Rubicon Intézet
Történelmi ismeretterjesztő think tank
Bemutatkozás
A Rubicon Intézet az első történelmi ismeretterjesztő think tank Magyarországon.
Munkánk célja, hogy a társadalom széles köre számára tegyük lehetővé a történettudomány legújabb eredményeinek felfedezését és a magyar történelem szakszerű megismerését.
Pártatlan, szakmai szemszögből tanulmányozzuk a magyar történelmet – kiemelten a 19. és 20. század történetét –, objektív képet festünk múltunk eseményeiről, személyiségeiről és folyamatairól, és igyekszünk a történelemből okulva tanulságokat levonni és javaslatokat megfogalmazni a jelen számára.
Figyelemmel követjük a nemzetközi történelemtudomány magyar történelemmel kapcsolatos kutatási eredményeit, hogy tágabb kontextust adhassunk a szakmai párbeszédnek idehaza. Ugyanakkor igyekszünk a magyar történelem ismeretét és a világtörténelem magyar nézőpontját minél szélesebb körben ismertetni külföldön.
Céljaink elérését nagyban segíti szoros együttműködésünk az idén 30 éves Rubicon Történelmi Magazinnal, amelynek páratlan szakmai ismeretanyagára és szakmabeli kapcsolataira alapozzuk kutatási tevékenységünket.
Névjegyek
Rácz Árpád
Társelnök
Hahner Péter
Főigazgató
Szalai Zoltán
Társelnök
Nánay Mihály
Tudományos főmunkatárs
Csurgai Horváth József
Tudományszervezési igazgató
Szarka László
Tudományos főmunkatárs
Péterfi Gábor
Tudományos munkatárs
Porogi András
Tudományos munkatárs
Hírfolyam
Repülés és propaganda a két világháború között
A két világháború között a repülés hőskorában jártunk. A korszak hatalmas technikai fejlődése, számtalan találmánya és a találmányok használhatósága élénken foglalkoztatta a közvéleményt. A világháború legsikeresebb pilótái az úgynevezett ászok – akik legalább öt ellenséges gépet már megsemmisítettek –, lelkesítő előadásaikkal és hadikölcsönök reklámozásával egyszerre tartották a lelket a fronton szolgálókban és a hátországban. A […]
Interjú Lebovics Viktórával, vitaestünk vendégével
2022/04/30
Az orosz–ukrán háború kapcsán rendezett történelmi vitaestet a Rubicon Intézet 2022 márciusában. Az est vendégei az ukrán nemzeti fejlődés nyelvi, földrajzi, területi sajátosságait, az orosz–ukrán viszony fő töréspontjait, konfliktusait járták körül, de kitértek a magyar szempontból kiemelten fontos ukrajnai etnikai viszonyokra is.
Történelmi vitaest az orosz–ukrán viszony kérdéseiről
2022/04/29
A Rubicon Intézet Az orosz-ukrán viszony és az ukrán nemzetfejlődés történeti kérdései címmel rendezett vitaestet 2022. március 31-én a Veres Pálné utcai Scruton Közösségi Tér és Kávézóban. Az est vendégei a Szovjetunió felbomlása óta kialakult feszültségektől terhes államközi kapcsolatok történetének súlyponti kérdésein keresztül mutatták be a mostani konfliktus közvetlen előzményeit.
Szarka Lászlóval a csehszlovák–magyar lakosságcseréről
2022/04/28
75 évvel ezelőtt kezdődött meg a csehszlovák-magyar lakosságcsere. A kikényszerített lakosságcsere, a reszlovakizációnak nevezett kényszerasszimiláció és a magyar családok erőszakkal történt csehországi munkatoborzása a közösségi emlékezetben egyformán traumatikus emlékek formájában élnek tovább. Ezzel szemben a szlovákiai közvélemény nagyobb része máig megalapozottnak ítéli a háború utáni homogenizálási politikát.
A Ku Klux Klan felszámolása – avagy ki volt Ulysses S. Grant?
200 éve, 1822. április 27-én született Ulysses S. Grant amerikai tábornok, az USA 18. elnöke Abraham Lincoln 1864 márciusában az Egyesült Államok katonai főparancsnokává nevezte ki Ulysses S. Grantet, aki – az elnök mellett – minden bizonnyal a legtöbbet tett a rabszolgaság felszámolásáért. Ezt igazolja az is, hogy elnökként (1869-1877) mozgósította a hadsereget a déli […]
Szarka László: 75 éve vár lezárásra a csehszlovák–magyar lakosságcsere ügye
2022/04/22
A második világháború után Kelet-Közép-Európában a háborús etnikai tisztogatások sora tovább folytatódott – immár a nemzetállamok etnikai homogenizációja jegyében. A Magyarországgal határos országok, melyek közé Kárpátalja megszerzésével 1945 júniusában a Szovjetunió is felsorakozott, a kollektív bűnösség elvére hivatkozva mérlegelték a magyar kisebbségek felszámolásának, elüldözésének, elhurcolásának lehetőségét.
Hetvenöt éve történt – A Rubicon Intézet konferenciája
2022/04/21
A Rubicon Intézet Hetvenöt éve történt címmel szervezett konferenciát 2022. április 12-én, a csehszlovák–magyar lakosságcsere történetének és emlékezetének bemutatása céljából. Az eseményen elhangzottakról a Demokrata című lap is beszámolt.
Konferencia a csehszlovák—magyar lakosságcseréről
2022/04/19
A Rubicon Intézet 2022. április 12-én, „Hetvenöt éve történt – A csehszlovák–magyar lakosságcsere története és emlékezete” címmel szervezett konferenciát a Mathias Corvinus Collegium Tas vezér utcai campusán.
Hetvenöt éve kezdődött a csehszlovák—magyar lakosságcsere
2022/04/18
Hetvenöt évvel ezelőtt, 1947. április 12-én kezdődött a csehszlovák kormány és Beneš köztársasági elnök által kikikényszerített csehszlovák-magyar lakosságcsere, amelyet Prága és Pozsony arra kívánt felhasználni, hogy teljes egészében felszámolják a szlovákiai magyarságot.
Április 4., egy új megszállás kezdete
2022/04/16
Bár április 4-én, Nemesmedves elfoglalásakor Tolbuhin marsall azt jelentette Sztálinnak, hogy befejeződött Magyarország felszabadítása, a valóságban még zajlottak harcok hazánk területén. Pinkamindszent volt az utolsó németek által védett település, amely csak április 12-én került a szovjetek kezére. Mégis április 4-éről kapták nevüket a szocializmus évtizedeiben elnevezett terek, utcák, üzemek és termelőszövetkezetek. A mozgalmi dalok szövegében is ez a dátum jelent meg.
Száz éve hunyt el IV. Károly Madeirán
2022/04/15
Száz éve halt meg utolsó királyunk, IV. Károly. Személyisége máig viták kereszttüzében áll: hirtelen döntéseket hozó, legtöbbször bizonytalan, határozatlan vezetőként lefestve sokan felvetik a Monarchia világháborús összeomlásában viselt felelősségét, és kiemelik a Magyarországot veszélybe sodró 1921-es visszatérési kísérleteit. Másik oldalról nézve demokratizmusa, a társadalmi reformok és a birodalom föderalizációja melletti elkötelezettsége vitathatatlan.
Vitaest: Az orosz—ukrán viszony és az ukrán nemzetfejlődés történeti kérdései
2022/04/14
A Rubicon Intézet Az orosz-ukrán viszony és az ukrán nemzetfejlődés történeti kérdései címmel szervezett vitaestet március 31-én, a Veres Pálné utcai Scruton kávézóban. A vitaest résztvevői a Szovjetunió felbomlása óta kialakult feszültségektől terhes államközi kapcsolatok történetének súlyponti kérdésein keresztül világították meg a mostani orosz—ukrán konfliktus közvetlen előzményeit.
Családtörténeti pályázat: Célkeresztben – A Véghseő és Turzán család történetének bemutatása
2022/04/11
A Mathias Corvinus Collegium és a Rubicon Intézet 2021-ben Családtörténeti pályázatot hirdetett a Kárpát-medence országaiban felsőfokú vagy középiskolai oktatásban részt vevő diákok számára. A hattagú szakmai zsűri értékelése alapján Véghseő Tamás „Célkeresztben – A Véghseő és Turzán család történetének bemutatása” című pályamunkája érte el a harmadik helyezést a középiskolás kategóriában.
Hetvenöt éve fogadta el a kormány magyar—csehszlovák lakosságcsere megkezdését
2022/04/08
1947. március 31-én a magyar kormány rendkívüli minisztertanácsi ülésén elfogadta a magyar—csehszlovák lakosságcsere megkezdését, miután a külügyminisztériumnak sikerült elérni, hogy a szlovákiai magyarság csehországi deportálását leállítsák. Ezt megelőzően, 1946–47 telén, csehszlovák adatok szerint 17 dél-szlovákiai járás 393 községéből közel 42 ezer személyt, 9610 családot deportáltak Cseh- és Morvaországba.
Iskolázottsághoz kötötték 100 éve a választási részvételt – interjú Nánay Mihállyal
2022/04/06
Száz évvel ezelőtt adták ki Bethlen István választójogi rendeletét, amely az 1920-as évek elején döntő szerepet játszott a politikai konszolidációban. A rendelet megítélése napjainkban nem egységes, mivel a politikai stabilitást azon az áron biztosította, hogy részben korlátozta a választójogot, és olyan archaikus elemeket hozott vissza, mint a nyílt szavazás.
Családtörténeti pályázat: Példakép a könyvespolcról
2022/04/04
A Mathias Corvinus Collegium és a Rubicon Intézet 2021-ben Családtörténeti pályázatot hirdetett a Kárpát-medence országaiban felsőfokú vagy középiskolai oktatásban részt vevő diákok számára. A középiskolai kategóriában a szakmai zsűri Fodor Luca dolgozatát értékelte a második legjobbnak, akinek pályamunkája a „Példakép a könyvespolcról – Görbe Etelka élete” címet viseli.
Elcserélt gyermek volt Lajos Fülöp király?
