Trencsén, Csák Máté fészke

Trencsén városa napjainkban Szlovákia nyugati felében, a Fehér-Kárpátok lábánál, a Duna bal oldali mellékfolyójának számító Vág két partján fekszik. A helység történelme során mindig is stratégiai fontosságú területen feküdt, Morvaország felé képezve fontos támaszpontot. Az egymással viaskodó seregek ezért falai alatt számos ostromot és ütközetet vívtak meg. Trencsén a 13–14. század fordulóján Csák Máténak, az Árpád-ház 1301-ben történt kihalása utáni feudális anarchia egyik központi alakjának volt a birtokközpontja, aminek nyomán a tartományúr személye a közemlékezetben szorosan összefonódott a várossal.

Eperjes, a Tarca-parti Athén

Eperjes városa napjainkban Szlovákia keleti felében, a Kassai-medence északi részén, a települést átszelő Tarca folyó partján fekszik. A hagyomány szerint 1132-ben alapított település a történelme során évszázadokon keresztül a magyar protestantizmus és művelődés egyik fellegvárának számított. Az 1667-ben megnyíló evangélikus kollégiuma sokáig a Magyar Királyság egyetlen evangélikus felsőoktatási intézménye volt, a kezdetektől hazánk egyik legjelentősebb szellemi központja, amelynek padsoraiból a honi politikai, katonai és kulturális élet szereplőinek sora került ki.

Zimony, a Magyar Királyság déli határa

Budapestről Belgrád felé haladva, az út utolsó szakaszán, ma már a szerb főváros területén, ha a Duna-parti főúton délnek tartunk, a figyelmes szemlélő egy park közepén öt stilizált oszlopra lehet figyelmes, ami egy díszes, klasszicista jellegű bejáratra emlékeztet. Az emlékmű nem egy posztmodern alkotás, hanem a valaha itt állt zimonyi pályaudvar mementója. Ugyanis 1918-ig a Budapestről érkező belföldi vonatok többsége csak idáig, azaz az országhatár előtti utolsó állomásig közlekedett, hiszen utána már csak a Száva, majd pedig Szerbia következett –a legendás Orient Expressz persze átdübörgött a hídon, és délnek folytatta útját, Isztambul felé. Mi azonban megállunk a Szávánál, és a Magyar Királyság ősi déli határvárosát vesszük közelebbről is szemügyre.

Szamosújvár, az örmény metropolisz

Szamosújvár a Kis-Szamos völgyében, Kolozsvártól hozzávetőlegesen 40 kilométernyire északkeletre fekszik. A település az erdélyi örménység fellegvára, illetve a romániai örmény katolikus ordináriátus székhelye. A városban a 18. század második felétől működik a történelmi Magyarország, majd pedig Románia egyik leghírhedtebb büntetés-végrehajtási intézete. Falai között raboskodott egykor a legendás haramiavezér, Rózsa Sándor, majd ide került Bukarest politikai foglyainak egy része, többek között Bodor Ádám Kossuth-díjas író is.

Verecke – A Kárpát-medence szívébe vezető „híres út”

Kis túlzással nincs olyan magyar ember a földkerekségen, akinek a Verecke szó hallatán ne dobbanna meg az átlagosnál kissé erősebben a szíve. A Matl Péter munkácsi szobrászművész által tervezett honfoglalási emlékmű mellett állva, végigtekintve a tájon pedig talán tényleg nincs senki, aki ne érezné át a magyarságát. A legtöbben a nevezetes hágót Árpád vezérrel kötik össze – helyesen, ugyanakkor a hágónak ennél sokkal többször volt komoly szerepe a magyar történelemben. Így egy több mint ezeregyszáz éves kalandra hívjuk az érdeklődőket, a hágó történetének megismerésére. Akiben pedig sikerül felkelteni az érdeklődést, annak tényleg érdemes előbb vagy utóbb személyesen is ellátogatni Vereckére!

Close Bitnami banner
Bitnami