A virginiai ültetvényes család fia 1732-ben, a helyi, Julianus-naptár szerint február 11-én született, a Gergely-naptár átvétele után azonban születésnapját február 22-én ünnepelték. Gyermekkoráról nem sokat tudunk. Mivel nem ő volt az elsőszülött fiú, a birtokot a brit birodalom törvényei szerint bátyjának szánták, ő pedig földmérő lett. 1753-ban Virginia brit kormányzója őt küldte el az Erie-tó közelében táborozó franciákhoz, hogy lebeszélje őket az Ohio völgyének megszállásáról. A küldetés során Washington túlélte egy indián orvtámadását, s a hideg fürdőt a Monongahela-folyó jégtáblái között. A következő évben már a gyarmat önkéntesei élén keveredett tűzharcba a franciákkal, megindítva ezzel a hétéves háborúhoz vezető hadműveleteket. 1755-ben pedig a kalapját is lelőtték a fejéről abban az ütközetben, amelyben a franciák és indián szövetségesek lemészárolták Braddock vezérőrnagy hadseregét. Washington vezette vissza a túlélőket Virginiába, s négy golyó ütötte lyukat számoltak meg a ruháján. A hétéves háború (1756—1763) elején, amikor egy hosszan elhúzódó határvidéket próbált megvédelmezni önkéntesei élén, már azt terjesztették róla, hogy nem fogja a golyó.