2022/04/01
Maria Stella Petronilla Chiappini (1773–1843) a fennmaradt képek és szobrok tanúbizonysága szerint elragadóan szép leány volt. Tizenhárom éves korában annyira megtetszett egy ötvenéves angolnak, Thomas Wynnek, Newborough bárójának, hogy feleségül vette. Két gyermekük születése és férje halála után egy észt gróf, Heinrich George Eduard von Ungern-Sternberg házastársa lett. E szédítő társadalmi felemelkedés, úgy látszik, nem volt elegendő az egykori színésznő számára, mert 1824-ben a fejébe vette, hogy csecsemőkorában kicserélték Lajos Fülöp francia királlyal. Hahner Péter írása.
Vitaest – A magyar forradalom európai kitekintésben
2022/03/31
1848-ban Petőfi Sándor abban reménykedett, hogy „A zsarnokság ki fog pusztulni, és / Megint virítóbb lesz a föld színe…” Úgy tűnt, hogy egész Európa át fog alakulni. Az európai forradalmak láncreakció-szerűen követték egymást, az egyik államban kirobbant forradalom híre aktivizálta más országok liberális és radikális csoportjait.
Családtörténeti pályázat: A Csémi család története – Kulcsod, Szlovákia
2022/03/29
A Mathias Corvinus Collegium és a Rubicon Intézet 2021-ben Családtörténeti pályázatot hirdetett a Kárpát-medence országaiban felsőfokú vagy középiskolai oktatásban részt vevő diákok számára. A középiskolai kategóriában a szakmai zsűri az első helyezettnek járó díjat Nagy Juditnak ítélte oda, aki „A Csémi család története – Kulcsod, Szlovákia” címmel nyújtotta be pályamunkáját.
400 éve kezdődtek meg az amerikai indián háborúk
2022/03/26
Négyszáz évvel ezelőtt, a jamestowni angol kolónián végrehajtott algonkin mészárlással vette kezdetét az amerikai indián háborúk sorozata, A 19. század végéig tartó küzdelem során függetlenné vált, és Észak-Amerika vezető hatalmává vált a folyamatosan nyugat felé terjeszkedő Amerikai Egyesült Államok.
Ötven évvel ezelőtt mutatták be A keresztapát
2022/03/24
Ötven éve, 1972. március 15-én mutatták be a Keresztapa című filmet. A film forgatókönyvírója és rendezője, Francis Ford Coppola élete egyik legnagyobb sikerét érte el a klasszikussá váló alkotással.
Valóban olyan fekete az ördög? Milyen ember volt III. Richárd?
2022/03/23
Shakespeare III. Richárd című drámájának első színében e szavakkal jellemzi önmagát a torzszülött címszereplő: „Én, mivel nem játszhatom a szerelmest, / Hogy eltöltsem e csevegő időt – / Úgy döntöttem, hogy gazember leszek / S utálom e kor hiú gyönyörét.” E mindössze huszonhat hónapig uralkodó király az angol középkor leghírhedtebb uralkodójává vált – annak ellenére, hogy több történész is megpróbálta tisztára mosni az emlékét. Hahner Péter írása.
Rosszfiúk világforradalma? – Recenzió Hatos Pál Tanácsköztársaság-monográfiájáról
2022/03/21
Hatos Pál ‒ folytatva Az elátkozott köztársaság című monográfiájával kezdett munkát ‒ arra vállalkozott, hogy az 1919. évi magyar proletárdiktatúra történetét áttekintse. A szerző ezzel a magyar történettudomány egy régi adósságát törlesztette, hiszen Hajdu Tibor 1969-ben megjelent monográfiája óta ez az első munka, amely a tanácsköztársaság históriájának átfogó áttekintésére vállalkozott. Nánay Mihály és Ligeti Dávid recenziója.
„Akaratunk ellenére…”
2022/03/17
Intézetünk február 10-én mutatta be a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet „Akaratunk ellenére…” Dokumentumok a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-1992. című forráskiadványát. Az esemény kapcsán a Katolikus Rádió kérdezte Szarka László tudományos főmunkatársunkat, illetve a Kossuth Rádió készített interjút Popély Árpáddal, a kötet egyik szerkesztőjével.
Kossuth Lajos valóságos sztár lett Amerikában
1849 augusztusában, amikor az orosz–osztrák túlerő ellen küzdő honvédseregek helyzete reménytelenné vált, Kossuth Lajos emigrációba vonult, hogy külső támogatókat keressen a magyar függetlenség kivívásához. A kormányzó-elnök kíséretével az Oszmán Birodalomban kapott menedéket, a bebocsátásnak azonban ára volt. A szultán a nemzetközi bonyodalmak elkerülése érdekében Magyarországtól távolra, Kis-Ázsiába internálta az emigránsokat. Viszonylag kevéssé ismert, hogy ebből a „puha őrizetből” Kossuth amerikai támogatással szabadult ki. Így jutott el aztán az Egyesült Államokba. Tarján M. Tamás cikke.
Szaniszló Ágost holttestének viszontagságai
Stanisław Antoni Poniatowski, ez a művelt, vonzó, huszonöt éves lengyel fiatalember 1757-ben Szentpéterváron a brit követ titkáraként szeretője lett az orosz trónörökös feleségének. Pár év múlva az asszony II. Katalin néven cárnő lett, és úgy döntött, egykori szerelmét lengyel királlyá választatja. Poniatowskinak ezután nem csak az élete alakult át egy megdöbbentő fordulatokkal teli romantikus kalandregénnyé – de még holtteste sem találhatott nyugalomra. Hahner Péter cikke.
100 éve adták ki Bethlen István választójogi rendeletét
2022/03/04
Az 1922. március 2-án kiadott választójogi rendelet tekinthető Bethlen legvitatottabb, leginkább támadott intézkedésének, mivel annak elfogadásával a kormány csökkentette a választásra jogosultak arányát. és vidéken (újra) bevezette a nyílt szavazást. Másfelől ugyanakkor a választójogi szűkítés hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon ne alakuljon ki olyan diktatórikus berendezkedés, mint ami szinte minden közép-európai államban létrejött a két világháború között.
Könyvismertető – A 20. század elfeledett magyar emlékművei
2022/03/02
Az első világháború alatt és után jóval több mint ezer hősi emlékművet emeltek hazánkban az elesettek emlékére. Szinte minden helység közterein, templomaiban, laktanyáiban avattak a háborút idéző szobrokat, domborműveket, emléktáblákat – melyek minden bizonnyal rendkívül megható és fontos emlékjelek voltak azok számára, akik elveszített hozzátartozóik nevét olvashatták a talapzatokon. A kommunista kormányzat idején azonban a laktanyákból módszeresen eltüntették az „imperialista háborúvá” átkeresztelt nemzeti katasztrófa emlékeit, majd eltávolították ezeket a közterületek és templomok többségéből is. Hahner Péter recenziója.
Képmás Magazin könyvajánló – Az amerikai Dél
2022/02/28
A Rubicon Intézet kiadásában látott napvilágot Szilvay Gergely tudományos munkatársunk: Az amerikai Dél. Régi rend az új világban című kötete. Az Amerikai Egyesült Államok déli államainak múltját és részben jelenét is bemutató kötetről a Képmás Magazin jelentetett meg a könyvajánlót.
Családtörténeti pályázat: Egy Kunságba vándorolt német árendás és utódainak története
2022/02/24
A Mathias Corvinus Collegium és a Rubicon Intézet közös családtörténeti pályázatának felsőoktatási kategóriájában a zsűri az első három helyezetten túl egy nevezőt különdíjjal jutalmazott. Ezt az elismerést Bálint Sándor kapta meg, aki egy Kunságba vándorolt német család több generációjának történetét kutatta fel.
Családtörténeti pályázat: Egy hadirokkantság története
2022/02/23
A Mathias Corvinus Collegium és a Rubicon Intézet közös családtörténeti pályázatán a szakmai zsűri a felsőoktatási kategóriában Chvála Márton Tibor „Egy hadirokkantság története” című pályamunkáját jutalmazta a harmadik helyezettnek járó díjjal.
Családtörténeti pályázat: Visszaemlékezés, újragondolás és megbékélés
2022/02/21
2021-ben Családtörténeti pályázatot hirdetett a Mathias Corvinus Collegium és a Rubicon Intézet a Kárpát-medence országaiban felsőfokú vagy középiskolai oktatásban részt vevő diákok számára. A szakmai zsűri egybehangzó értékelése alapján Zemplényi Lili Naómi „Visszaemlékezés, újragondolás és megbékélés – Dédnagyapám, Szántó Jenő védelmében” című pályaműve érte el a második helyezést a felsőoktatási kategóriában.
Megvalósult a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Rubicon Intézet első közös pályázata
2022/02/18
A Mathias Corvinus Collegium és a Rubicon Intézet 2021-ben Családtörténeti pályázatot hirdetett a Kárpát-medence országaiban felsőfokú vagy középiskolai oktatásban részt vevő diákok számára. A résztvevők egy családtörténeti kutatómunka alapján megírt magyar nyelvű kutatási anyag benyújtásával jelentkezhettek. A pályázatra számos kiválóan megírt, olvasmányos és értékes pályamű érkezett, amelyek egyedi megközelítésük mellett alapos genealógiai ismereteket tükröznek.
A felvidéki magyarság sorsa
2022/02/17
A somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet múlt év őszén adta ki az „Akaratunk ellenére…” Dokumentumok a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-1992. című forráskiadványt, amely a felvidéki magyar kisebbség sorsáról, súlyos megpróbáltatásairól és közösséggé szerveződéséről ad korhű képet. Intézetünk a forráskötet megjelenése kapcsán vitaestet szervezett, amelynek moderátora dr. Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa volt.
A párizsi béke, 1947 – A második Trianon?
2022/02/15
75 évvel ezelőtt, 1947. február 10-én a francia külügyminisztérium Szajna-parti palotájában írták alá a második világháborút lezáró békeszerződéseket. Vajon volt-e valódi esélye Magyarországnak arra, hogy saját érdekeit érvényesítse?
