IV. Károly visszatérési kísérletei – „királypuccs” vagy jogos trónfoglalás?

2021/06/29

 

1918 novemberében IV. Károly magyar király az eckartsaui nyilatkozatban deklarálta, hogy visszavonul az uralkodói jogok gyakorlásától, és eleve elismeri azt az államformát, amelyet a magyarok választanak maguknak. Két és fél évvel később, 1921 húsvétján aztán váratlanul mégis megjelent Magyarországon, hogy visszaszerezze trónját, ugyanezen év októberében pedig már sereggel vonult Horthy Miklós kormányzó és támogatói ellen.

Miután Károly visszatérési kísérletei kudarccal végződtek, és a magyar országgyűlés 1921 novemberében megfosztotta trónjától az uralkodót, a két próbálkozást a közvélemény „királypuccsként” könyvelte el. Ezt az elnevezést a második világháború után a marxista történetírás is továbbvitte, és sokan ma is így hivatkoznak az 1921-es eseményekre. De mennyiben tekinthetjük helytállónak a „királypuccs” elnevezést? Kinek az oldalán állt a jog 1921 húsvétján, majd a budaörsi csata idején, a második visszatérési kísérlet napjaiban?

A királlyal szimpatizáló vagy Horthyt nem szívelő szerzők később árulással és hatalomvággyal vádolták meg a kormányzót azért, mert két alkalommal is szembeszállt IV. Károllyal. Valóban ennyire egyszerű lett volna a helyzet? Milyen érvek hozhatók fel Horthy magatartása mellett?

Többek között ezekre a kérdésekre igyekezett választ adni Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa, aki 2021. június 7-én a Kossuth Rádió A Hely című műsorában IV. Károly visszatérési kísérleteiről és a budaörsi csatáról beszélt.

A felvétel az alábbi linken hallgatható vissza: https://mediaklikk.hu/kossuth-radio/cikk/2021/06/06/a-hely-iv-karoly-visszaterese-es-a-budaorsi-csata/ 

A Kossuth Rádió tudósítása a Facebookon itt található: https://www.facebook.com/kossuth.ahely/posts/3641959396029138 

Close Bitnami banner
Bitnami