Ma is tanultam valamit

A magyar hercegnő, aki 11 esztendősen döntött Kelet-Európa jövőjéről

Az európai örökletes monarchiákban időnként megtörtént, hogy kisgyermekek vagy akár újszülöttek foglalták el a trónt – gondoljunk csak a magyar királyok közül III. László és V. László esetére. Az viszont meglehetősen ritkán fordult elő, hogy ezek a koronás fők gyermekként érdemben befolyásolták volna országuk sorsát. Az egyik ilyen kivételes uralkodó I. (Nagy) Lajos királyunk kisebbik leánya, Hedvig volt. Az Anjou-házból származó lengyel királynő 1385-ben, 11esztendősen határozott úgy, hogy feleségül megy Jagelló litván nagyfejedelemhez, e frigy pedig évszázadokra meghatározta Kelet-Európa hatalmi viszonyait. Tarján M. Tamás írása.

Miért utasították vissza a magyarok Napóleon függetlenségi ajánlatát?

„Magyarok! Eljött az a szempillantás, melyben visszanyerhetitek régi függetlenségeteket. Fogadjátok el a békességet, melyet ajánlok: maradjon egész épségében országotok és szabadságotok […] Semmit sem kívánok én titőletek: egyedül csak azt akarom látni, hogy szabad és valósággal független nemzetté legyetek.” Az 1809. május 15-én kiadott schönbrunni kiáltványban Napóleon ezekkel a szavakkal szólította fel a magyar nemzetet a Habsburg Birodalomtól való elszakadásra. Ám a nemesek ahelyett, hogy – Napóleon kérésének megfelelően – „ősi szokás szerint” királyt választottak volna Rákos mezején, inkább Habsburg József nádor győri táborába vonultak, hogy a franciák ellen harcoljanak. De mi lehetett az oka annak, hogy a magyar nemesség elutasító választ adott Napóleon felhívására? A császár elleni fellépéssel valóban a függetlenség lehetőségét szalasztották el 1809-ben? Tarján M. Tamás írása.

Valóban Károlyi Sándor árulása miatt született meg a szatmári béke?

A kurucok részéről Károlyi Sándor volt a kulcsfigurája azoknak a tárgyalásoknak, amelyek a „vezérlő fejedelem” akarata ellenére 1711 tavaszán a majtényi fegyverletételhez és a szatmári békéhez vezettek. A kuruc generális a szabadságharc bukása után magas katonai rangot, grófi címet és birtokokat nyert a bécsi udvartól, a bőkezű jutalom pedig okot szolgáltatott arra, hogy Károlyiban sokan Rákóczi elárulóját lássák. De megfelel-e ez a ma is élő vélekedés a történelmi tényeknek? Károlyi Sándort valóban személyes érdekei vezérelték a béketárgyalások során? Milyenek voltak a kurucok győzelmi esélyei a fegyverletétel idején? Tarján M. Tamás írása.

Megmérgezték vagy elrabolták Napóleont?

Napóleon kétszáz évvel ezelőtt, 1821. május 5-én halt meg Szent Ilona szigetén, délután 5 óra 49 perckor. Végrendeletében ő kérte, hogy testét boncolják fel, amit másnap, tizenhét személy jelenlétében végre is hajtottak. Temetésére május 9-én került sor. A sziget brit kormányzója, Hudson Lowe nem engedélyezte, hogy a sírkövére mindössze az uralkodókhoz illő keresztnevet írják fel, ragaszkodott a Napoléon Bonaparte felirathoz. Ezért a sírkő üresen maradt egészen 1840 októberéig – amikor a császár földi maradványait Franciaországba szállították. Hahner Péter írása.

Miért született meg Deák Ferenc húsvéti cikke?

1865. április 16-án jelent meg a Pesti Naplóban Deák Ferenc „húsvéti cikke”. Ezt az eseményt a történettudomány és a közemlékezet a kiegyezési folyamat egyik kulcsfontosságú állomásaként tartja számon. A húsvéti cikkben Deák első ízben nyilatkozott úgy a széles nyilvánosság előtt, hogy Magyarország az Ausztriával való megállapodás érdekében hajlandó engedni az 1848-ban megszerzett önállóságából. De hogyan is született meg a húsvéti cikk? Mi teremtett ürügyet arra, hogy Deák megírja élete talán legfontosabb publicisztikáját? Tarján M. Tamás írása ezt kívánja röviden bemutatni.