Váratlan – A film, amely nagy hatást gyakorolt Lee Harvey Oswaldra
Meglehetősen sok film szól arról, hogy gengszterek váratlanul megszállnak egy házat, túszul ejtve az ott tartózkodó, egyszerű embereket. E történetnek talán A megkövült erdő (The Petrified Forest, 1936), a Key Largo (1948) és a többször is megrendezett A félelem órái (The Desperate Hours, 1955, 1967, 1990) a leghíresebb és legsikeresebb változatai. A Váratlant az a motívum emeli ki a többi film közül, hogy a családi házat megszálló gengszterek nem kisebb feladatra készülődnek, mint az Egyesült Államok elnökének meggyilkolására. Hahner Péter cikke.
„Soha többé katonát nem akarok látni!”
2022/02/11
Így szólt Linder Béla hadügyminiszter 1918 novemberében elhangzott híressé vált mondata, amely az első világháború utáni összeomlás és a trianoni katasztrófa tükrében különleges jelentőséget nyert, és máig dúló viták forrása lett. Mennyiben járult hozzá ez a mondat ahhoz, hogy Magyarország ellenállás nélkül szemlélje a megszálló erők előrenyomulását?
200 éve gyilkolták meg a janinai pasát
2022/02/08
1807-1808-ban úgy tűnt, hogy az Oszmán Birodalom egy polgárháborúban felbomlik. Több tartományban ekkor a helyi katonai vezetők vették át a hatalmat – az egyik leghíresebb közülük Ali Tepeleni, a „janinai pasa” volt, akinek sorsát több kiváló író regénybe foglalta.
100 éve alakult meg az Egységes Párt
2022/02/07
Száz évvel ezelőtt jött létre a Keresztény-Keresztyén Földmíves-, Kisgazda- és Polgári Párt, ismertebb nevén az Egységes Párt, amely a bethleni konszolidáció eredményeként a korszak kormánypártjává vált.
Majakovszkij három halála
Ki ne ismerné a régi szovjet viccet? „Tudja, melyek voltak Vlagyimir Majakovszkij szovjet költő utolsó szavai az öngyilkossága előtt?” „Nem, melyek voltak?” „Elvtársak, ne lőjetek!” Érthető, ha a harminchat éves, nagy darab, hangos és életerős Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij váratlan halála gyanakvást keltett a sztálini terrortól rettegő orosz társadalomban. Ebben az esetben azonban a politikai rendőrség ártatlan volt, a költő valóban sajátkezűleg vetett véget az életének. Hahner Péter írása.
Az elnök, akit felkértek, hogy a választás előtt ne mondjon semmit
2022/02/02
Amikor William Henry Harrison bejelentette, hogy indul az 1836-os és az 1840-es elnökválasztáson, felkérték: maradjon csendben. Pontosabban: ne mondjon semmi lényegeset. Ami a legmeglepőbb, hogy a taktika a második esetben sikeresnek bizonyult. A demokrata párti Harrison 1840-ben 234 elektori szavazattal 60 ellenében elnyerte az Amerikai Egyesült Államok elnöki hivatalát. Hahner Péter írása.
Az európai kultúra önfelszámolása? – A berlini utcanevek sorsa
2022/01/31
A berlini tartományi szenátus megrendelésére nemrégiben született tanulmány szerint közel háromszáz berlini közterület nevét kellene megváltoztatni, ugyanis azok valamilyen mértékben antiszemita gondolatokat is valló történelmi személyiségekről vannak elnevezve. Közöttük megtaláljuk Luther Mártont, vagy éppen Richard Wagnert és Konrad Adenauert is. A témáról Nánay Mihály, intézetünk főmunkatársa beszélt az M5 Ez itt a kérdés című műsorában.
A „magyar Rambo” – Ki volt Maderspach Viktor?
2022/01/27
Maderspach Viktor a 20. századi magyar történelem egyik legkülöncebb egyénisége, élete megfilmesítésért kiált – nem túlzás a „magyar Rambo” néven említeni őt. Életpályájának legismertebb epizódja kétségkívül az első világháborúhoz kapcsolódik, amikor a román betörés (1916) után gerillacsapatot szervezett. Haditetteiről később Az oláhok vérnyomában a Fekete-tengerig című önéletrajzi művében számolt be.
Könyvbemutató: Trianon egy angol diplomata szemével
2022/01/26
A Rubicon Intézet 2021-ben két olyan kötetet is kiadott, amelyben Sir Bryan Cartledge történész, nyugalmazott brit diplomata a magyar történelmet tárgyalta. A Trianon egy angol szemével című könyv kiadása alkalmából egy vitaestet is szerveztünk, amelyet 2022. január 13-án, a Scruton Kávézóban tartottak meg.
Ellenállók – Katartikus film a második világháborúról
Edward Zwick Az 54. hadtest (Glory, 1989) című filmjével már bebizonyította, hogy kiváló érzéke van a történelmi témákhoz. A most bemutatott alkotását 2008 tíz legjobb filmje közé választották. A hangulata és eseményei alapján Steven Spielberg Schindler listája című filmjére emlékeztet – ugyanolyan magával ragadó, katartikus élményt nyújtó, megrázó alkotás. Hahner Péter ismertetője.
Hogyan foglalták el a központi hatalmak Bukarestet?
2022/01/20
Románia az első világháború kezdetén komoly dilemma előtt állt: ha az antant hatalmak mellé áll akkor lehetősége nyílhat a rég vágyott Erdély megszerzésére. Ugyanakkor a központi hatalmak az orosz uralom alatt álló, románok által lakott Besszarábiát, vagyis a mai Moldova területét kínálták Bukarest támogatásért. A balkáni királyság az előbbi ajánlatot választotta, és 1916 nyarán, egy kedvező pillanatban be is lépett a világháborúba, ám a központi hatalmakkal szemben 1918 tavaszán kapitulálni kényszerült.
A Bethlen–Peyer-paktum megkötése
2022/01/19
Az ország kormányzását 1921-ben átvevő Bethlen István számára egyértelmű volt, hogy csak akkor tudja kivezetni Magyarországot a trianoni békediktátum után kialakult válságos társadalmi-gazdasági-politikai helyzetből, ha mélyreható intézkedéseket vezet be. Ezek foganatosítására csak kiszámítható és nyugodt politikai légkörben nyílt lehetőség. A miniszterelnök konszolidációs lépései – tehát a Bethlen-Peyer-paktum megkötése is – ebből az irányból érthetők meg.
Könyvbemutató: Az amerikai Dél. Régi rend az Újvilágban
2022/01/17
A Rubicon Intézet gondozásában jelent meg Szilvay Gergely legújabb, Az amerikai Dél. Régi rend az Újvilágban című könyve. Ez alkalomból a történelmi think-tank, a Batthyány Lajos Alapítvány és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) könyvbemutatót szervezett.
Tiszt és kém – A Dreyfus-ügy
A horrorfilmek, thrillerek és krimik rendezője már régen bebizonyította, hogy kiváló történelmi filmeket is képes készíteni. Ez a filmje jelentős elismerésben részesült: a velencei filmfesztiválon négy díjat nyert, kapott három César-díjat (a legjobb rendezését, a legjobb forgatókönyvét és a legjobb jelmezekét), valamint a CinEuphoria-díjak közül is neki ítéltek hármat. Valamennyit megérdemelten. Hahner Péter írása.
A pozsonyi Mária Terézia-szobor szétzúzása
2022/01/12
1921. október 26-27-én Pozsonyban a cseh legionáriusok és helyi szlovák nacionalisták ledöntötték és szétzúzták Fadrusz János Mária Terézia-szobrát. A két és félszeres életnagyságban, carrarai márványból készült szobor az 1741-es pozsonyi országgyűlés „Vitam et sanguinem!” jelenetét örökítette meg, és az ország ezeréves fennállására emlékezett. Az egykori koronázódombon álló emlékmű helyén ma már a szlovák nemzeti mozgalom három vezetőjének, Ludovít Štúrnak, Jozef Miloslav Hurbannak és Michal Miloslav Hodžának a szobra áll.
Az erdélyi Sóvidék
Szováta, Parajd, Korond, Alsó- és Felsősófalva – a sóbányáiról, fürdőiről, fazekasságáról és néptáncairól ismert települések az erdélyi Sóvidéken találhatóak.
Ki írta az amerikai függetlenségi nyilatkozatot?
A címben feltett kérdésre az amerikai történelem ismerői azt felelnék: Thomas Jefferson virginiai ültetvényes írta, aki később az Egyesült Államok első külügyminisztere, második alelnöke és harmadik elnöke lett. Ha azonban alaposabban megvizsgáljuk a történteket, a válasz kissé bonyolultabbá válik. Hahner Péter cikke.
Trianoni tükrök – Egy osztrák és egy szlovák monográfia az 1919–1920. évi békeszerződésekről
2021/12/30
Az első világháborút utolsó előttiként lezáró magyar békeszerződés eseményei a szomszéd országok történetírásában sokáig nem kaptak igazán mély, forrásokra épülő, monografikus feldolgozást. Konferencia- és tanulmánykötetek, visszaemlékezések persze akadtak szép számmal, de szakszerűen, komoly hivatkozásokkal alátámasztott tudományos munka száz év alatt egy sem született a román, (cseh)szlovák, szerb, horvát, szlovén történészek tollából. Az osztrák Arnold Suppan és a szlovák Roman Holec centenáriumon megjelent monográfiái tehát régi adósságot törlesztenek. Szarka László két recenziója.
Valóban a tudomány mártírja volt Giordano Bruno?
A római katolikus egyháznak négyszáz éve újra meg újra a fejére olvassák, hogy megégette Giordano Brunót. Verset írt róla Algernon Charles Swinburne, Czesław Miłosz és Heather McHugh, felbukkant James Joyce, Morris West és Alekszandr Melentyevics Volkov regényeiben, szobrot állítottak neki Rómában és Berlinben. Elneveztek róla tudományos alapítványt, ausztrál rádióadót, a Hold egyik kráterét és egy aszteroidát. Az ő emlékét idézi fel az Avenged Sevenfold rockegyüttes Roman Sky című, 2016-ban készített dala is. De vajon valóban tudományos eredményei miatt égették el elevenen 1600. február 17-én a római Campo de’ Fiori téren? Hahner Péter cikke.
