Raguza, a dalmát város amely a legtovább tartott ki a magyar királyok hűségén

Az Adriai-tenger partján fekvő festői Raguzát nem csupán Horvátországhoz és Itáliához, hanem Magyarországhoz is különleges szálak fűzik. A város késő középkori felemelkedésében meghatározó szerepet játszott, hogy 1358-ban – Nagy Lajos uralkodása idején – elismerte a magyar királyok fennhatóságát. A mohácsi katasztrófáig tartó államjogi kapcsolat emlékét többek között Raguza hagyományos címere is őrzi. A kora újkor évszázadai alatt, egészen a napóleoni háborúk koráig a köztársaság sikeresen lavírozott a függetlenségét fenyegető szomszédok között. Raguza templomai számos magyar ereklyét őriztek: ezek közül a Szent Jobb a leghíresebb.

Trau, IV. Béla „végső mentsvára”

Trau (mai horvát nevén: Trogir) neve napjainkban már elsősorban azoknak cseng ismerősen, akik a nyári vakáció során az Adriai-tenger partján keresnek üdülési lehetőséget. Azt már kevesebben tudják, hogy a dalmáciai település a középkor során évszázadokig a Magyar Királyság részét képezte, és az Árpád-ház életében sorsdöntő jelentőséggel bírt. IV. Béla király és családja a tatárjárás idején Trau várában talált végső menedéket a mongol hordák pusztítása alatt.

Close Bitnami banner
Bitnami