Sajtómegjelenések

Kommunisták robbantották fel a biatorbágyi viaduktot?

2021/10/24

90 éve, 1931. szeptember 13-án történt Magyarország történetének mindez idáig legtöbb áldozatot követelő merénylete. Nem sokkal éjfél után a Budapestről Bécs felé közlekedő expresszvonat alatt felrobbant a biatorbágyi vasúti viadukt és a mozdonnyal együtt több vagon a mélybe zuhant, a balesetben 22 személy vesztette életét. A témáról Nánay Mihály, intézetünk tudományos főmunkatársa nyilatkozott a Kossuth Rádiónak.

A kommunisták és a magyar épített örökség

2021/10/22

Az M5 kulturális csatorna Ez itt a kérdés c. vitaműsorának 2021. október 13-i adása A kommunisták és az épített örökség címmel a magyarországi és erdélyi főúri kastélyok 1945 utáni sorsát járta körül. A beszélgetés egyik résztvevője intézetünk tudományos főmunkatársa, Szarka László volt.

Németek Magyarországon, 1. rész – A politikai mobilizáció időszaka (1920-1944)

2021/10/20

Október 12-én került sor a Rubicon Intézet Németek Magyarországon című, két részből álló beszélgetésének első alkalmára, amelynek középpontjában a politikai mobilizáció időszaka (1920-1944) állt. Az est résztvevői felidézték, hogyan alakultak a magyarországi német kisebbség 1920 utáni közösségen belüli és közösségen kívüli kapcsolatai.

Az „elfelejtett békekonferencia” – Párizs, 1946

2021/10/18

Idén 75 éve, 1946. július 29-én nyitották meg Párizsban a második világháborút lezáró békekonferenciát. A két és fél hónapon át tartó konferencián az öt nagyhatalom, a társult és szövetséges országok mellett a vesztesek delegációi is részt vettek. A magyar békeszerződés vitáiban a határ- és jóvátételi kérdések, valamint a magyar kisebbségek ügye állt a középpontban.

Megjelent Oborni Teréz legújabb kötete

2021/10/11

Szeptember 27-én Kolozsvár után Budapesten is bemutatták a Rubicon Intézet legújabb kiadványát, Oborni Teréz Erdély aranykora – Fejedelmek tündérkertje című könyvét. A könyv a Buda elestét követő évtizedekben kialakuló új magyar állam, az Erdélyi Fejedelemség történetét eleveníti fel.

125 éve született Márton Áron püspök

2021/10/09

Százhuszonöt esztendővel ezelőtt, a millennium évében született Márton Áron erdélyi római katolikus püspök, aki erkölcsi kiállása, közösségformáló munkássága, illetve a keresztény hitből fakadó humanizmusa okán méltán tekinthető példaadó személyiségnek az egész magyar nemzet számára.

Száz évvel ezelőtt számolták fel a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet

2021/10/06

Száz évvel ezelőtt, 1921 augusztusában a csehszlovák hatóságok megszüntették a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán folyó oktatást.  Ezzel az 1912. évi XXVI. törvény alapján létrehozott, és 1914. október 3-án megnyílt Egyetem végleg befejezte pozsonyi működését. A felszámolás folyamatáról és a felsőoktatási intézmény neves oktatóiról Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa beszélt a Kossuth Rádióban.

Fél évszázada hunyt el Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár

2021/10/01

Idén 50 éve, 1971. szeptember 11-én halt meg Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) első titkára. A Kalinovkában született egykori kohász igencsak ellentmondásos karakter volt: egyes források állítják, hogy az ENSZ közgyűlésén tiltakozását úgy fejezte ki, hogy az asztalt verte a cipőjével. Más alkalommal a nyugati diplomatákat nyíltan megfenyegette, hogy a kommunisták el fogják temetni a „történelem által bukásra ítélt” kapitalista rendszereket. Ugyanakkor az ő nevéhez fűződik a sztálini személyi kultusz lerombolása, a lágerek megnyitása – és az 1956-os magyar szabadságharc vérbe fojtása is. Összetett személyiségéről, ellentmondásos pályájáról Hahner Péter főigazgató beszélt az Indexnek.