Közös kutatásokat indít Budapest Főváros Levéltára és a Rubicon Intézet
2021/12/14
Együttműködési megállapodást írt alá Magyarország első történelmi ismeretterjesztő think tankje, a Rubicon Intézet és Budapest Főváros Levéltára (BFL). A két intézmény közötti együttműködés a tudományos kutatás területén történik, amely kiterjedhet a kutatási eredmények kölcsönös hasznosítására, publikációk készítésére, továbbá közös konferenciák, rendezvények szervezésére és lebonyolítására is.
Működési költségeink támogatásához a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. hozzájárult
Működési költségeink támogatásához a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. hozzájárult.
Egy bölcs a hat közül – Recenzió George F. Kennan emlékiratairól
2021/12/08
George F. Kennan egyike azon 20. századi amerikai államférfiaknak, akikről 2013-ban Walter Isaacson The Wise Men: Six Friends and the World They Made (A bölcs férfiak. Hat barát és a világ, amit létrehoztak) címmel írt könyvet. Isaacson méltató szavai szerint Averell Harriman, Dean Acheson, Robert Lovett, John McCloy és Charles Bohlen mellett kormányhivatalnokként Kennan is tartós befolyást gyakorolt az Egyesült Államok 20. századi külpolitikájára. Hahner Péter írása.
Kik voltak a rózsakeresztesek?
A rózsakeresztes mozgalom három 17. századi könyvre épült, melyeket megjelenésük idején rengetegen olvastak és vitattak, majd kilencven évre megfeledkeztek róluk. Az első könyv címe a kor ízlésének megfelelően rendkívül hosszú és bonyolult volt: Az egész nagyvilág általános és teljes megreformálása, amiképpen a Rózsakereszt Tiszteletre Méltó Testvériségének Fama Fraternitatisa Európa valamennyi tudósához és fejedelméhez szólván leírja, valamint ama Haselmeyer Úrnak rövid válasza, akit a Jezsuiták ez okból tömlöcbe vetettek majd gályapadhoz láncoltattak. Hahner Péter írása.
Hálaadás: mit ünnepeltek idén november 25-én az amerikaiak?
2021/11/30
A hálaadás egy jellegzetesen észak-amerikai ünnep, amelyet éppen 400 évvel ezelőtt ünnepeltek meg először a második angol gyarmaton, Plymouthon (a gyarmat később beolvadt Massachusettsbe). A ma már világszerte ismert jeles nap történelmi hátteréről Hahner Péter, intézetünk főigazgatója beszélt a HírTV-ben.
Valóban II. Ulászló trónra lépése okozta a középkori Magyar Királyság hanyatlását?
A magyar történelmi gondolkodást mindmáig meghatározza az a Heltai Gáspártól származó mondat, miszerint „meghalt Mátyás, oda az igazság!” A híres író, aki a török korban nosztalgiával gondolt vissza az erőskezű király uralmára, ezzel a mondattal nem csupán Hunyadi Mátyás kultuszát erősítette meg, hanem egyszersmind a Jagellók 1490–1526 közötti országlását is „beárazta.” Persze, messze nem ő volt az egyedüli, aki ilyen kedvezőtlenül értékelte a lengyel dinasztia és különösen II. Ulászló teljesítményét. De vajon megalapozott ez az ítélet? Tarján M. Tamás írása.
Egy brit bulvárlap 1927-ben kiállt a trianoni béke revíziója mellett
A két világháború közötti magyar külpolitika legfőbb célkitűzése az igazságtalan trianoni határok módosítása, a revízió volt. Ennek sikeres megvalósítására csak 1938-tól kezdődően, német és olasz támogatással kerülhetett sor. Kevesen tudják, de egy bő évtizeddel korábban, 1927-ben már felsejlett a revízió reménye, amikor egy brit sajtómágnás, Lord Rothermere a Daily Mail című lapban a trianoni békediktátum igazságtalanságáról és a magyar határok tarthatatlanságáról írt. Tarján M. Tamás cikke.
Mekkora szerepe volt a kék céduláknak az elcsalt 1947-es választásokon?
1947. augusztus 31-én tartották meg a magyar történelem egyik legbotrányosabb országgyűlési választását, amely a visszaélések egyik eszköze után „kékcédulás választás” néven maradt meg a közemlékezetben. A szavazás előrejelezte az 1946 februárjában kikiáltott második Magyar Köztársaság bukását. A voksolás során alkalmazott nyílt és megtorlatlanul hagyott csalások világosan megmutatták, hogy a kommunisták a többpártrendszer felszámolására, az addig is csak korlátozottan működő demokrácia megsemmisítésére törekszenek. De mekkora szerepe volt a választásokon a hírhedt kék céduláknak? Tarján M. Tamás írásából kiderül.
Hitlerre várva – Recenzió Stephen Kotkin Sztálin-életrajzának második kötetéről
2021/11/12
A kötet Sztálin életének azt a korszakát mutatja be, amelyben egy keményen dolgozó, vérontástól sem visszariadó, de környezete által még kezelhető munkatársnak és egyesek szemében barátnak tekintett politikus előbb mindenható diktátorrá, majd pszichopata tömeggyilkos zsarnokká változott át. Úgy is mondhatnánk: Sztálin fénykoráról olvashatunk, amelyben egymást követték a sikerek. Legalábbis az ő számára. Hahner Péter recenziója.
Száz évvel ezelőtt vívták a budaörsi csatát
2021/11/11
1921. október 23-án és 24-én vívták a budaörsi csatát IV. Károly király és Horthy Miklós kormányzó csapatai. Az összecsapásra annak következtében került sor, hogy az utolsó magyar király másodszor is megpróbálta visszafoglalni a trónját, és váratlanul Magyarországra utazott.
Hova vezethetők vissza a mai közélet ideológiai ellentétei?
2021/11/10
103 éve robbant ki az őszirózsás forradalom. Az 1918. október 30-31-i események jelentősége többek között abban rejlik, hogy ide vezethetők vissza a mai ideológiai ellentétek, azaz a liberális-urbánus és konzervatív-nemzeti világképek szembenállásának gyökerei.
Királypuccs vagy jogos trónfoglalás? – IV. Károly második visszatérési kísérlete és a budaörsi csata
2021/11/06
Bár 1956 óta az ősz ezen időszaka mindörökre egybeforrt a szuverén, demokratikus Magyarországért vívott küzdelemmel, a 20. században más sorsfordító esemény is kapcsolódott ehhez a hófordulóhoz. 1921-ben éppen október 23-án vívták IV. Károly magyar király és Horthy Miklós kormányzó csapatai a budaörsi csatát, amely eldöntetlenül zárult, de végső soron mégis előkészítette az utolsó Habsburg uralkodó bukását. Az uralkodó trónfosztására éppen száz évvel ezelőtt, november 6-án került sor. Tarján M. Tamás írása.
Trencsén, Csák Máté fészke
Trencsén városa napjainkban Szlovákia nyugati felében, a Fehér-Kárpátok lábánál, a Duna bal oldali mellékfolyójának számító Vág két partján fekszik. A helység történelme során mindig is stratégiai fontosságú területen feküdt, Morvaország felé képezve fontos támaszpontot. Az egymással viaskodó seregek ezért falai alatt számos ostromot és ütközetet vívtak meg. Trencsén a 13–14. század fordulóján Csák Máténak, az Árpád-ház 1301-ben történt kihalása utáni feudális anarchia egyik központi alakjának volt a birtokközpontja, aminek nyomán a tartományúr személye a közemlékezetben szorosan összefonódott a várossal.
Mindenszentek, halottak napja, halloween
2021/11/01
Az elveszített hozzátartozók miatti fájdalom a legősibb emberi érzések egyike. Ezért a halottakról való megemlékezés szertartásait egyetlen civilizáció sem nélkülözhette. A mindenszentek, a halottak napja és a halloween ünnepei ezeknek az ősi, a kereszténységnél is régebbi rítusok szertartásaiban gyökereznek. Hahner Péter írása.
Valóban szörnyeteg volt Rettegett Iván cár?
A történészek időről időre megpróbálják rehabilitálni őt. Legutóbb Charles J. Halperin amerikai történész tett erre kísérletet 2019-ben megjelent életrajzában. Az orosz nacionalisták szerint Rettegett Ivánt az oroszellenes, nyugati történészek rágalmazták meg, Sztálin szerint a „népet szipolyozó” bojárok ellen küzdött, az erős, központosított állam érdekében. Hahner Péter írása.
Kommunisták robbantották fel a biatorbágyi viaduktot?
2021/10/24
90 éve, 1931. szeptember 13-án történt Magyarország történetének mindez idáig legtöbb áldozatot követelő merénylete. Nem sokkal éjfél után a Budapestről Bécs felé közlekedő expresszvonat alatt felrobbant a biatorbágyi vasúti viadukt és a mozdonnyal együtt több vagon a mélybe zuhant, a balesetben 22 személy vesztette életét. A témáról Nánay Mihály, intézetünk tudományos főmunkatársa nyilatkozott a Kossuth Rádiónak.
A kommunisták és a magyar épített örökség
2021/10/22
Az M5 kulturális csatorna Ez itt a kérdés c. vitaműsorának 2021. október 13-i adása A kommunisták és az épített örökség címmel a magyarországi és erdélyi főúri kastélyok 1945 utáni sorsát járta körül. A beszélgetés egyik résztvevője intézetünk tudományos főmunkatársa, Szarka László volt.
Németek Magyarországon, 1. rész – A politikai mobilizáció időszaka (1920-1944)
2021/10/20
Október 12-én került sor a Rubicon Intézet Németek Magyarországon című, két részből álló beszélgetésének első alkalmára, amelynek középpontjában a politikai mobilizáció időszaka (1920-1944) állt. Az est résztvevői felidézték, hogyan alakultak a magyarországi német kisebbség 1920 utáni közösségen belüli és közösségen kívüli kapcsolatai.
