget szenvedett az első világháborúban

2021/05/25

Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa május 10-én reggel az FM90 Campus Rádióban az 1918-as bukaresti különbékéről beszélt. Mint ismeretes, ennek értelmében – legyőzött államként – Románia kilépett az első világháborúból.

„A propaganda iránti érzéke is kivételessé tette Napóleont”

2021/05/24

Intézetünk főigazgatója, Hahner Péter a Jelen közéleti hetilapban adott interjút a kétszáz évvel ezelőtt elhunyt Bonaparte Napóleonról.

A lengyel király, aki legyőzte Rettegett Ivánt: Báthory István

2021/05/23

445 évvel ezelőtt, 1576. május 1-jén koronázták lengyel királlyá Báthory István erdélyi fejedelmet. Az évforduló alkalmából Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa Báthory uralkodásáról és lengyelországi emlékezetéről beszélt a debreceni FM90 Campus Rádió reggeli műsorában.

Kihirdették a Rubicon Intézet tudományos pályázatának díjazottjait

2021/05/13

Kihirdették a Rubicon Intézet „A 20. századi magyar történelem új szemszögből” című, 1 millió forint összdíjazású pályázatának nyerteseit. A történelemtudomány művelői számára első ízben kiírt felhívásra több mint száztíz pályamű érkezett.

Gali Máté cikke a City7 Magazinban

2021/05/11

A nagykanizsai lap tudományos főmunkatársunk korábban adott interjúját közölte részben újra, mely a Zalai Hírlapban jelent meg.

Gali Máté interjúja a Zalai Hírlapban

2021/04/26

A Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa gróf Bethlen István miniszterelnökről beszélt a megyei lapnak.

Tarján M. Tamás hétfői interjúja az FM90 Campus Rádióban

2021/04/25

Intézetünk tudományos segédmunkatársa minden hétfőn – állandó vendégként – a debreceni FM90 Campus Rádió reggeli műsorában szerepel. Az első két alkalommal az 1848–49-es szabadságharc tetőpontján kiadott Függetlenségi nyilatkozatról, illetve Lukács László dualizmuskori miniszterelnökről beszélt.

Gali Máté cikke a Mandiner hetilapban

2021/04/24

Intézetünk tudományos főmunkatársa kormányalakításának 100. évfordulóján közölt írást Bethlen Istvánról, a két világháború közötti Magyarországot konszolidáló miniszterelnökről.

Gali Máté publikációja a Corvinák tudásbázison

2021/04/23

A Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa a klebelsbergi kultúrpolitikához kapcsolódóan közölt egy írást, melyben a Horthy-korszakbeli elitképzést és kulturális kapcsolatépítést mutatta be.

Interjú Tarján M. Tamással a Karc FM-en

2021/04/17

Intézetünk tudományos segédmunkatársa Hunyadi Mátyás uralkodásáról, külpolitikájának közép-európai dimenzióiról beszélt a nagy király halálának évfordulója alkalmából.

Interjú Gali Mátéval a Mandineren

2021/03/30

Tudományos főmunkatársunk IV. Károly király 1921. évi visszatérési kísérleteiről beszélt a portálnak.

Gali Máté írása Berzeviczy Albertről a Corvinákon

2021/03/30

Intézetünk tudományos főmunkatársa halálának 85. évfordulóján közölt írást a dualizmus és a Horthy-korszak egyik legkiemelkedőbb politikusáról.

Tarján M. Tamás interjúja az Indexen

2021/03/23

A Rubicon Intézet tudományos segédmunkatársa a breszt-litovszki béke 103. évfordulójának alkalmából adott interjút a portálnak.

Tarján M. Tamás szereplése az M5 Librettó című műsorában

2021/03/17

Intézetünk tudományos segédmunkatársa a műsorban arról beszélt, hogy miként változott Kossuth Lajos elképzelése a független Magyarországról a levert szabadságharc után. A beszélgetés során a politikus kultuszáról is szó esett.

Gali Máté publikációja a Kommentár folyóiratban

2021/03/17

Intézetünk tudományos főmunkatársa a Kommentár 2021/1. számában Bethlen Istvánról közölt politikai portrét.

Megjelent Gali Máté recenziója a Magyar Nemzetben

2021/03/15

A Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa Hatos Pál nemrégiben megjelent, tanácsköztársaságról írt monográfiájáról közölt recenziót a napilapban.

Gali Máté publikációja a Mandiner hetilapban

2021/03/11

Tudományos főmunkatársunk a közelgő március 15-i ünnep alkalmából közölt írást a lapban.

Szarka László interjúja a Kossuth Rádióban

2021/03/08

A csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény aláírásának évfordulója kapcsán adott interjút Szarka László, Intézetünk tudományos főmunkatársa a Kossuth Rádiónak.

