Mikor született meg az első magyarországi nemzetiségi törvény?

2021/08/14

Az Eötvös József által szerkesztett 1868. évi nemzetiségi törvény nem csupán a magyar, hanem az egyetemes európai jogtörténetben is korszakos alkotásnak tekinthető, hiszen ez volt az első olyan jogszabály, amely a nemzeti kisebbségek védelmét szolgálta. A korszak liberális politikai elitjétől és személyesen Eötvöstől ezt az érdemet akkor sem lehet elvitatni, ha a másik oldalon megállapíthatjuk, hogy az 1868:38. tc. nem elégítette az országban élő nemzetiségeket, akik kollektív jogokat (mindenekelőtt politikai-területi autonómiát) követeltek. A magyar állam az oktatási, anyanyelvhasználati jogok biztosítására hajlandó volt, ám ezen a határon nem kívánt túllépni. (Ne feledjük, a 19. század derekán járunk, amikor a nemzeti eszme a virágkorát éli Európában!)

Azt viszont kevesen tudják, hogy az eötvösi törvény előtt majdnem két évtizeddel, a szabadságharc végnapjaiban már született egy olyan jogszabály hazánkban, amely a nemzetiségeknek akart kedvezni. 1849 júliusában – a Szemere-kormány kezdeményezésére – a Szegeden ülésező nemzetgyűlés fogadta el az első nemzetiségi törvényt, amely a szabadságharc leverése miatt már nem lépett életbe, „papíron maradt.”

A témáról Tarján M. Tamás, a Rubicon Intézet tudományos segédmunkatársa beszélt 2021. július 29-én, a Karc FM rádió Hangoló című műsorában. Az interjúból kiderül, hogy milyen körülmények között született meg és mit tartalmazott az 1849-es nemzetiségi törvény, illetőleg, hogy miben tért el az 1868-ban megalkotott, Eötvös Józsefhez köthető jogszabálytól.

A beszélgetés ide kattintva hallgatható vissza.