Az „elfelejtett békekonferencia” – Párizs, 1946
2021/10/18
Idén 75 éve, 1946. július 29-én nyitották meg Párizsban a második világháborút lezáró békekonferenciát. A két és fél hónapon át tartó konferencián az öt nagyhatalom, a társult és szövetséges országok mellett a vesztesek delegációi is részt vettek. A magyar békeszerződés vitáiban a határ- és jóvátételi kérdések, valamint a magyar kisebbségek ügye állt a középpontban.
Erdély Mohácsai? – Recenzió B. Szabó János monográfiájáról
2021/10/13
B. Szabó János 2019-es kötetében egy kevésbé ismert tragédiát mutat be: az Erdélyi Fejedelemség történetének mélypontját, vagyis az 1657–1662 közti éveket. S hogy miért tekinti mélypontnak ezt az időszakot? Nemcsak azért, mert néhány év alatt négy ember ült a fejedelmi trónon, egymást oda-vissza váltogatva, hanem főleg azért, mert mindennek a Tündérkert oszmán megrendszabályozása lett a vége. Ezek az évek erősen hozzájárultak ahhoz a demográfiai hanyatláshoz, ami évszázadokkal később előmozdította a történelmi Magyarország szétesését. Szilvay Gergely írása.
Megjelent Oborni Teréz legújabb kötete
2021/10/11
Szeptember 27-én Kolozsvár után Budapesten is bemutatták a Rubicon Intézet legújabb kiadványát, Oborni Teréz Erdély aranykora – Fejedelmek tündérkertje című könyvét. A könyv a Buda elestét követő évtizedekben kialakuló új magyar állam, az Erdélyi Fejedelemség történetét eleveníti fel.
125 éve született Márton Áron püspök
2021/10/09
Százhuszonöt esztendővel ezelőtt, a millennium évében született Márton Áron erdélyi római katolikus püspök, aki erkölcsi kiállása, közösségformáló munkássága, illetve a keresztény hitből fakadó humanizmusa okán méltán tekinthető példaadó személyiségnek az egész magyar nemzet számára.
Száz évvel ezelőtt számolták fel a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet
2021/10/06
Száz évvel ezelőtt, 1921 augusztusában a csehszlovák hatóságok megszüntették a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán folyó oktatást. Ezzel az 1912. évi XXVI. törvény alapján létrehozott, és 1914. október 3-án megnyílt Egyetem végleg befejezte pozsonyi működését. A felszámolás folyamatáról és a felsőoktatási intézmény neves oktatóiról Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa beszélt a Kossuth Rádióban.
Egy ismerős, akiről szinte semmit sem tudtunk – Recenzió Majakovszkij életrajzáról
2021/10/04
Majakovszkij sok szempontból emlékeztet József Attilára: ő is a depresszió és a hiperaktivitás között ingadozott, ugyanúgy nem tudta elviselni a vereséget a játékban, több kísérletet tett az öngyilkosságra, és ugyanolyan abszurd, önző és hisztérikus módon követelt teljes odaadást és házasságot különböző asszonyoktól, akikbe szerelmes lett. Ugyanolyan okos gondolatokat vetett papírra a versírásról, mint a magyar költő, s ugyanolyan ellentmondásos kapcsolatban állt a kommunista mozgalommal. Hahner Péter írása.
Fél évszázada hunyt el Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár
2021/10/01
Idén 50 éve, 1971. szeptember 11-én halt meg Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) első titkára. A Kalinovkában született egykori kohász igencsak ellentmondásos karakter volt: egyes források állítják, hogy az ENSZ közgyűlésén tiltakozását úgy fejezte ki, hogy az asztalt verte a cipőjével. Más alkalommal a nyugati diplomatákat nyíltan megfenyegette, hogy a kommunisták el fogják temetni a „történelem által bukásra ítélt” kapitalista rendszereket. Ugyanakkor az ő nevéhez fűződik a sztálini személyi kultusz lerombolása, a lágerek megnyitása – és az 1956-os magyar szabadságharc vérbe fojtása is. Összetett személyiségéről, ellentmondásos pályájáról Hahner Péter főigazgató beszélt az Indexnek.
Hosszú jegyesség – A legszebb film az első világháború következményeiről
Jean-Pierre Jeunet különleges alkotást hozott létre, amely egyszerre háborús film, szerelmes film és egy tekervényes nyomozás története. Mintha előző filmje, az Amélie csodálatos életének álmodozó és fantáziadús hősnőjét (aki ezúttal a Mathilde névre hallgat) áthelyezte volna az olyan realista háborús filmek világába, mint a Ryan közlegény megmentése. Csak éppen Amélie gyenge volt és határozatlan, Mathilde pedig mozgáskorlátozottsága mellett is erős, határozott és találékony. Hahner Péter írása.
„Egy császár harcol a szabadságért.” – Recenzió Windisch-Graetz Lajos herceg könyvéről
2021/09/28
Windisch-Graetz Lajos herceg műve eredetileg német nyelven, 1957-ben látott napvilágot, az Erdélyi Szalon Kiadó jóvoltából azonban most már magyarul is olvasható. A kötet IV. Károly politikáját mutatja be az arisztokrata szemszögéből, aki utolsó királyunkat a „népek szabadságának fanatikus hívének” tartotta. A műről Gali Máté, intézetünk tudományos főmunkatársa közölt recenziót.
Eperjes, a Tarca-parti Athén
Eperjes városa napjainkban Szlovákia keleti felében, a Kassai-medence északi részén, a települést átszelő Tarca folyó partján fekszik. A hagyomány szerint 1132-ben alapított település a történelme során évszázadokon keresztül a magyar protestantizmus és művelődés egyik fellegvárának számított. Az 1667-ben megnyíló evangélikus kollégiuma sokáig a Magyar Királyság egyetlen evangélikus felsőoktatási intézménye volt, a kezdetektől hazánk egyik legjelentősebb szellemi központja, amelynek padsoraiból a honi politikai, katonai és kulturális élet szereplőinek sora került ki.
A tábornok – A második világháború felülnézetből
Ez a film nem kevesebb, mint hét Oscar-díjat nyert a bemutatását követő évben, köztük a legjobb film, a legjobb rendező, a legjobb főszereplő, a legjobb forgatókönyv és a legjobb díszlet díját. Jelölték még két másik Oscar-díjra is, melyeket nem kapott meg. Pedig a fülbemászó, pattogó, lendületes zenéjéért is járt volna némi elismerés. Az Oscar-díjakon kívül tíz egyéb díjat is megkapott. Arról azonban szó sem lehetett, hogy a hetvenes években Magyarországon bemutassák. Hahner Péter írása.
Hogyan befolyásolták a „kék cédulák” az 1947. évi választásokat?
2021/09/17
1947. augusztus 31-én tartották meg a hírhedt „kékcédulás választást” Magyarországon, amely a kommunisták csalással elért győzelme miatt vált emlékezetessé. A manipulált szavazás eredményeként a nemzetgyűlés szerkezete teljesen átalakult, a monolit Független Kisgazdapárt helyét a jobboldalon több kisebb párt vette át, amelyeket ráadásul a kormányhoz való viszony is megosztott. A tisztességtelen választás azt üzente a társadalom számára, hogy a kommunista hatalomátvételtől egyetlen politikai erő sem képes megóvni Magyarországot.
Szarka László: „Sosem voltunk egyedül a Kárpát-medencében, és ezt Szent István is tudta”
2021/09/15
Augusztus 20-án Szent István király ünnepi megemlékezést tartottak Komáromban, a Lúdpiac téri Szent István-szobor előtt. A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület és az Egressy Béni Városi Művelődési Központ által szervezett eseményen Szarka László tudományos főmunkatársunk is beszédet mondott. Ünnepi szónoklatában a honfoglalás utáni sorsfordulókat és az államalapításig visszavezethető történeti folytonosság kapcsolódási pontjait emelte ki.
A női test két alakváltozata – Recenzió Czingel Szilvia könyvéről
2021/09/13
„A Horthy-korszak paraszti származású nőinek mindennapjait, a kivetkőzés folyamatának kevésbé látható mozzanatait nagyszerűen foglalja össze, és ami talán még fontosabb, egy olyan csoportot helyez a történeti vizsgálódás központjába, amellyel a történettudomány – a néprajzzal ellentétben – eddig kevésbé foglalkozott.” Vámos Eszter recenziója.
Zimony, a Magyar Királyság déli határa
Budapestről Belgrád felé haladva, az út utolsó szakaszán, ma már a szerb főváros területén, ha a Duna-parti főúton délnek tartunk, a figyelmes szemlélő egy park közepén öt stilizált oszlopra lehet figyelmes, ami egy díszes, klasszicista jellegű bejáratra emlékeztet. Az emlékmű nem egy posztmodern alkotás, hanem a valaha itt állt zimonyi pályaudvar mementója. Ugyanis 1918-ig a Budapestről érkező belföldi vonatok többsége csak idáig, azaz az országhatár előtti utolsó állomásig közlekedett, hiszen utána már csak a Száva, majd pedig Szerbia következett –a legendás Orient Expressz persze átdübörgött a hídon, és délnek folytatta útját, Isztambul felé. Mi azonban megállunk a Szávánál, és a Magyar Királyság ősi déli határvárosát vesszük közelebbről is szemügyre.
Ötszáz éve foglalták el a törökök a déli végvárrendszer kulcsát, Nándorfehérvárt
2021/09/09
1521. augusztus 29-én foglalták el I. (Nagy) Szulejmán szultán csapatai a nándorfehérvári erősséget, amely a török ellen kiépített végvárrendszer legfontosabb eleme volt. A Duna és a Száva összefolyásánál található vár bevételével hatalmas lyuk keletkezett a Magyar Királyság határvédelmében, és megnyílt az út az ország szíve felé. Az ostrom így az öt évvel később elszenvedett mohácsi vereség legfontosabb előzményének is tekinthető. Az ostromról Nánay Mihály, intézetünk tudományos főmunkatársa beszélt a Katolikus Rádióban.
Vitaesttel egybekötött könyvbemutatót tartott a Rubicon Intézet
2021/09/06
Augusztus 31-én a Rubicon Intézet szervezésében mutatták be Gyurgyák János Elveszett illúziók – megtalált történelem című új kötetét. A bemutató keretében a szerzővel Orbán Balázs miniszterhelyettes, Pritz Pál történész, valamint Gali Máté, intézetünk tudományos főmunkatársa beszélgetett a könyvről, a magyar közéletről és a konzervatív politikáról.
