Ma is tanultam valamit

Kossuth Lajos valóságos sztár lett Amerikában

1849 augusztusában, amikor az orosz–osztrák túlerő ellen küzdő honvédseregek helyzete reménytelenné vált, Kossuth Lajos emigrációba vonult, hogy külső támogatókat keressen a magyar függetlenség kivívásához. A kormányzó-elnök kíséretével az Oszmán Birodalomban kapott menedéket, a bebocsátásnak azonban ára volt. A szultán a nemzetközi bonyodalmak elkerülése érdekében Magyarországtól távolra, Kis-Ázsiába internálta az emigránsokat. Viszonylag kevéssé ismert, hogy ebből a „puha őrizetből” Kossuth amerikai támogatással szabadult ki. Így jutott el aztán az Egyesült Államokba. Tarján M. Tamás cikke.

Szaniszló Ágost holttestének viszontagságai

Stanisław Antoni Poniatowski, ez a művelt, vonzó, huszonöt éves lengyel fiatalember 1757-ben Szentpéterváron a brit követ titkáraként szeretője lett az orosz trónörökös feleségének. Pár év múlva az asszony II. Katalin néven cárnő lett, és úgy döntött, egykori szerelmét lengyel királlyá választatja. Poniatowskinak ezután nem csak az élete alakult át egy megdöbbentő fordulatokkal teli romantikus kalandregénnyé – de még holtteste sem találhatott nyugalomra. Hahner Péter cikke.

Majakovszkij három halála

Ki ne ismerné a régi szovjet viccet? „Tudja, melyek voltak Vlagyimir Majakovszkij szovjet költő utolsó szavai az öngyilkossága előtt?” „Nem, melyek voltak?” „Elvtársak, ne lőjetek!” Érthető, ha a harminchat éves, nagy darab, hangos és életerős Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij váratlan halála gyanakvást keltett a sztálini terrortól rettegő orosz társadalomban. Ebben az esetben azonban a politikai rendőrség ártatlan volt, a költő valóban sajátkezűleg vetett véget az életének. Hahner Péter írása.

Ki írta az amerikai függetlenségi nyilatkozatot?

A címben feltett kérdésre az amerikai történelem ismerői azt felelnék: Thomas Jefferson virginiai ültetvényes írta, aki később az Egyesült Államok első külügyminisztere, második alelnöke és harmadik elnöke lett. Ha azonban alaposabban megvizsgáljuk a történteket, a válasz kissé bonyolultabbá válik. Hahner Péter cikke.

Valóban a tudomány mártírja volt Giordano Bruno?

A római katolikus egyháznak négyszáz éve újra meg újra a fejére olvassák, hogy megégette Giordano Brunót. Verset írt róla Algernon Charles Swinburne, Czesław Miłosz és Heather McHugh, felbukkant James Joyce, Morris West és Alekszandr Melentyevics Volkov regényeiben, szobrot állítottak neki Rómában és Berlinben. Elneveztek róla tudományos alapítványt, ausztrál rádióadót, a Hold egyik kráterét és egy aszteroidát. Az ő emlékét idézi fel az Avenged Sevenfold rockegyüttes Roman Sky című, 2016-ban készített dala is. De vajon valóban tudományos eredményei miatt égették el elevenen 1600. február 17-én a római Campo de’ Fiori téren? Hahner Péter cikke.

Kik voltak a rózsakeresztesek?

A rózsakeresztes mozgalom három 17. századi könyvre épült, melyeket megjelenésük idején rengetegen olvastak és vitattak, majd kilencven évre megfeledkeztek róluk. Az első könyv címe a kor ízlésének megfelelően rendkívül hosszú és bonyolult volt: Az egész nagyvilág általános és teljes megreformálása, amiképpen a Rózsakereszt Tiszteletre Méltó Testvériségének Fama Fraternitatisa Európa valamennyi tudósához és fejedelméhez szólván leírja, valamint ama Haselmeyer Úrnak rövid válasza, akit a Jezsuiták ez okból tömlöcbe vetettek majd gályapadhoz láncoltattak. Hahner Péter írása.

Valóban II. Ulászló trónra lépése okozta a középkori Magyar Királyság hanyatlását?

A magyar történelmi gondolkodást mindmáig meghatározza az a Heltai Gáspártól származó mondat, miszerint „meghalt Mátyás, oda az igazság!” A híres író, aki a török korban nosztalgiával gondolt vissza az erőskezű király uralmára, ezzel a mondattal nem csupán Hunyadi Mátyás kultuszát erősítette meg, hanem egyszersmind a Jagellók 1490–1526 közötti országlását is „beárazta.” Persze, messze nem ő volt az egyedüli, aki ilyen kedvezőtlenül értékelte a lengyel dinasztia és különösen II. Ulászló teljesítményét. De vajon megalapozott ez az ítélet? Tarján M. Tamás írása.

