A két világháború között a repülés hőskorában jártunk. A korszak hatalmas technikai fejlődése, számtalan találmánya és a találmányok használhatósága élénken foglalkoztatta a közvéleményt. A világháború legsikeresebb pilótái az úgynevezett ászok – akik legalább öt ellenséges gépet már megsemmisítettek –, lelkesítő előadásaikkal és hadikölcsönök reklámozásával egyszerre tartották a lelket a fronton szolgálókban és a hátországban.
A hatalmas távolságok miatt egyre népszerűbbé vált a repülés Amerikában. A repülőgépek folyamatosan fejlődtek, a vázuk az 1920-as évek végére már annyira megerősödött, hogy újra egyszárnyú gépeket kezdtek gyártani. A szárazföldi közlekedést megkönnyítő autók elterjedése után egyre nagyobb lett az igény a légiközlekedés kialakítására. Utasszállítás és a légipostai szolgáltatás is ebben az évtizedben kezdett kiépülni. Mindezt nagyban elősegítette a sok kísérletező pilóta, akiknek tapasztalatait a repülés hasznosításában fel tudták használni.
A közönség számára pedig mágikus jelenségnek tűnt a repülés, a sajtónak köszönhetően a repülési kísérleteket hatalmas érdeklődés övezte. A vállalkozó pilótáknak jelentős anyagi ráfordítást jelentett a repülés, így a folyamatos hírverés az első perctől kezdve érdekükben állt. A bejelentett célok elérését általában pénzdíjjal honorálták – gyakran azon sajtótermékek kiadói, akik elsőként számolhattak be az eseményről, ezzel növelve példányszámukat. A kockázat pedig abból fakadt, ha sikertelen volt a vállalkozás: ennek esélye jóval magasabb volt a korszakban, mint a sikeré. A politikai propaganda éppen ezért csak utólag, a siker tudatában mert „rárepülni” a sikeres pilóták vállalkozásaira, előre túl nagy kommunikációs kockázat volt benne. Ebben is különleges a Justice for Hungary elnevezésű repülőgép története. Ezek a pilóták mertek álmodni, és sikerük szinte minden esetben formálta a nemzeti identitást.
A téma kapcsán a Rubicon Intézet szervezett vitaestet 2022. május 12-én. Az esemény meghívott vendége Gondos László történész, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményvezető muzeológusa volt, aki a téma kapcsán a Katolikus Rádiónak nyilatkozott (ide kattintva érhető el, 17.35-től), valamint tudományos munkatársunk, Kovács Örs adott interjút a HírTV Mozaik című műsorában (ide kattintva tekinthető meg).
Recent Comments