Százötven évvel ezelőtt jött létre a párizsi kommün
2021/09/02
1871. március 28-án alakult meg a párizsi kommün, amely pontosan két hónapig tartotta irányítása alatt a francia fővárost. A kommün korabeli politikai gondolkodásra gyakorolt hatásáról és emlékezetéről Hahner Péter, intézetünk főigazgatója beszélt a Katolikus Rádióban.
Mit tudunk Bonaparte Napóleonról? – Történeti interpretációk és a valóság
2021/09/01
Az első francia császár üstökösszerű pályafutása mindmáig lenyűgözi a korszakkal foglalkozó kutatókat és a történelem iránt érdeklődő laikusokat. A Napóleon alakja köré épített mítosz ugyanakkor rendkívül megnehezíti azoknak a dolgát, akik a szóbeszédből eredő legendák és tévhitek mögött a valódi történelmi személyt szeretnék meglátni. Hahner Péter, intézetünk főigazgatója a Katolikus Rádiónak adott interjújában az ő igényeiket igyekezett kiszolgálni.
Civilek „preventív” őrizetben – Interjú Somogyi Lászlóval, pályázatunk 3. helyezettjével
2021/08/31
Intézetünk az év elején hirdette meg „A 20. századi magyar történelem új szemszögből” című pályázatot, amelyen Somogyi László, Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa szerezte meg a harmadik helyezést. Díjnyertes tanulmányában azt mutatta be, hogy az első világháború alatt a magyar hatóságok miként korlátozták egyes civilek szabad mozgását. Somogyival – a pályázaton elért siker apropóján – a Kossuth Rádió készített interjút.
Mit tudunk Lenin végrendeletéről?
„Sztálin […] mérhetetlen hatalmat összpontosított a kezében”, és nem biztos, „hogy mindig elég körültekintően tud majd élni ezzel a hatalommal”, „Sztálin túlságosan goromba ember, és ez a fogyatékosság, amely teljesen elviselhető körünkben […] tarthatatlan a főtitkári tisztségben. Ezért javaslom az elvtársaknak, gondolkozzanak azon, hogyan kellene Sztálint ebből a tisztségből áthelyezni.” E rövid, gyilkos megjegyzéseket állítólag 1922. december 23-án és 1923. január 4-én diktálta Lenin, néhány héttel a szélütés előtt, amely végleg eltávolította őt a politikai életből. Az ismert történeti toposz szerint Lenin halála előtt felismerte a Sztálin személyiségében rejlő veszedelmes tendenciákat, és megpróbálta meggátolni hatalomba lépését. De valóban így zajlottak az események? Hahner Péter írása.
Erdélyben is bemutatkozott a Rubicon Intézet
2021/08/24
Az idén 12. alkalommal megrendezett Kolozsvári Magyar Napok Könyvutcájában ismerkedhettek meg az érdeklődők a Rubicon Intézet munkásságával. Erdély legnagyobb kulturális fesztiválján az Intézet értékőrző céllal kiadott köteteit vehették kézbe a látogatók, valamint a Rubicon Intézet legújabb kiadványát is bemutatták. Oborni Teréz történész, Erdély aranykora – Fejedelmek tündérkertje című könyvének ősbemutatójára augusztus 18-án került sor Kolozsvárott, a Vallásszabadság Házában (1568).
Pipás Pista, „az átokházi tanyavilág hóhéra” valójában nő volt
Pipás Pista alakjához Szeged környékén legendák sora kapcsolódik. Számtalan történet kering arról, hogy a tanyavilágban a családjukat bántalmazó erőszakos férfiak miként bűnhődtek halállal a tetteikért, miután Pipás „eljött értük.” A ravasz csavargó az elkövetett gyilkosságokat leleményes módon rendre öngyilkosságnak tudta álcázni, így sokáig a gyanúsítást is sikerrel elkerülte. Tisztelték és rettegték őt, mígnem a véletlen bizonyítékot szolgáltatott tetteire – és egyúttal arra is fény derült, hogy Pipás Pista fizikai ereje, jellegzetes öltözéke, pipázós-italozós életmódja ellenére egy nő volt. Tarján M. Tamás írása
Szamosújvár, az örmény metropolisz
Szamosújvár a Kis-Szamos völgyében, Kolozsvártól hozzávetőlegesen 40 kilométernyire északkeletre fekszik. A település az erdélyi örménység fellegvára, illetve a romániai örmény katolikus ordináriátus székhelye. A városban a 18. század második felétől működik a történelmi Magyarország, majd pedig Románia egyik leghírhedtebb büntetés-végrehajtási intézete. Falai között raboskodott egykor a legendás haramiavezér, Rózsa Sándor, majd ide került Bukarest politikai foglyainak egy része, többek között Bodor Ádám Kossuth-díjas író is.
Ki volt D’Artagnan?
Amint az köztudott, Alexandre Dumas regényeinek (A három testőr, Húsz év múlva, Bragelonne vicomte) hőse volt, melyek közül az első vált leghíresebbé. E regény filmes feldolgozásainak se vége, se hossza, s d’Artagnan szerepét olyan híres színészek alakították, mint Don Ameche, Gene Kelly, Michael York, Chris O’Donnell és Logan Lerman. De vajon létezett-e ilyen nevű francia katonatiszt a 17. században? Hahner Péter írása.
Mikor született meg az első magyarországi nemzetiségi törvény?
2021/08/14
Az Eötvös József által szerkesztett 1868. évi nemzetiségi törvény nem csupán a magyar, hanem az egyetemes európai jogtörténetben is korszakos alkotásnak tekinthető, hiszen ez volt az első olyan jogszabály, amely a nemzeti kisebbségek védelmét szolgálta. Ez a törvény jól ismert, azt viszont kevesen tudják, hogy Eötvös második kultuszminiszterségét és a kiegyezést megelőzően már történt egy hasonló kísérlet a magyarok és a nemzetiségek viszonyának konszolidálására. Erről a próbálkozásról és a feledés homályába veszett 1849. évi nemzetiségi törvényről Tarján M. Tamás intézeti segédmunkatárs beszélt a Karc FM rádióban.
Kultusz és történelem – Esterházy János élete és mártírhalála
2021/08/12
A Rubicon Intézet „Kultusz és történelem. Esterházy János élete és mártírhalála” címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést augusztus 7-én, az esztergomi MCC Feszt zárónapján. A rendezvényen meghívott vendégként Molnár Imre felvidéki történész, Andrej Tóth, a prágai Közgazdasági Egyetem docense, valamint Pawel Cebula ferences rendi szerzetes, Esterházy boldoggá avatási eljárásának posztulátora vett részt. A beszélgetést Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa moderálta.
Magyar sorsok, Kárpát-medencei jövőképek
2021/08/11
Az esztergomi MCC Feszt csütörtöki napján, augusztus 5-én, „Magyar sorsok, Kárpát-medencei jövőképek” címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést a Rubicon Intézet. Az eseményt Gali Máté, intézetünk tudományos főmunkatársa moderálta.
Melyik metró áll meg az Apponyi térnél?
Apponyi Albert a dualizmus és a Horthy-korszak egyik meghatározó államférfija volt, aki azzal, hogy közel hat évtizeden keresztül birtokolt képviselői mandátumot a magyar törvényhozásban, egy politikai rekordokat összesítő könyvben is biztosan helyet érdemelne. A gróf pályafutásának legismertebb szakasza 1920 januárjára esik, amikor a párizsi békekonferenciára kiküldött magyar delegáció vezetőjeként igyekezett kedvező békefeltételeket kiharcolni hazánk számára. Elsősorban ennek köszönhette, hogy a Horthy-korszakban valóságos kultusz alakult ki a személye körül. Ma már kevéssé ismert, de Apponyi olyan népszerűségnek örvendett, hogy 1921-ben Budapest egyik legforgalmasabb közterületét is átnevezték a tiszteletére. Tarján M. Tamás írása
Aki a hitet választotta – Hahner Péter könyvrecenziója Fekete Éva Lukács-monográfiájáról
2021/08/05
Kevesen ismerték olyan alaposan Lukács György életét és műveit, mint Fekete Éva, aki a hetvenes években a filozófus életműkiadásának szerkesztője volt a Magvető Kiadónál. Az életrajzot 1974-ben fejezte be. Kardos György, a kiadó igazgatója azonnal elsüllyesztette a kéziratot az íróasztalába, és csak az ő halála után került elő, 1985-ben. Fekete Éva tragikusan korai, ötvenhárom éves korában bekövetkezett haláláig minden jel szerint tovább dolgozott az életrajzon, mert 1974 utáni kiadványok is felbukkannak a jegyzetekben, amelyeket a kötet szerkesztői újabb kiadványok adataival is kiegészítettek. A közelmúltban megjelent monográfiáról Hahner Péter, intézetünk főigazgatója készített recenziót.
Verecke – A Kárpát-medence szívébe vezető „híres út”
Kis túlzással nincs olyan magyar ember a földkerekségen, akinek a Verecke szó hallatán ne dobbanna meg az átlagosnál kissé erősebben a szíve. A Matl Péter munkácsi szobrászművész által tervezett honfoglalási emlékmű mellett állva, végigtekintve a tájon pedig talán tényleg nincs senki, aki ne érezné át a magyarságát. A legtöbben a nevezetes hágót Árpád vezérrel kötik össze – helyesen, ugyanakkor a hágónak ennél sokkal többször volt komoly szerepe a magyar történelemben. Így egy több mint ezeregyszáz éves kalandra hívjuk az érdeklődőket, a hágó történetének megismerésére. Akiben pedig sikerül felkelteni az érdeklődést, annak tényleg érdemes előbb vagy utóbb személyesen is ellátogatni Vereckére!
Ki volt Esterházy János?