„Egy császár harcol a szabadságért.” – Recenzió Windisch-Graetz Lajos herceg könyvéről

2021/09/28

Windisch-Graetz Lajos herceg műve eredetileg német nyelven, 1957-ben látott napvilágot, az Erdélyi Szalon Kiadó jóvoltából azonban most már magyarul is olvasható. A kötet IV. Károly politikáját mutatja be az arisztokrata szemszögéből, aki utolsó királyunkat a „népek szabadságának fanatikus hívének” tartotta. A műről Gali Máté, intézetünk tudományos főmunkatársa közölt recenziót.

Hogyan befolyásolták a „kék cédulák” az 1947. évi választásokat?

2021/09/17

1947. augusztus 31-én tartották meg a hírhedt „kékcédulás választást” Magyarországon, amely a kommunisták csalással elért győzelme miatt vált emlékezetessé. A manipulált szavazás eredményeként a nemzetgyűlés szerkezete teljesen átalakult, a monolit Független Kisgazdapárt helyét a jobboldalon több kisebb párt vette át, amelyeket ráadásul a kormányhoz való viszony is megosztott. A tisztességtelen választás azt üzente a társadalom számára, hogy a kommunista hatalomátvételtől egyetlen politikai erő sem képes megóvni Magyarországot.

Szarka László: „Sosem voltunk egyedül a Kárpát-medencében, és ezt Szent István is tudta”

2021/09/15

Augusztus 20-án Szent István király ünnepi megemlékezést tartottak Komáromban, a Lúdpiac téri Szent István-szobor előtt. A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület és az Egressy Béni Városi Művelődési Központ által szervezett eseményen Szarka László tudományos főmunkatársunk is beszédet mondott. Ünnepi szónoklatában a honfoglalás utáni sorsfordulókat és az államalapításig visszavezethető történeti folytonosság kapcsolódási pontjait emelte ki.

Ötszáz éve foglalták el a törökök a déli végvárrendszer kulcsát, Nándorfehérvárt

2021/09/09

1521. augusztus 29-én foglalták el I. (Nagy) Szulejmán szultán csapatai a nándorfehérvári erősséget, amely a török ellen kiépített végvárrendszer legfontosabb eleme volt. A Duna és a Száva összefolyásánál található vár bevételével hatalmas lyuk keletkezett a Magyar Királyság határvédelmében, és megnyílt az út az ország szíve felé. Az ostrom így az öt évvel később elszenvedett mohácsi vereség legfontosabb előzményének is tekinthető. Az ostromról Nánay Mihály, intézetünk tudományos főmunkatársa beszélt a Katolikus Rádióban.

Vitaesttel egybekötött könyvbemutatót tartott a Rubicon Intézet

2021/09/06

Augusztus 31-én a Rubicon Intézet szervezésében mutatták be Gyurgyák János Elveszett illúziók – megtalált történelem című új kötetét. A bemutató keretében a szerzővel Orbán Balázs miniszterhelyettes, Pritz Pál történész, valamint Gali Máté, intézetünk tudományos főmunkatársa beszélgetett a könyvről, a magyar közéletről és a konzervatív politikáról.

Százötven évvel ezelőtt jött létre a párizsi kommün

2021/09/02

1871. március 28-án alakult meg a párizsi kommün, amely pontosan két hónapig tartotta irányítása alatt a francia fővárost. A kommün korabeli politikai gondolkodásra gyakorolt hatásáról és emlékezetéről Hahner Péter, intézetünk főigazgatója beszélt a Katolikus Rádióban.

Mit tudunk Bonaparte Napóleonról? – Történeti interpretációk és a valóság

2021/09/01

Az első francia császár üstökösszerű pályafutása mindmáig lenyűgözi a korszakkal foglalkozó kutatókat és a történelem iránt érdeklődő laikusokat. A Napóleon alakja köré épített mítosz ugyanakkor rendkívül megnehezíti azoknak a dolgát, akik a szóbeszédből eredő legendák és tévhitek mögött a valódi történelmi személyt szeretnék meglátni. Hahner Péter, intézetünk főigazgatója a Katolikus Rádiónak adott interjújában az ő igényeiket igyekezett kiszolgálni.

Civilek „preventív” őrizetben – Interjú Somogyi Lászlóval, pályázatunk 3. helyezettjével

2021/08/31

Intézetünk az év elején hirdette meg „A 20. századi magyar történelem új szemszögből” című pályázatot, amelyen Somogyi László, Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa szerezte meg a harmadik helyezést. Díjnyertes tanulmányában azt mutatta be, hogy az első világháború alatt a magyar hatóságok miként korlátozták egyes civilek szabad mozgását. Somogyival – a pályázaton elért siker apropóján – a Kossuth Rádió készített interjút.