Egy brit bulvárlap 1927-ben kiállt a trianoni béke revíziója mellett

A két világháború közötti magyar külpolitika legfőbb célkitűzése az igazságtalan trianoni határok módosítása, a revízió volt. Ennek sikeres megvalósítására csak 1938-tól kezdődően, német és olasz támogatással kerülhetett sor. Kevesen tudják, de egy bő évtizeddel korábban, 1927-ben már felsejlett a revízió reménye, amikor egy brit sajtómágnás, Lord Rothermere a Daily Mail című lapban a trianoni békediktátum igazságtalanságáról és a magyar határok tarthatatlanságáról írt. Tarján M. Tamás cikke.

Mekkora szerepe volt a kék céduláknak az elcsalt 1947-es választásokon?

1947. augusztus 31-én tartották meg a magyar történelem egyik legbotrányosabb országgyűlési választását, amely a visszaélések egyik eszköze után „kékcédulás választás” néven maradt meg a közemlékezetben. A szavazás előrejelezte az 1946 februárjában kikiáltott második Magyar Köztársaság bukását. A voksolás során alkalmazott nyílt és megtorlatlanul hagyott csalások világosan megmutatták, hogy a kommunisták a többpártrendszer felszámolására, az addig is csak korlátozottan működő demokrácia megsemmisítésére törekszenek. De mekkora szerepe volt a választásokon a hírhedt kék céduláknak? Tarján M. Tamás írásából kiderül.

Valóban szörnyeteg volt Rettegett Iván cár?

A történészek időről időre megpróbálják rehabilitálni őt. Legutóbb Charles J. Halperin amerikai történész tett erre kísérletet 2019-ben megjelent életrajzában. Az orosz nacionalisták szerint Rettegett Ivánt az oroszellenes, nyugati történészek rágalmazták meg, Sztálin szerint a „népet szipolyozó” bojárok ellen küzdött, az erős, központosított állam érdekében. Hahner Péter írása.

Mit tudunk Lenin végrendeletéről?

„Sztálin […] mérhetetlen hatalmat összpontosított a kezében”, és nem biztos, „hogy mindig elég körültekintően tud majd élni ezzel a hatalommal”, „Sztálin túlságosan goromba ember, és ez a fogyatékosság, amely teljesen elviselhető körünkben […] tarthatatlan a főtitkári tisztségben. Ezért javaslom az elvtársaknak, gondolkozzanak azon, hogyan kellene Sztálint ebből a tisztségből áthelyezni.” E rövid, gyilkos megjegyzéseket állítólag 1922. december 23-án és 1923. január 4-én diktálta Lenin, néhány héttel a szélütés előtt, amely végleg eltávolította őt a politikai életből. Az ismert történeti toposz szerint Lenin halála előtt felismerte a Sztálin személyiségében rejlő veszedelmes tendenciákat, és megpróbálta meggátolni hatalomba lépését. De valóban így zajlottak az események? Hahner Péter írása.

Pipás Pista, „az átokházi tanyavilág hóhéra” valójában nő volt

Pipás Pista alakjához Szeged környékén legendák sora kapcsolódik. Számtalan történet kering arról, hogy a tanyavilágban a családjukat bántalmazó erőszakos férfiak miként bűnhődtek halállal a tetteikért, miután Pipás „eljött értük.” A ravasz csavargó az elkövetett gyilkosságokat leleményes módon rendre öngyilkosságnak tudta álcázni, így sokáig a gyanúsítást is sikerrel elkerülte. Tisztelték és rettegték őt, mígnem a véletlen bizonyítékot szolgáltatott tetteire – és egyúttal arra is fény derült, hogy Pipás Pista fizikai ereje, jellegzetes öltözéke, pipázós-italozós életmódja ellenére egy nő volt. Tarján M. Tamás írása

Ki volt D’Artagnan?

Amint az köztudott, Alexandre Dumas regényeinek (A három testőr, Húsz év múlva, Bragelonne vicomte) hőse volt, melyek közül az első vált leghíresebbé. E regény filmes feldolgozásainak se vége, se hossza, s d’Artagnan szerepét olyan híres színészek alakították, mint Don Ameche, Gene Kelly, Michael York, Chris O’Donnell és Logan Lerman. De vajon létezett-e ilyen nevű francia katonatiszt a 17. században? Hahner Péter írása.

