Ma is tanultam valamit

Mit tudunk Lenin végrendeletéről?

„Sztálin […] mérhetetlen hatalmat összpontosított a kezében”, és nem biztos, „hogy mindig elég körültekintően tud majd élni ezzel a hatalommal”, „Sztálin túlságosan goromba ember, és ez a fogyatékosság, amely teljesen elviselhető körünkben […] tarthatatlan a főtitkári tisztségben. Ezért javaslom az elvtársaknak, gondolkozzanak azon, hogyan kellene Sztálint ebből a tisztségből áthelyezni.” E rövid, gyilkos megjegyzéseket állítólag 1922. december 23-án és 1923. január 4-én diktálta Lenin, néhány héttel a szélütés előtt, amely végleg eltávolította őt a politikai életből. Az ismert történeti toposz szerint Lenin halála előtt felismerte a Sztálin személyiségében rejlő veszedelmes tendenciákat, és megpróbálta meggátolni hatalomba lépését. De valóban így zajlottak az események? Hahner Péter írása.

Pipás Pista, „az átokházi tanyavilág hóhéra” valójában nő volt

Pipás Pista alakjához Szeged környékén legendák sora kapcsolódik. Számtalan történet kering arról, hogy a tanyavilágban a családjukat bántalmazó erőszakos férfiak miként bűnhődtek halállal a tetteikért, miután Pipás „eljött értük.” A ravasz csavargó az elkövetett gyilkosságokat leleményes módon rendre öngyilkosságnak tudta álcázni, így sokáig a gyanúsítást is sikerrel elkerülte. Tisztelték és rettegték őt, mígnem a véletlen bizonyítékot szolgáltatott tetteire – és egyúttal arra is fény derült, hogy Pipás Pista fizikai ereje, jellegzetes öltözéke, pipázós-italozós életmódja ellenére egy nő volt. Tarján M. Tamás írása

Ki volt D’Artagnan?

Amint az köztudott, Alexandre Dumas regényeinek (A három testőr, Húsz év múlva, Bragelonne vicomte) hőse volt, melyek közül az első vált leghíresebbé. E regény filmes feldolgozásainak se vége, se hossza, s d’Artagnan szerepét olyan híres színészek alakították, mint Don Ameche, Gene Kelly, Michael York, Chris O’Donnell és Logan Lerman. De vajon létezett-e ilyen nevű francia katonatiszt a 17. században? Hahner Péter írása.

Melyik metró áll meg az Apponyi térnél?

Apponyi Albert a dualizmus és a Horthy-korszak egyik meghatározó államférfija volt, aki azzal, hogy közel hat évtizeden keresztül birtokolt képviselői mandátumot a magyar törvényhozásban, egy politikai rekordokat összesítő könyvben is biztosan helyet érdemelne. A gróf pályafutásának legismertebb szakasza 1920 januárjára esik, amikor a párizsi békekonferenciára kiküldött magyar delegáció vezetőjeként igyekezett kedvező békefeltételeket kiharcolni hazánk számára. Elsősorban ennek köszönhette, hogy a Horthy-korszakban valóságos kultusz alakult ki a személye körül. Ma már kevéssé ismert, de Apponyi olyan népszerűségnek örvendett, hogy 1921-ben Budapest egyik legforgalmasabb közterületét is átnevezték a tiszteletére. Tarján M. Tamás írása

A magyar hercegnő, aki 11 esztendősen döntött Kelet-Európa jövőjéről

Az európai örökletes monarchiákban időnként megtörtént, hogy kisgyermekek vagy akár újszülöttek foglalták el a trónt – gondoljunk csak a magyar királyok közül III. László és V. László esetére. Az viszont meglehetősen ritkán fordult elő, hogy ezek a koronás fők gyermekként érdemben befolyásolták volna országuk sorsát. Az egyik ilyen kivételes uralkodó I. (Nagy) Lajos királyunk kisebbik leánya, Hedvig volt. Az Anjou-házból származó lengyel királynő 1385-ben, 11esztendősen határozott úgy, hogy feleségül megy Jagelló litván nagyfejedelemhez, e frigy pedig évszázadokra meghatározta Kelet-Európa hatalmi viszonyait. Tarján M. Tamás írása.

Miért utasították vissza a magyarok Napóleon függetlenségi ajánlatát?

„Magyarok! Eljött az a szempillantás, melyben visszanyerhetitek régi függetlenségeteket. Fogadjátok el a békességet, melyet ajánlok: maradjon egész épségében országotok és szabadságotok […] Semmit sem kívánok én titőletek: egyedül csak azt akarom látni, hogy szabad és valósággal független nemzetté legyetek.” Az 1809. május 15-én kiadott schönbrunni kiáltványban Napóleon ezekkel a szavakkal szólította fel a magyar nemzetet a Habsburg Birodalomtól való elszakadásra. Ám a nemesek ahelyett, hogy – Napóleon kérésének megfelelően – „ősi szokás szerint” királyt választottak volna Rákos mezején, inkább Habsburg József nádor győri táborába vonultak, hogy a franciák ellen harcoljanak. De mi lehetett az oka annak, hogy a magyar nemesség elutasító választ adott Napóleon felhívására? A császár elleni fellépéssel valóban a függetlenség lehetőségét szalasztották el 1809-ben? Tarján M. Tamás írása.

Valóban Károlyi Sándor árulása miatt született meg a szatmári béke?