Erdélyben is bemutatkozott a Rubicon Intézet

2021/08/24

Az idén 12. alkalommal megrendezett Kolozsvári Magyar Napok Könyvutcájában ismerkedhettek meg az érdeklődők a Rubicon Intézet munkásságával. Erdély legnagyobb kulturális fesztiválján az Intézet értékőrző céllal kiadott köteteit vehették kézbe a látogatók, valamint a Rubicon Intézet legújabb kiadványát is bemutatták. Oborni Teréz történész, Erdély aranykora – Fejedelmek tündérkertje című könyvének ősbemutatójára augusztus 18-án került sor Kolozsvárott, a Vallásszabadság Házában (1568).

Mikor született meg az első magyarországi nemzetiségi törvény?

2021/08/14

Az Eötvös József által szerkesztett 1868. évi nemzetiségi törvény nem csupán a magyar, hanem az egyetemes európai jogtörténetben is korszakos alkotásnak tekinthető, hiszen ez volt az első olyan jogszabály, amely a nemzeti kisebbségek védelmét szolgálta. Ez a törvény jól ismert, azt viszont kevesen tudják, hogy Eötvös második kultuszminiszterségét és a kiegyezést megelőzően már történt egy hasonló kísérlet a magyarok és a nemzetiségek viszonyának konszolidálására. Erről a próbálkozásról és a feledés homályába veszett 1849. évi nemzetiségi törvényről Tarján M. Tamás intézeti segédmunkatárs beszélt a Karc FM rádióban.

Kultusz és történelem – Esterházy János élete és mártírhalála

2021/08/12

A Rubicon Intézet „Kultusz és történelem. Esterházy János élete és mártírhalála” címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést augusztus 7-én, az esztergomi MCC Feszt zárónapján. A rendezvényen meghívott vendégként Molnár Imre felvidéki történész, Andrej Tóth, a prágai Közgazdasági Egyetem docense, valamint Pawel Cebula ferences rendi szerzetes, Esterházy boldoggá avatási eljárásának posztulátora vett részt. A beszélgetést Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa moderálta.

Magyar sorsok, Kárpát-medencei jövőképek

2021/08/11

Az esztergomi MCC Feszt csütörtöki napján, augusztus 5-én, „Magyar sorsok, Kárpát-medencei jövőképek” címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést a Rubicon Intézet. Az eseményt Gali Máté, intézetünk tudományos főmunkatársa moderálta.

Ki volt Esterházy János?

2021/08/03

A 2021-es esztendőt Esterházy-emlékévvé nyilvánították a Felvidéken, ezért különösen fontos megemlékezni a szlovákiai Magyar Párt egykori elnökének tragikus sorsáról. Esterházy János életéről és munkásságáról Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa nyilatkozott a Katolikus Rádióban.

Vendégelőadónk, Andrej Tóth a kisantantról

2021/07/30

A Rubicon Intézet júliusi vitaestjén Szarka László fűmunkatársunk, valamint Andrej Tóth, a Prágai Közgazdasági Egyetem kancellárja Magyarország és a kisantant témakörét járták körül. A témáról vitaestünk vendégelőadója interjút adott a Kossuth Rádiónak.

Miért robbant ki a francia forradalom?

2021/07/28

A francia forradalomra máig sokan úgy tekintenek, mintha a modern történelem egyik legnagyszerűbb fordulatára került volna sor. De valóban erről lenne szó? Mi történt igazából a francia forradalom során? A Bastille ostromának évfordulóján Hahner Péter, intézetünk főigazgatója foglalta össze ennek a meghatározó korszaknak az eseményeit az Axióma videójában.

Hetvenöt éve zajlott a kassai tömegper

2021/07/22

1946 nyarán a kassai járási népbíróság pert indított a város több száz magyar nemzetiségű polgára ellen. Az ún. „kassai tömegper” egy kevésbé ismert epizódja volt annak a bosszúhadjáratnak, amelyet (Magyarország korábbi revíziós sikerei miatt) a csehszlovák hatóságok folytattak a második világháború után helyreállított ország magyar népessége ellen. Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa a per évfordulójának apropóján interjút adott a Katolikus Rádiónak.