2021/08/03
A 2021-es esztendőt Esterházy-emlékévvé nyilvánították a Felvidéken, ezért különösen fontos megemlékezni a szlovákiai Magyar Párt egykori elnökének tragikus sorsáról. Esterházy János életéről és munkásságáról Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa nyilatkozott a Katolikus Rádióban.
A magyar hercegnő, aki 11 esztendősen döntött Kelet-Európa jövőjéről
Az európai örökletes monarchiákban időnként megtörtént, hogy kisgyermekek vagy akár újszülöttek foglalták el a trónt – gondoljunk csak a magyar királyok közül III. László és V. László esetére. Az viszont meglehetősen ritkán fordult elő, hogy ezek a koronás fők gyermekként érdemben befolyásolták volna országuk sorsát. Az egyik ilyen kivételes uralkodó I. (Nagy) Lajos királyunk kisebbik leánya, Hedvig volt. Az Anjou-házból származó lengyel királynő 1385-ben, 11esztendősen határozott úgy, hogy feleségül megy Jagelló litván nagyfejedelemhez, e frigy pedig évszázadokra meghatározta Kelet-Európa hatalmi viszonyait. Tarján M. Tamás írása.
Vendégelőadónk, Andrej Tóth a kisantantról
2021/07/30
A Rubicon Intézet júliusi vitaestjén Szarka László fűmunkatársunk, valamint Andrej Tóth, a Prágai Közgazdasági Egyetem kancellárja Magyarország és a kisantant témakörét járták körül. A témáról vitaestünk vendégelőadója interjút adott a Kossuth Rádiónak.
Miért robbant ki a francia forradalom?
2021/07/28
A francia forradalomra máig sokan úgy tekintenek, mintha a modern történelem egyik legnagyszerűbb fordulatára került volna sor. De valóban erről lenne szó? Mi történt igazából a francia forradalom során? A Bastille ostromának évfordulóján Hahner Péter, intézetünk főigazgatója foglalta össze ennek a meghatározó korszaknak az eseményeit az Axióma videójában.
Szilágyság – A „hepehupás, vén vidék”
Ma a Szilágyságon gyakran csak átutaznak a Magyarországról Erdélybe vagy Erdélyből Magyarországra igyekvők. Turistaként azonban érdemes több időt szánni a hepehupás, vén Szilágyságra. Erdélynél visszafogottabb vidék, de tartogat szépségeket, és jellegzetes tája a Kárpát-medencének. A tájegységet hatvan település alkotja, és több tájra oszlik. Nevezetes települései közül kiemelhetjük a Wesselényi-kastélynak is otthont adó Zsibót és Zilahot.
Miért utasították vissza a magyarok Napóleon függetlenségi ajánlatát?
„Magyarok! Eljött az a szempillantás, melyben visszanyerhetitek régi függetlenségeteket. Fogadjátok el a békességet, melyet ajánlok: maradjon egész épségében országotok és szabadságotok […] Semmit sem kívánok én titőletek: egyedül csak azt akarom látni, hogy szabad és valósággal független nemzetté legyetek.” Az 1809. május 15-én kiadott schönbrunni kiáltványban Napóleon ezekkel a szavakkal szólította fel a magyar nemzetet a Habsburg Birodalomtól való elszakadásra. Ám a nemesek ahelyett, hogy – Napóleon kérésének megfelelően – „ősi szokás szerint” királyt választottak volna Rákos mezején, inkább Habsburg József nádor győri táborába vonultak, hogy a franciák ellen harcoljanak. De mi lehetett az oka annak, hogy a magyar nemesség elutasító választ adott Napóleon felhívására? A császár elleni fellépéssel valóban a függetlenség lehetőségét szalasztották el 1809-ben? Tarján M. Tamás írása.
Valóban Károlyi Sándor árulása miatt született meg a szatmári béke?
A kurucok részéről Károlyi Sándor volt a kulcsfigurája azoknak a tárgyalásoknak, amelyek a „vezérlő fejedelem” akarata ellenére 1711 tavaszán a majtényi fegyverletételhez és a szatmári békéhez vezettek. A kuruc generális a szabadságharc bukása után magas katonai rangot, grófi címet és birtokokat nyert a bécsi udvartól, a bőkezű jutalom pedig okot szolgáltatott arra, hogy Károlyiban sokan Rákóczi elárulóját lássák. De megfelel-e ez a ma is élő vélekedés a történelmi tényeknek? Károlyi Sándort valóban személyes érdekei vezérelték a béketárgyalások során? Milyenek voltak a kurucok győzelmi esélyei a fegyverletétel idején? Tarján M. Tamás írása.
Hetvenöt éve zajlott a kassai tömegper
2021/07/22
1946 nyarán a kassai járási népbíróság pert indított a város több száz magyar nemzetiségű polgára ellen. Az ún. „kassai tömegper” egy kevésbé ismert epizódja volt annak a bosszúhadjáratnak, amelyet (Magyarország korábbi revíziós sikerei miatt) a csehszlovák hatóságok folytattak a második világháború után helyreállított ország magyar népessége ellen. Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa a per évfordulójának apropóján interjút adott a Katolikus Rádiónak.
Aknaszlatina – A máramarosi sóbányászat fellegvára
Bizonyára kevesen tudják, hogy ha like-vadász képet szeretnénk készíteni magunkról, amelyen a sós vízen mozdulatlanul fekve újságot olvasunk, nem kell a Holt-tengerig utaznunk több mint 2000 kilométert. Elég a Kárpát-medencében maradnunk, ugyanis itt is találhatunk hasonlóan sós tavakat – igaz, jelenleg egy időzónával ehhez is arrébb kell kirándulnunk, hiszen az ominózus állóvizek Kárpátalján, azon belül is Aknaszlatinán találhatók. Ez a turisztikai vonzerő már önmagában is indokolná, hogy kiemelten foglalkozzunk vele, de ha hozzátesszük, hogy a település annak ellenére, hogy Ukrajnában van, román-magyar többségű, valamint hogy egyes részeit épp a korábbi évszázadok sóbányászata miatt ökológiai katasztrófa (beszakadás) fenyegeti, ráadásul még a trianoni békediktátum torzító hatásait is közvetlenül tanulmányozhatjuk, nyugodtan nevezhetjük kihagyhatatlan helyszínnek. Szlatina esetében nem nagy csatákat, híres történelmi személyiségeket vagy komoly politikai eseményeket tekintünk át, hanem a sóbányászat sok évszázados hatásait, némi trianoni traumával súlyosbított, kevésbé ismert település mindennapjait.
Megmérgezték vagy elrabolták Napóleont?
Napóleon kétszáz évvel ezelőtt, 1821. május 5-én halt meg Szent Ilona szigetén, délután 5 óra 49 perckor. Végrendeletében ő kérte, hogy testét boncolják fel, amit másnap, tizenhét személy jelenlétében végre is hajtottak. Temetésére május 9-én került sor. A sziget brit kormányzója, Hudson Lowe nem engedélyezte, hogy a sírkövére mindössze az uralkodókhoz illő keresztnevet írják fel, ragaszkodott a Napoléon Bonaparte felirathoz. Ezért a sírkő üresen maradt egészen 1840 októberéig – amikor a császár földi maradványait Franciaországba szállították. Hahner Péter írása.
Nagyszeben – Az erdélyi szászok „fővárosa”
A Déli-Kárpátok vonulatának közelében, a Szeben patak partján fekszik Nagyszeben városa, amely napjainkban a romániai Szeben megye (Județul Sibiu) székhelye. A települést a 12. században a Német-római Birodalomból érkező szász telepesek alapították, és a történelme során mindig is az erdélyi szászság kulturális és gazdasági központjának számított. A városra olykor a királyföldi németség, máskor viszont egész Erdély „fővárosaként” hivatkoztak, főként a 18. században, amikor az Erdélyi Főkormányszék székhelye volt, vagy éppen az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követő neoabszolutista rendszer idején, amikor innen irányították az erdélyi koronatartományt. A település alapvető német jellegéből adódóan a magyar népesség sohasem volt itt domináns.
Magyarország és a kisantant
2021/07/14
1920–21 során az első világháborúból győztesen kikerülő közép-európai országok közül Csehszlovákia, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság és a Román Királyság kétoldalú szerződésekkel létrehozta a kisantantot. Ennek a szövetségnek a fő célja a kezdetektől fogva az volt, hogy megőrizze a versailles-i status quót, ezért akadályozta Magyarország revíziós törekvéseit és a Habsburgok visszatérését. A témához kapcsolódóan Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa több interjút is adott a közelmúltban.
Kerelőszentpál – Báthory István és Bekes Gáspár összecsapásának színhelye
Kerelőszentpál Maros megyében található községközpont, a Székelyföld, a Nyárádmente, a Mezőség, valamint a Küküllő-vidék peremén. 1575. július 8-án itt zajlott a kerelőszentpáli csata, mely Orbán Balázs szerint „Erdély függetlenségét s államiságát biztositá, mely az erdélyi fejedelemségnek lételét szilárd alapokra fekteté”. A település nevezetességei közé tartozik a Kápolnadomb és a Maros partján fekvő egykori Haller-kastély romos épülettömbje. Az utóbbi két évtized gazdasági beruházásai és ipari parkjai egyértelműen a megye egyik gazdasági csomópontjává emelték a települést. Évente augusztus végén kerül megszervezésre a hagyományos dinnyevásár vagy „szentpáli vásár”, amely a falunapokkal kiegészülve régi hagyományokat igyekszik átörökíteni.
Hol van „Magyarország helye a nap alatt?”
2021/07/12
94 esztendővel ezelőtt, 1927. június 21-én jelent meg Lord Rothermere híres cikke a Daily Mail nevű lapban. Írásában a brit sajtómogul felvetette a trianoni békediktátum igazságtalanságát, és felkarolta a magyar revíziós törekvéseket. A cikk tartalmáról, következményeiről és születésének körülményeiről Tarján M. Tamás beszélt a debreceni FM90 Campus Rádióban.
Miért született meg Deák Ferenc húsvéti cikke?