Melyik metró áll meg az Apponyi térnél?

Apponyi Albert a dualizmus és a Horthy-korszak egyik meghatározó államférfija volt, aki azzal, hogy közel hat évtizeden keresztül birtokolt képviselői mandátumot a magyar törvényhozásban, egy politikai rekordokat összesítő könyvben is biztosan helyet érdemelne. A gróf pályafutásának legismertebb szakasza 1920 januárjára esik, amikor a párizsi békekonferenciára kiküldött magyar delegáció vezetőjeként igyekezett kedvező békefeltételeket kiharcolni hazánk számára. Elsősorban ennek köszönhette, hogy a Horthy-korszakban valóságos kultusz alakult ki a személye körül. Ma már kevéssé ismert, de Apponyi olyan népszerűségnek örvendett, hogy 1921-ben Budapest egyik legforgalmasabb közterületét is átnevezték a tiszteletére. Tarján M. Tamás írása

A magyar hercegnő, aki 11 esztendősen döntött Kelet-Európa jövőjéről

Az európai örökletes monarchiákban időnként megtörtént, hogy kisgyermekek vagy akár újszülöttek foglalták el a trónt – gondoljunk csak a magyar királyok közül III. László és V. László esetére. Az viszont meglehetősen ritkán fordult elő, hogy ezek a koronás fők gyermekként érdemben befolyásolták volna országuk sorsát. Az egyik ilyen kivételes uralkodó I. (Nagy) Lajos királyunk kisebbik leánya, Hedvig volt. Az Anjou-házból származó lengyel királynő 1385-ben, 11esztendősen határozott úgy, hogy feleségül megy Jagelló litván nagyfejedelemhez, e frigy pedig évszázadokra meghatározta Kelet-Európa hatalmi viszonyait. Tarján M. Tamás írása.

Miért utasították vissza a magyarok Napóleon függetlenségi ajánlatát?

„Magyarok! Eljött az a szempillantás, melyben visszanyerhetitek régi függetlenségeteket. Fogadjátok el a békességet, melyet ajánlok: maradjon egész épségében országotok és szabadságotok […] Semmit sem kívánok én titőletek: egyedül csak azt akarom látni, hogy szabad és valósággal független nemzetté legyetek.” Az 1809. május 15-én kiadott schönbrunni kiáltványban Napóleon ezekkel a szavakkal szólította fel a magyar nemzetet a Habsburg Birodalomtól való elszakadásra. Ám a nemesek ahelyett, hogy – Napóleon kérésének megfelelően – „ősi szokás szerint” királyt választottak volna Rákos mezején, inkább Habsburg József nádor győri táborába vonultak, hogy a franciák ellen harcoljanak. De mi lehetett az oka annak, hogy a magyar nemesség elutasító választ adott Napóleon felhívására? A császár elleni fellépéssel valóban a függetlenség lehetőségét szalasztották el 1809-ben? Tarján M. Tamás írása.

Valóban Károlyi Sándor árulása miatt született meg a szatmári béke?

A kurucok részéről Károlyi Sándor volt a kulcsfigurája azoknak a tárgyalásoknak, amelyek a „vezérlő fejedelem” akarata ellenére 1711 tavaszán a majtényi fegyverletételhez és a szatmári békéhez vezettek. A kuruc generális a szabadságharc bukása után magas katonai rangot, grófi címet és birtokokat nyert a bécsi udvartól, a bőkezű jutalom pedig okot szolgáltatott arra, hogy Károlyiban sokan Rákóczi elárulóját lássák. De megfelel-e ez a ma is élő vélekedés a történelmi tényeknek? Károlyi Sándort valóban személyes érdekei vezérelték a béketárgyalások során? Milyenek voltak a kurucok győzelmi esélyei a fegyverletétel idején? Tarján M. Tamás írása.

Megmérgezték vagy elrabolták Napóleont?

Napóleon kétszáz évvel ezelőtt, 1821. május 5-én halt meg Szent Ilona szigetén, délután 5 óra 49 perckor. Végrendeletében ő kérte, hogy testét boncolják fel, amit másnap, tizenhét személy jelenlétében végre is hajtottak. Temetésére május 9-én került sor. A sziget brit kormányzója, Hudson Lowe nem engedélyezte, hogy a sírkövére mindössze az uralkodókhoz illő keresztnevet írják fel, ragaszkodott a Napoléon Bonaparte felirathoz. Ezért a sírkő üresen maradt egészen 1840 októberéig – amikor a császár földi maradványait Franciaországba szállították. Hahner Péter írása.

Miért született meg Deák Ferenc húsvéti cikke?

