Hova vezethetők vissza a mai közélet ideológiai ellentétei?

2021/11/10

 

103 éve robbant ki az őszirózsás forradalom. Az 1918. október 30-31-i események jelentősége többek között abban rejlik, hogy ide vezethetők vissza a mai ideológiai ellentétek, azaz a liberális-urbánus és konzervatív-nemzeti világképek szembenállásának gyökerei.

1918. október végén elhatalmasodtak az országban a sztrájkok, a tüntetések. A háborúba belefáradó munkások, tisztviselők, valamint számtalan katonaszökevény alkották az elégedetlen tömeget, velük szemben az államhatalom már nem mert erélyesen fellépni. Eközben az olasz fronton még harcoltak a magyar katonák, bár onnan is érkeztek hírek zendülésekről. Az Osztrák–Magyar Monarchia minden ízében recsegett-ropogott. A birodalom többi nemzetiségéhez hasonlóan Budapesten is megalakult az utcai tömegek támogatását bíró Magyar Nemzeti Tanács, ami a hatalom új reprezentánsának tekintette magát mindenféle jogi alap nélkül.

A dualizmus utolsó kormánya október 23-án lemondott, onnantól kezdve fő kérdéssé vált, hogy ki alakítson kormányt. Miután az uralkodó nem kívánta a Nemzeti Tanács vezetőjét, a hatalmas népszerűségnek örvendő Károlyi Mihályt kinevezni, az indulatok tovább fokozódtak. Október 28-án csak fegyverrel sikerült feltartóztatni a kinevezést kikényszeríteni próbáló tömeget. Végül október 30-ról 31-ére virradóra teljesen szétesett az államapparátus: a karhatlaom, a posta, a telefonközpont is átállt a Nemzeti Tanács oldalára, így nem volt más hátra, minthogy az uralkodót képviselő József főherceg kinevezze Károlyi Mihályt miniszterelnökké. Az igazi nehézségek azonban csak ez után következtek…

A témáról Nánay Mihály főmunkatársunk adott interjút a Kossuth Rádiónak, amely az alábbi linkre kattintva visszahallgatható 06:08:50-től:
https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-kossuth/?date=2021-10-31_06-00-00&enddate=2021-10-31_08-40-00&ch=mr1

 

Close Bitnami banner
Bitnami