Magyarország és a kisantant

2021/07/14

1920–21 során az első világháborúból győztesen kikerülő közép-európai országok közül Csehszlovákia, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság és a Román Királyság kétoldalú szerződésekkel létrehozta a kisantantot. Ennek a szövetségnek a fő célja a kezdetektől fogva az volt, hogy megőrizze a versailles-i status quót, ezért akadályozta Magyarország revíziós törekvéseit és a Habsburgok visszatérését. A témához kapcsolódóan Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa több interjút is adott a közelmúltban.

Hol van „Magyarország helye a nap alatt?”

2021/07/12

94 esztendővel ezelőtt, 1927. június 21-én jelent meg Lord Rothermere híres cikke a Daily Mail nevű lapban. Írásában a brit sajtómogul felvetette a trianoni békediktátum igazságtalanságát, és felkarolta a magyar revíziós törekvéseket. A cikk tartalmáról, következményeiről és születésének körülményeiről Tarján M. Tamás beszélt a debreceni FM90 Campus Rádióban.

Hetvenhárom évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Dolgozók Pártja

2021/07/05

A Magyar Dolgozók Pártjának 1948. június 12-i megalakulása a második világháború utáni sztálinista diktatúraépítés egyik legjelentősebb állomása volt. A szociáldemokraták és a kommunisták egyesülésével megszülető MDP egy esztendővel később már a proletárdiktatúra egyetlen pártjaként, az államhatalom kizárólagos birtokosaként működött. Gyakorlati vagy inkább szimbolikus szereppel bírt az új párt megalakulása? A témáról Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa beszélt a debreceni FM90 Campus Rádióban.

Hetvenöt éve ítélték el koholt vádak alapján Esterházy Jánost

2021/07/01

1946. június 10-én a szovjet hatóságok tíz év munkatáborra ítélték a Moszkvába elhurcolt Esterházy Jánost és pozsonyi politikustársait. Annak ellenére, hogy Esterházy a második világháború alatt szembeszállt a tisói Szlovákia antiszemita politikájával és a zsidók mentésében személyesen is részt vett, magyar nemzetisége miatt az 1945 utáni „számonkérés” áldozatául esett. Életpályájáról és tragikus sorsáról Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa beszélt a Kossuth Rádióban.

IV. Károly visszatérési kísérletei – „királypuccs” vagy jogos trónfoglalás?

2021/06/29

1918 novemberében IV. Károly magyar király az eckartsaui nyilatkozatban deklarálta, hogy visszavonul az uralkodói jogok gyakorlásától, és eleve elismeri azt az államformát, amelyet a magyarok választanak maguknak. Két és fél évvel később, 1921 húsvétján aztán váratlanul mégis megjelent Magyarországon, hogy visszaszerezze trónját, ugyanezen év októberében pedig már sereggel vonult Horthy Miklós kormányzó és támogatói ellen. Valóban „királypuccsok” történtek, ahogy később a történetírás gyakran hivatkozott az 1921-es eseményekre? Vagy a jog Károly oldalán állt? A témáról Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa beszélt a Kossuth Rádióban.

Nyolcvan évvel ezelőtt lépett be Magyarország a második világháborúba

2021/06/25

1941. június 26-án azonosítatlan repülőgépek bombázták Kassa városát. Az ismeretlenek által végrehajtott támadás 32 halálos áldozatot követelt, és közvetlen szerepet játszott abban, hogy Magyarország csatlakozott a tengelyhatalmak Szovjetunió elleni támadásához. A hadba lépésről az évforduló alkalmából Gali Máté, intézetünk tudományos főmunkatársa beszélt a Karc FM rádióban.

Száz évvel ezelőtt jött létre a kisantant

2021/06/25

1921. június 7-én, a román–jugoszláv együttműködési egyezmény aláírásával jött létre a megcsonkított Magyarország három szomszédját (a két megnevezett államon túl még Csehszlovákiát) magába tömörítő kisantant. A téma kapcsán Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa adott több ízben interjút a Kossuth Rádiónak.

„Hahner a harag és elfogultság nélküli, józan és távolságtartóan racionális megközelítés híve” – Recenzió az Élet és Irodalomban

2021/06/18

A Rubicon Intézet gondozásában 2020-ban látott napvilágot Hahner Péter Világtörténeti kaleidoszkóp magyar szemmel című kötete. A kötetről az Élet és Irodalomban Bihari Péter készített ismertetést.

Volt -e alternatívája az 1867. évi kiegyezésnek?