1865. április 16-án jelent meg a Pesti Naplóban Deák Ferenc „húsvéti cikke”. Ezt az eseményt a történettudomány és a közemlékezet a kiegyezési folyamat egyik kulcsfontosságú állomásaként tartja számon. A húsvéti cikkben Deák első ízben nyilatkozott úgy a széles nyilvánosság előtt, hogy Magyarország az Ausztriával való megállapodás érdekében hajlandó engedni az 1848-ban megszerzett önállóságából. De hogyan is született meg a húsvéti cikk? Mi teremtett ürügyet arra, hogy Deák megírja élete talán legfontosabb publicisztikáját? Tarján M. Tamás írása ezt kívánja röviden bemutatni.

Drakula háza Pécs központjában állt

Nem, egyáltalán nem a hollywoodi filmekből ismert, elegánsan öltözködő, fenyegetően mosolygó, vérszívó vámpírról van szó, akinek oly híres színészek játszották el a szerepét, mint Lugosi Béla, Christopher Lee és Gary Oldman. Hanem Havasalföld (a mai Dél-Románia) szélsőségesen kegyetlen, 15. századi fejedelméről, III. Vladról, akit Drakulának is neveztek. Hahner Péter írása.

Bem apó renegát lett?

Pár éve még a Wikipédia Bem-szócikkében is felbukkant egy jelző: renegát. Szerencsére azóta eltűnt belőle. Az Idegen szavak és kifejezések szótára szerint ugyanis e szó jelentése nemcsak „hittagadó, hitehagyott”, hanem „áruló; hazáját, övéit, meggyőződését megtagadó, az ellenséghez csatlakozó személy” is. Márpedig Bemre ilyesmit nem mondhatunk. Még akkor sem, ha élete végén áttért az iszlám hitre. Hahner Péter írása.

Mátyás király koronázását valóban a Habsburgok áskálódása késleltette?

A Mátyás alakjához és országlásához kapcsolódó számos legenda közül az egyik legismertebb arról számol be, hogy az uralkodót a Duna jegén összegyűlt polgárok választották meg Magyarország királyának. Valójában Hunyadi János kisebbik fiát nem az „egyszerű nép” akaratából, hanem az ország leghatalmasabb nemesurainak megállapodása nyomán ültették az ország trónjára, a történetnek azonban annyi alapja van, hogy a királyválasztásra télvíz idején, 1458 januárjában került sor. Az ifjú – mindössze 14 éves! – királynak ugyanakkor hat esztendőre volt szüksége ahhoz, hogy megkoronáztassa magát, és ezzel uralmát legitimmé, megkérdőjelezhetetlenné tegye a külvilág előtt. Tarján M. Tamás írása a „késlekedés” okait mutatja be.

Miért vált a Vaskakas Győr jelképévé?

Szinán pasa a hagyomány szerint 1594-ben kijelentette: Győr városát csak akkor foglalhatják vissza a keresztények, amikor a torony tetején álló kakas megszólal, és az alatta lévő félhold megtelik. Nem csoda, hogy amikor négy év múlva, a március 28-ról 29-re virradó éjszakán a vaskakas nagyot kukorékolt, az oszmán harcosokon úrrá lett a pánik, és fejvesztve menekültek. Azóta Győr legismertebb jelképe a félhold és kettős kereszt talapzaton álló vaskakas. Ott látható számos győri cég és intézmény logójában, valamint a Dunakapu tér díszkútján. Tarján M. Tamás írása.

Nőgyűlölő volt -e Napóleon?

2021. március 7-én Élisabeth Moreno, a nők és férfiak egyenjogúsításáért, a diverzitásért és az esélyegyenlőségért felelős francia miniszter asszony nagyot nevetett a nyilvánosság előtt. Az újságírók ugyanis megkérdezték tőle, mi a véleménye az I. Napóleon császár halálának kétszázadik évfordulójára, május 5-re tervezett megemlékezésről. Hahner Péter írása.

Létezik a turáni átok, vagy nem is olyan széthúzóak a magyarok?

Egy régi legenda szerint a közép-ázsiai Turáni-alföld mágusai átkozták meg az arra vándorló magyar törzseket azzal, hogy örökösen viszálykodjanak egymással. Hahner Péter írása.

Clemenceau nem gyűlölte a magyarokat

A tévhit szerint gyűlölte magyar menyét, aki miatt a fia öngyilkos lett. A valóságban csak elváltak, és Clemenceau gondoskodott az ápolónőként dolgozó Michnay Idáról. Hahner Péter írása.

Close Bitnami banner
Bitnami