A kurucok részéről Károlyi Sándor volt a kulcsfigurája azoknak a tárgyalásoknak, amelyek a „vezérlő fejedelem” akarata ellenére 1711 tavaszán a majtényi fegyverletételhez és a szatmári békéhez vezettek. A kuruc generális a szabadságharc bukása után magas katonai rangot, grófi címet és birtokokat nyert a bécsi udvartól, a bőkezű jutalom pedig okot szolgáltatott arra, hogy Károlyiban sokan Rákóczi elárulóját lássák. De megfelel-e ez a ma is élő vélekedés a történelmi tényeknek? Károlyi Sándort valóban személyes érdekei vezérelték a béketárgyalások során? Milyenek voltak a kurucok győzelmi esélyei a fegyverletétel idején? Tarján M. Tamás írása.

Megmérgezték vagy elrabolták Napóleont?

Napóleon kétszáz évvel ezelőtt, 1821. május 5-én halt meg Szent Ilona szigetén, délután 5 óra 49 perckor. Végrendeletében ő kérte, hogy testét boncolják fel, amit másnap, tizenhét személy jelenlétében végre is hajtottak. Temetésére május 9-én került sor. A sziget brit kormányzója, Hudson Lowe nem engedélyezte, hogy a sírkövére mindössze az uralkodókhoz illő keresztnevet írják fel, ragaszkodott a Napoléon Bonaparte felirathoz. Ezért a sírkő üresen maradt egészen 1840 októberéig – amikor a császár földi maradványait Franciaországba szállították. Hahner Péter írása.

Miért született meg Deák Ferenc húsvéti cikke?

1865. április 16-án jelent meg a Pesti Naplóban Deák Ferenc „húsvéti cikke”. Ezt az eseményt a történettudomány és a közemlékezet a kiegyezési folyamat egyik kulcsfontosságú állomásaként tartja számon. A húsvéti cikkben Deák első ízben nyilatkozott úgy a széles nyilvánosság előtt, hogy Magyarország az Ausztriával való megállapodás érdekében hajlandó engedni az 1848-ban megszerzett önállóságából. De hogyan is született meg a húsvéti cikk? Mi teremtett ürügyet arra, hogy Deák megírja élete talán legfontosabb publicisztikáját? Tarján M. Tamás írása ezt kívánja röviden bemutatni.

Drakula háza Pécs központjában állt

Nem, egyáltalán nem a hollywoodi filmekből ismert, elegánsan öltözködő, fenyegetően mosolygó, vérszívó vámpírról van szó, akinek oly híres színészek játszották el a szerepét, mint Lugosi Béla, Christopher Lee és Gary Oldman. Hanem Havasalföld (a mai Dél-Románia) szélsőségesen kegyetlen, 15. századi fejedelméről, III. Vladról, akit Drakulának is neveztek. Hahner Péter írása.

Bem apó renegát lett?

Pár éve még a Wikipédia Bem-szócikkében is felbukkant egy jelző: renegát. Szerencsére azóta eltűnt belőle. Az Idegen szavak és kifejezések szótára szerint ugyanis e szó jelentése nemcsak „hittagadó, hitehagyott”, hanem „áruló; hazáját, övéit, meggyőződését megtagadó, az ellenséghez csatlakozó személy” is. Márpedig Bemre ilyesmit nem mondhatunk. Még akkor sem, ha élete végén áttért az iszlám hitre. Hahner Péter írása.

Mátyás király koronázását valóban a Habsburgok áskálódása késleltette?

A Mátyás alakjához és országlásához kapcsolódó számos legenda közül az egyik legismertebb arról számol be, hogy az uralkodót a Duna jegén összegyűlt polgárok választották meg Magyarország királyának. Valójában Hunyadi János kisebbik fiát nem az „egyszerű nép” akaratából, hanem az ország leghatalmasabb nemesurainak megállapodása nyomán ültették az ország trónjára, a történetnek azonban annyi alapja van, hogy a királyválasztásra télvíz idején, 1458 januárjában került sor. Az ifjú – mindössze 14 éves! – királynak ugyanakkor hat esztendőre volt szüksége ahhoz, hogy megkoronáztassa magát, és ezzel uralmát legitimmé, megkérdőjelezhetetlenné tegye a külvilág előtt. Tarján M. Tamás írása a „késlekedés” okait mutatja be.

Miért vált a Vaskakas Győr jelképévé?

Szinán pasa a hagyomány szerint 1594-ben kijelentette: Győr városát csak akkor foglalhatják vissza a keresztények, amikor a torony tetején álló kakas megszólal, és az alatta lévő félhold megtelik. Nem csoda, hogy amikor négy év múlva, a március 28-ról 29-re virradó éjszakán a vaskakas nagyot kukorékolt, az oszmán harcosokon úrrá lett a pánik, és fejvesztve menekültek. Azóta Győr legismertebb jelképe a félhold és kettős kereszt talapzaton álló vaskakas. Ott látható számos győri cég és intézmény logójában, valamint a Dunakapu tér díszkútján. Tarján M. Tamás írása.

Nőgyűlölő volt -e Napóleon?

2021. március 7-én Élisabeth Moreno, a nők és férfiak egyenjogúsításáért, a diverzitásért és az esélyegyenlőségért felelős francia miniszter asszony nagyot nevetett a nyilvánosság előtt. Az újságírók ugyanis megkérdezték tőle, mi a véleménye az I. Napóleon császár halálának kétszázadik évfordulójára, május 5-re tervezett megemlékezésről. Hahner Péter írása.

Létezik a turáni átok, vagy nem is olyan széthúzóak a magyarok?

Egy régi legenda szerint a közép-ázsiai Turáni-alföld mágusai átkozták meg az arra vándorló magyar törzseket azzal, hogy örökösen viszálykodjanak egymással. Hahner Péter írása.

Clemenceau nem gyűlölte a magyarokat

A tévhit szerint gyűlölte magyar menyét, aki miatt a fia öngyilkos lett. A valóságban csak elváltak, és Clemenceau gondoskodott az ápolónőként dolgozó Michnay Idáról. Hahner Péter írása.

Close Bitnami banner
Bitnami