2021/05/31

1867. május 22-én kelt Párizsban a híres Cassandra-levél, amelyben Kossuth Lajos tiltakozását fejezte ki az osztrák–magyar kiegyezéssel szemben, és a nyilvánosság erejével igyekezett eltántorítani Deák Ferencet a kompromisszum megkötésétől. A levél megírásának évfordulóján Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa a Mandiner podcast adásában beszélt a kiegyezésről, Kossuth és Deák „igazságáról.”

Mit jelentett a „napóleoni szabadság” a gyakorlatban?

2021/05/26

216 esztendővel ezelőtt, 1809. május 15-én kelt Bonaparte Napóleon schönbrunni kiáltványa, melyben felszólította a magyar nemeseket, hogy „szerezzék vissza ősi szabadságukat”, gyűljenek össze Rákos mezején, és válasszanak maguknak királyt a Habsburgok helyett. A témában Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa adott interjút május 17-én, az FM90 Campus Rádiónak.

1918. május 7.: A nap, amikor Románia vereséget szenvedett az első világháborúban

2021/05/25

Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa május 10-én reggel az FM90 Campus Rádióban az 1918-as bukaresti különbékéről beszélt. Mint ismeretes, ennek értelmében – legyőzött államként – Románia kilépett az első világháborúból.

„A propaganda iránti érzéke is kivételessé tette Napóleont”

2021/05/24

Intézetünk főigazgatója, Hahner Péter a Jelen közéleti hetilapban adott interjút a kétszáz évvel ezelőtt elhunyt Bonaparte Napóleonról.

A lengyel király, aki legyőzte Rettegett Ivánt: Báthory István

2021/05/23

445 évvel ezelőtt, 1576. május 1-jén koronázták lengyel királlyá Báthory István erdélyi fejedelmet. Az évforduló alkalmából Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa Báthory uralkodásáról és lengyelországi emlékezetéről beszélt a debreceni FM90 Campus Rádió reggeli műsorában.

Kihirdették a Rubicon Intézet tudományos pályázatának díjazottjait

2021/05/13

Kihirdették a Rubicon Intézet „A 20. századi magyar történelem új szemszögből” című, 1 millió forint összdíjazású pályázatának nyerteseit. A történelemtudomány művelői számára első ízben kiírt felhívásra több mint száztíz pályamű érkezett.

Gali Máté cikke a City7 Magazinban

2021/05/11

A nagykanizsai lap tudományos főmunkatársunk korábban adott interjúját közölte részben újra, mely a Zalai Hírlapban jelent meg.

Gali Máté interjúja a Zalai Hírlapban

2021/04/26

A Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa gróf Bethlen István miniszterelnökről beszélt a megyei lapnak.

Tarján M. Tamás hétfői interjúja az FM90 Campus Rádióban

2021/04/25

Intézetünk tudományos segédmunkatársa minden hétfőn – állandó vendégként – a debreceni FM90 Campus Rádió reggeli műsorában szerepel. Az első két alkalommal az 1848–49-es szabadságharc tetőpontján kiadott Függetlenségi nyilatkozatról, illetve Lukács László dualizmuskori miniszterelnökről beszélt.

Gali Máté cikke a Mandiner hetilapban

2021/04/24

Intézetünk tudományos főmunkatársa kormányalakításának 100. évfordulóján közölt írást Bethlen Istvánról, a két világháború közötti Magyarországot konszolidáló miniszterelnökről.

Gali Máté publikációja a Corvinák tudásbázison

2021/04/23

A Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa a klebelsbergi kultúrpolitikához kapcsolódóan közölt egy írást, melyben a Horthy-korszakbeli elitképzést és kulturális kapcsolatépítést mutatta be.

Interjú Tarján M. Tamással a Karc FM-en

2021/04/17

Intézetünk tudományos segédmunkatársa Hunyadi Mátyás uralkodásáról, külpolitikájának közép-európai dimenzióiról beszélt a nagy király halálának évfordulója alkalmából.

Interjú Gali Mátéval a Mandineren

2021/03/30

Tudományos főmunkatársunk IV. Károly király 1921. évi visszatérési kísérleteiről beszélt a portálnak.

Gali Máté írása Berzeviczy Albertről a Corvinákon

2021/03/30

Intézetünk tudományos főmunkatársa halálának 85. évfordulóján közölt írást a dualizmus és a Horthy-korszak egyik legkiemelkedőbb politikusáról.

Tarján M. Tamás interjúja az Indexen

2021/03/23

A Rubicon Intézet tudományos segédmunkatársa a breszt-litovszki béke 103. évfordulójának alkalmából adott interjút a portálnak.