Drakula háza Pécs központjában állt

Nem, egyáltalán nem a hollywoodi filmekből ismert, elegánsan öltözködő, fenyegetően mosolygó, vérszívó vámpírról van szó, akinek oly híres színészek játszották el a szerepét, mint Lugosi Béla, Christopher Lee és Gary Oldman. Hanem Havasalföld (a mai Dél-Románia) szélsőségesen kegyetlen, 15. századi fejedelméről, III. Vladról, akit Drakulának is neveztek. Hahner Péter írása.

Bem apó renegát lett?

Pár éve még a Wikipédia Bem-szócikkében is felbukkant egy jelző: renegát. Szerencsére azóta eltűnt belőle. Az Idegen szavak és kifejezések szótára szerint ugyanis e szó jelentése nemcsak „hittagadó, hitehagyott”, hanem „áruló; hazáját, övéit, meggyőződését megtagadó, az ellenséghez csatlakozó személy” is. Márpedig Bemre ilyesmit nem mondhatunk. Még akkor sem, ha élete végén áttért az iszlám hitre. Hahner Péter írása.

Mátyás király koronázását valóban a Habsburgok áskálódása késleltette?

A Mátyás alakjához és országlásához kapcsolódó számos legenda közül az egyik legismertebb arról számol be, hogy az uralkodót a Duna jegén összegyűlt polgárok választották meg Magyarország királyának. Valójában Hunyadi János kisebbik fiát nem az „egyszerű nép” akaratából, hanem az ország leghatalmasabb nemesurainak megállapodása nyomán ültették az ország trónjára, a történetnek azonban annyi alapja van, hogy a királyválasztásra télvíz idején, 1458 januárjában került sor. Az ifjú – mindössze 14 éves! – királynak ugyanakkor hat esztendőre volt szüksége ahhoz, hogy megkoronáztassa magát, és ezzel uralmát legitimmé, megkérdőjelezhetetlenné tegye a külvilág előtt. Tarján M. Tamás írása a „késlekedés” okait mutatja be.

Miért vált a Vaskakas Győr jelképévé?

Szinán pasa a hagyomány szerint 1594-ben kijelentette: Győr városát csak akkor foglalhatják vissza a keresztények, amikor a torony tetején álló kakas megszólal, és az alatta lévő félhold megtelik. Nem csoda, hogy amikor négy év múlva, a március 28-ról 29-re virradó éjszakán a vaskakas nagyot kukorékolt, az oszmán harcosokon úrrá lett a pánik, és fejvesztve menekültek. Azóta Győr legismertebb jelképe a félhold és kettős kereszt talapzaton álló vaskakas. Ott látható számos győri cég és intézmény logójában, valamint a Dunakapu tér díszkútján. Tarján M. Tamás írása.

Nőgyűlölő volt -e Napóleon?

2021. március 7-én Élisabeth Moreno, a nők és férfiak egyenjogúsításáért, a diverzitásért és az esélyegyenlőségért felelős francia miniszter asszony nagyot nevetett a nyilvánosság előtt. Az újságírók ugyanis megkérdezték tőle, mi a véleménye az I. Napóleon császár halálának kétszázadik évfordulójára, május 5-re tervezett megemlékezésről. Hahner Péter írása.

Létezik a turáni átok, vagy nem is olyan széthúzóak a magyarok?

Egy régi legenda szerint a közép-ázsiai Turáni-alföld mágusai átkozták meg az arra vándorló magyar törzseket azzal, hogy örökösen viszálykodjanak egymással. Hahner Péter írása.

Clemenceau nem gyűlölte a magyarokat

A tévhit szerint gyűlölte magyar menyét, aki miatt a fia öngyilkos lett. A valóságban csak elváltak, és Clemenceau gondoskodott az ápolónőként dolgozó Michnay Idáról. Hahner Péter írása.

Close Bitnami banner
Bitnami