Szarka László interjúja a Katolikus Rádióban a csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezményről

2021/03/08

Intézetünk tudományos főmunkatársa az egyezmény megkötésének 75. évfordulóján beszélt a második világháború után Csehszlovákia által kikényszerített népességcseréről.

Gali Máté szereplése a „Párhuzamos valóságok” című podcast adásban

2021/03/01

Intézetünk tudományos főmunkatársa a Kontra.hu „Párhuzamos valóságok” című műsorában beszélt a történelem mindennapokra gyakorolt hatásáról.

Tarján M. Tamás interjúja a Trend FM-en

2021/02/23

A Rubicon Intézet tudományos segédmunkatársa a Trend FM Monitor Délután című műsorában szerepelt, ahol az Andrássy-kormány 1867. februári megalakulásáról és Andrássy Gyula életpályájáról beszélt.

Tarján M. Tamás interjúja a Karc FM-en Andrássy Gyula kormányalakításáról és a kiegyezésről

2021/02/17

Intézetünk tudományos segédmunkatársa a rádióadó Hangoló című reggeli műsorában beszélt a kiegyezés egyik legfontosabb mozzanatáról, az Andrássy-kormány 1867. februári megalakulásáról.

Elkészült Gali Máté áttekintő tanulmánya a Horthy-korszak historiográfiájáról

2021/02/04

A Rubicon Intézet indulásakor az alapítók elsőként azt a célt tűzték ki, hogy az intézmény kutatói végezzenek helyzetértékelést a maguk szakterületén. Elsőként Gali Máté tudományos munkatárs historiográfiai összegzését közöljük, aki a Horthy-korszakról szóló történettudományi kutatások eddigi történetét és jelen állását foglalta össze tanulmányában.

A Facebookon továbbra is megtekinthető az amerikai választásokról szóló vitaestünk felvétele

2021/01/07

2020 decemberében, egy vitaest keretében Szilvay Gergely, Intézetünk főmunkatársa és Glant Tibor, a Debreceni Egyetem amerikanistája beszélgetett az Egyesült Államok választásairól Hahner Péter intézeti főigazgató moderálása mellett.

Hahner Péter interjúja a Trend FM-en

2021/01/07

A Rubicon Intézet főigazgatója Oláh Andrea Könyvben utazom című műsorában beszélt megjelent új kötetéről és az abban szereplő történelmi témákról.

Recenzió a Világtörténelmi kaleidoszkópról a Mandineren

2021/01/02

A lap internetes felületén Veczán Zoltán véleményezte Hahner Péter nemrég megjelent tanulmánykötetét.

Hahner Péter interjúja a Magyar Katolikus Rádióban

2020/12/31

A Rubicon Intézet főigazgatója a Magyar Katolikus Rádióban a Magyar Téka című műsor vendége volt.

A Tilos Rádió interjúja Hahner Péterrel JFK meggyilkolásáról

2020/12/23

Intézetünk főigazgatója John F. Kennedy amerikai elnök meggyilkolásának 57. évfordulójának alkalmából adott interjút a Tilos Rádiónak.

Megjelent a Rubicon Intézet első kiadványa

2020/12/22

Intézetünk gondozásában megjelent Hahner Péter Világtörténeti kaleidoszkóp című tanulmánykötete. A könyv főigazgatónk legkiválóbb ismeretterjesztő írásait szedte csokorba, amelyek az elmúlt évtizedek során a Rubicon Történelmi Magazinban jelentek meg.

Interjú Szarka Lászlóval a Kossuth Rádióban

2020/12/21

Szarka László, Intézetünk tudományos munkatársa a Vasárnapi Újság című műsorban beszélt arról, hogy Trianon 100. évfordulója milyen visszhangokat keltett a szomszédos országokban.

Gali Máté recenziója a Kommentárban

2020/12/01

Intézetünk tudományos munkatársa, Gali Máté a Kommentár folyóirat 2020. évi 4. számában Harcban a „nép ellenségeivel” címmel közölt recenziót Máthé Áron történész „Vörös karszalag” című munkájáról.

Nagy jelentőségű magyar-horvát művészeti és kultúrtörténeti kiállítás Zágrábban

2020/10/14

A zágrábi Galerija Klovićevi Dvori és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésével 2020. szeptember 24-én nagyszabású, a magyar-horvát együttélés teljes több mint 800 éves időszakát felölelő reprezentatív kiállítás nyílt Zágrábban. A kiállítás címe: Ars et virtus. Hrvatska-Mađarska. 800 godina zajedničke kulturne baštine/Ars et Virtus. Croatia-Hungary, 800 years of shared cultural heritage/Ars et virtus. Horvátország-Magyarország, 800 év közös öröksége.

Close Bitnami banner
Bitnami