Tarján M. Tamás szereplése az M5 Librettó című műsorában

2021/03/17

Intézetünk tudományos segédmunkatársa a műsorban arról beszélt, hogy miként változott Kossuth Lajos elképzelése a független Magyarországról a levert szabadságharc után. A beszélgetés során a politikus kultuszáról is szó esett.

Gali Máté publikációja a Kommentár folyóiratban

2021/03/17

Intézetünk tudományos főmunkatársa a Kommentár 2021/1. számában Bethlen Istvánról közölt politikai portrét.

Megjelent Gali Máté recenziója a Magyar Nemzetben

2021/03/15

A Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa Hatos Pál nemrégiben megjelent, tanácsköztársaságról írt monográfiájáról közölt recenziót a napilapban.

Gali Máté publikációja a Mandiner hetilapban

2021/03/11

Tudományos főmunkatársunk a közelgő március 15-i ünnep alkalmából közölt írást a lapban.

Szarka László interjúja a Kossuth Rádióban

2021/03/08

A csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény aláírásának évfordulója kapcsán adott interjút Szarka László, Intézetünk tudományos főmunkatársa a Kossuth Rádiónak.

Szarka László interjúja a Katolikus Rádióban a csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezményről

2021/03/08

Intézetünk tudományos főmunkatársa az egyezmény megkötésének 75. évfordulóján beszélt a második világháború után Csehszlovákia által kikényszerített népességcseréről.

Gali Máté szereplése a „Párhuzamos valóságok” című podcast adásban

2021/03/01

Intézetünk tudományos főmunkatársa a Kontra.hu „Párhuzamos valóságok” című műsorában beszélt a történelem mindennapokra gyakorolt hatásáról.

Tarján M. Tamás interjúja a Trend FM-en

2021/02/23

A Rubicon Intézet tudományos segédmunkatársa a Trend FM Monitor Délután című műsorában szerepelt, ahol az Andrássy-kormány 1867. februári megalakulásáról és Andrássy Gyula életpályájáról beszélt.

Tarján M. Tamás interjúja a Karc FM-en Andrássy Gyula kormányalakításáról és a kiegyezésről

2021/02/17

Intézetünk tudományos segédmunkatársa a rádióadó Hangoló című reggeli műsorában beszélt a kiegyezés egyik legfontosabb mozzanatáról, az Andrássy-kormány 1867. februári megalakulásáról.

Hahner Péter interjúja a Trend FM-en

2021/01/07

A Rubicon Intézet főigazgatója Oláh Andrea Könyvben utazom című műsorában beszélt megjelent új kötetéről és az abban szereplő történelmi témákról.

Recenzió a Világtörténelmi kaleidoszkópról a Mandineren

2021/01/02

A lap internetes felületén Veczán Zoltán véleményezte Hahner Péter nemrég megjelent tanulmánykötetét.

Hahner Péter interjúja a Magyar Katolikus Rádióban

2020/12/31

A Rubicon Intézet főigazgatója a Magyar Katolikus Rádióban a Magyar Téka című műsor vendége volt.

A Tilos Rádió interjúja Hahner Péterrel JFK meggyilkolásáról

2020/12/23

Intézetünk főigazgatója John F. Kennedy amerikai elnök meggyilkolásának 57. évfordulójának alkalmából adott interjút a Tilos Rádiónak.

Interjú Szarka Lászlóval a Kossuth Rádióban

2020/12/21

Szarka László, Intézetünk tudományos munkatársa a Vasárnapi Újság című műsorban beszélt arról, hogy Trianon 100. évfordulója milyen visszhangokat keltett a szomszédos országokban.

Megalakult a Rubicon Intézet

2020/10/18

Trianon előzményei és következményei. Interjú a Rubicon Intézet társelnökeivel, Rácz Árpáddal és Szalai Zoltánnal

Tájékoztatás az intézet céljairól

2020/10/14

Rácz Árpád nyilatkozik a kulturális csatornának.

Híradás a Rubicon Intézet megalakulásáról

2020/10/12

Az intézet elsődleges célja a színvonalas történelmi ismeretterjesztés, mégpedig annak is speciális szegmense: Trianon századik évfordulója kapcsán a Trianonhoz vezető út, illetve az azt követő száz év történelmének minél alaposabb, mélyebb megismerése és megismertetése mind itthon, mind a nagyvilágban.

Close Bitnami banner
Bitnami