Szilvay Gergely: A revizionista cigányprímás

2021/03/13

Hajnáczky Tamás: Bura Károly cigányprímás – Aktivista, revizionista, vizionarista. Noran Libro, 2021.

Ritka alkalom, hogy revizionista cigányprímásokról vehetünk kezünkbe kötetet. Hajnáczky Tamás Bura Károly cigányprímásról írt kismonográfiája egy olyan projekt támogatásával született meg, amely a „cselekvő, önszerveződésre képes, ügyéért kiálló és tenni akaró cigányság” bemutatására vállalkozik.

Bura Károly (1881–1934) a közmondásos „boldog békeidőkben”, a nemzeti romantika korában élte élete kétharmadát, hogy utána a Trianon utáni keserűségbe is belekóstoljon. Minden együtt van egy izgalmas életúthoz: a magyar nemzeti tudat és a cigány öntudat egyszerre van jelen Bura identitásában, aki módos cigányprímássá válik, de később megtöri az életét Trianon, ő feláll, és a budapesti muzsikusélet meghatározó, markáns, bár ellentmondásos és konfrontatív alakja lesz.

Bura, aki elveszi a híres-neves Radics család lányát, Nagyvárad ünnepelt muzsikusává válik. Ferenc Ferdinándnak is küld nótát, de csak német nyelvű választ kap, melyen felháborodik, hisz a magyar uralkodócsalád tagjának szerinte magyar nótára magyar nyelven kellene válaszolnia. Megjárja a frontot az első világháborúban, majd jön Trianon, s némi hezitálás után Bura úgy dönt, hogy Budapestre költözik. Azonban több nehézsége is akad: egyrészt váradi búcsúestje után hátráltatják a román hatóságok, s miután mégis elengedik, a vonatról megint leszállítják. Végül eljut Pestre, de Pesten nem látják szívesen: a fővárosi cigányprímások előre közhírré teszik, hogy nem akarják, hogy oda költözzön, hiszen konkurenciát jelent. Bura mégis Budapestre költözik zenekarával.

Budapesten nem csak ünnepelt prímás lesz. Apósa, Radics Béla alapította meg a Bihari Zeneiskolát és a Magyar Cigányzenészek Országos Egyesületét, s Bura mindkettő életében fontos szerepet játszik. 1930-ban, miután apósa elhunyt, Bura, aki ekkor az egyesület elnöke, magyar nótaünnepet rendez Radics tiszteletére az FTC-stadionban. Az esemény jól sikerül, ám utána Bura az egyesület tiszteletbeli elnökét, Ilovszky Jánost a bevétel elsikkasztásával vádolja meg, és ezzel kitör az egyesületi belháború.

Az egyesületi háborúskodás közben azonban kiderül, hogy a revizionista Bura másnak is írt nótát – mégpedig úgymond „himnuszt szerzett a román királynak”. Bura tisztázza, hogy pusztán „egy francia valcert” komponált a Váradra látogató román királyné tiszteletére, amiért fizetséget sem kapott, de a presztízsveszteséget ezzel sem tudja megakadályozni. Némi harc után először Bura áll nyerésre, később viszont elveszti az elnökséget, és az ellenegyesület alapítására irányuló törekvései nem járnak sikerrel, ahogy az Egyesült Nemzeti Párt VIII. kerületi jelöltjeként is kudarcot vall.

Így inkább a muzsikálásra összpontosít, kiad egy kottáskötetet, valamint nótát ír és küld Benito Mussolininek, XI. Piusz pápának, Herbert Hoover amerikai elnöknek és Habsburg Ottó főhercegnek – ám a címzettek mérsékelt érdeklődést mutatnak önjelölt zeneszerzőjük irányába. Bura életének utolsó nagy akciója a Magyar Rádió bojkottjában való részvétel, amikor az bizottságot nevez ki, hogy ellenőrizze a cigánymuzsikusok szerzeményeinek színvonalát. Végül 1934-ben a szíve viszi el a markáns prímásegyéniséget.

Hajnáczky Tamás kis kötete izgalmas, rövid, illusztrációkkal teli monográfia, melynek megjelenését támogatta a Károli Gáspár Református Egyetem és a Nemzeti Kulturális Alap is. Főhőse igazi, lapokra való, izgalmas életet élt, melyet érdemes felkutatni a történettudomány eszközeivel. Reméljük, további hasonló kismonográfiákat olvashatunk a szerző tollából.