1865. április 16-án jelent meg a Pesti Naplóban Deák Ferenc „húsvéti cikke”. Ezt az eseményt a történettudomány és a közemlékezet a kiegyezési folyamat egyik kulcsfontosságú állomásaként tartja számon. A húsvéti cikkben Deák első ízben nyilatkozott úgy a széles nyilvánosság előtt, hogy Magyarország az Ausztriával való megállapodás érdekében hajlandó engedni az 1848-ban megszerzett önállóságából. De hogyan is született meg a húsvéti cikk? Mi teremtett ürügyet arra, hogy Deák megírja élete talán legfontosabb publicisztikáját? Tarján M. Tamás írása ezt kívánja röviden bemutatni.
Huszt és Máramaros – „Bús düledékek” és egy kettészakított vármegye
Huszt vára, egy vidám temető, az öt koronaváros, csodálatos dombok és hegyek, egy kettéosztott vármegye – ez Máramaros, a történelmi Magyarország egyik legnagyobb közigazgatási egysége.
Drakula háza Pécs központjában állt
Nem, egyáltalán nem a hollywoodi filmekből ismert, elegánsan öltözködő, fenyegetően mosolygó, vérszívó vámpírról van szó, akinek oly híres színészek játszották el a szerepét, mint Lugosi Béla, Christopher Lee és Gary Oldman. Hanem Havasalföld (a mai Dél-Románia) szélsőségesen kegyetlen, 15. századi fejedelméről, III. Vladról, akit Drakulának is neveztek. Hahner Péter írása.
Hetvenhárom évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Dolgozók Pártja
2021/07/05
A Magyar Dolgozók Pártjának 1948. június 12-i megalakulása a második világháború utáni sztálinista diktatúraépítés egyik legjelentősebb állomása volt. A szociáldemokraták és a kommunisták egyesülésével megszülető MDP egy esztendővel később már a proletárdiktatúra egyetlen pártjaként, az államhatalom kizárólagos birtokosaként működött. Gyakorlati vagy inkább szimbolikus szereppel bírt az új párt megalakulása? A témáról Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa beszélt a debreceni FM90 Campus Rádióban.
Hetvenöt éve ítélték el koholt vádak alapján Esterházy Jánost
2021/07/01
1946. június 10-én a szovjet hatóságok tíz év munkatáborra ítélték a Moszkvába elhurcolt Esterházy Jánost és pozsonyi politikustársait. Annak ellenére, hogy Esterházy a második világháború alatt szembeszállt a tisói Szlovákia antiszemita politikájával és a zsidók mentésében személyesen is részt vett, magyar nemzetisége miatt az 1945 utáni „számonkérés” áldozatául esett. Életpályájáról és tragikus sorsáról Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa beszélt a Kossuth Rádióban.
Segesvár, az erdélyi Nürnberg
A Segesd-patak és a Nagy-Küküllő találkozásánál, a Küküllőmenti-dombvidék magaslatai által szegélyezett völgyben fekszik Segesvár városa, az egykori Nagy-Küküllő vármegye székhelye. A települést a 12. században a Német-római Birodalomból érkező szász telepesek alapították, és történelme során mindvégig a királyföldi németség egyik kulturális és gazdasági központja volt. Festői szépségű környezete miatt a „Küküllő gyöngye” névvel is illetik, míg az egykori külföldi utazók „erdélyi Nürnberg”-ként” is hivatkoztak rá.
IV. Károly visszatérési kísérletei – „királypuccs” vagy jogos trónfoglalás?
2021/06/29
1918 novemberében IV. Károly magyar király az eckartsaui nyilatkozatban deklarálta, hogy visszavonul az uralkodói jogok gyakorlásától, és eleve elismeri azt az államformát, amelyet a magyarok választanak maguknak. Két és fél évvel később, 1921 húsvétján aztán váratlanul mégis megjelent Magyarországon, hogy visszaszerezze trónját, ugyanezen év októberében pedig már sereggel vonult Horthy Miklós kormányzó és támogatói ellen. Valóban „királypuccsok” történtek, ahogy később a történetírás gyakran hivatkozott az 1921-es eseményekre? Vagy a jog Károly oldalán állt? A témáról Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa beszélt a Kossuth Rádióban.
Bem apó renegát lett?
Pár éve még a Wikipédia Bem-szócikkében is felbukkant egy jelző: renegát. Szerencsére azóta eltűnt belőle. Az Idegen szavak és kifejezések szótára szerint ugyanis e szó jelentése nemcsak „hittagadó, hitehagyott”, hanem „áruló; hazáját, övéit, meggyőződését megtagadó, az ellenséghez csatlakozó személy” is. Márpedig Bemre ilyesmit nem mondhatunk. Még akkor sem, ha élete végén áttért az iszlám hitre. Hahner Péter írása.
Ragyogó könyv egy sötét korról – Hahner Péter könyvrecenziója
2021/06/28
Egy évtizeddel ezelőtt jelent meg Gyarmati György kiváló könyve a Rákosi-korszakról, amely nem csupán összefoglalta, de egyszersmind újra is definiálta ezt a történelmi időszakot. Intézetünk a közelmúltban megjelentette a monográfia harmadik kiadását. Ebből az alkalommal Hahner Péter főigazgató írt recenziót, amely egy kattintás után olvasható.
Nyolcvan évvel ezelőtt lépett be Magyarország a második világháborúba
2021/06/25
1941. június 26-án azonosítatlan repülőgépek bombázták Kassa városát. Az ismeretlenek által végrehajtott támadás 32 halálos áldozatot követelt, és közvetlen szerepet játszott abban, hogy Magyarország csatlakozott a tengelyhatalmak Szovjetunió elleni támadásához. A hadba lépésről az évforduló alkalmából Gali Máté, intézetünk tudományos főmunkatársa beszélt a Karc FM rádióban.
Száz évvel ezelőtt jött létre a kisantant
2021/06/25
1921. június 7-én, a román–jugoszláv együttműködési egyezmény aláírásával jött létre a megcsonkított Magyarország három szomszédját (a két megnevezett államon túl még Csehszlovákiát) magába tömörítő kisantant. A téma kapcsán Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa adott több ízben interjút a Kossuth Rádiónak.
Apponyi Albert híres szónoklata és életpályája – történelmi vitaest
2021/06/22
1846. május 29-én, 175 évvel ezelőtt született Apponyi Albert, a dualizmus és a Horthy-korszak egyik legnagyobb formátumú politikusa, akit a szélesebb közvélemény elsősorban a párizsi békekonferencián tartott szónoklata miatt ismer. Emléke előtt tisztelegve intézetünk június 16-án vitaestet szervezett.
Vaskapu – elárasztott múlt
„Egy hegylánc közepén keresztültörve tetejéről talapjáig, négymértföldnyi messzeségben; kétoldalt hatszáz lábtól háromezerig emelkedő magas, egyenes sziklafalak, közepett az óvilág óriás folyama, az Ister: a Duna. A ránehezülő víztömeg törte-e magának e kaput, vagy a föld alatti tűz repeszté kétfelé a hegyláncot? Neptun alkotta-e ezt, vagy Volcán? Vagy ketten együtt? A mű Istené! Ahhoz hasonlót még a mai istenutánzó kor vaskezű emberei sem bírnak alkotni.” Jókai Mór ír ilyen elragadtatással a Vaskapuról Aranyember című regényében. Az erre haladó utazó számára az óriási, áttöréses szurdokvölgy máig lélegzetelállító látvány, ráadásul a története nem kevésbé izgalmas.
Mátyás király koronázását valóban a Habsburgok áskálódása késleltette?
A Mátyás alakjához és országlásához kapcsolódó számos legenda közül az egyik legismertebb arról számol be, hogy az uralkodót a Duna jegén összegyűlt polgárok választották meg Magyarország királyának. Valójában Hunyadi János kisebbik fiát nem az „egyszerű nép” akaratából, hanem az ország leghatalmasabb nemesurainak megállapodása nyomán ültették az ország trónjára, a történetnek azonban annyi alapja van, hogy a királyválasztásra télvíz idején, 1458 januárjában került sor. Az ifjú – mindössze 14 éves! – királynak ugyanakkor hat esztendőre volt szüksége ahhoz, hogy megkoronáztassa magát, és ezzel uralmát legitimmé, megkérdőjelezhetetlenné tegye a külvilág előtt. Tarján M. Tamás írása a „késlekedés” okait mutatja be.
„Hahner a harag és elfogultság nélküli, józan és távolságtartóan racionális megközelítés híve” – Recenzió az Élet és Irodalomban
2021/06/18
A Rubicon Intézet gondozásában 2020-ban látott napvilágot Hahner Péter Világtörténeti kaleidoszkóp magyar szemmel című kötete. A kötetről az Élet és Irodalomban Bihari Péter készített ismertetést.
A Küküllő mente – Az „ismeretlen föld”
„Kiöntött a Kis-Küküllő, kiöntött a Nagy-Küküllő a rétre, de a rétre. Valamennyi szőke kislányt, valamennyi barna kislányt elvitte, de elvitte. Halássza ki minden legény, halássza ki mindenki a magáét, a magáét. Ne ölelje, ne csókolja, ne szeresse soha senki a másét” – így szól az egyik népszerű népdal. Az abban szereplő két Küküllő mentén magyar és román falvak, egykori szász települések sorakoznak, köztük Dicsőszentmártonnal. A régió boráról, zenéjéről és táncairól híres – no meg Küküllővárról.
Miért vált a Vaskakas Győr jelképévé?
Szinán pasa a hagyomány szerint 1594-ben kijelentette: Győr városát csak akkor foglalhatják vissza a keresztények, amikor a torony tetején álló kakas megszólal, és az alatta lévő félhold megtelik. Nem csoda, hogy amikor négy év múlva, a március 28-ról 29-re virradó éjszakán a vaskakas nagyot kukorékolt, az oszmán harcosokon úrrá lett a pánik, és fejvesztve menekültek. Azóta Győr legismertebb jelképe a félhold és kettős kereszt talapzaton álló vaskakas. Ott látható számos győri cég és intézmény logójában, valamint a Dunakapu tér díszkútján. Tarján M. Tamás írása.
Nőgyűlölő volt -e Napóleon?
2021. március 7-én Élisabeth Moreno, a nők és férfiak egyenjogúsításáért, a diverzitásért és az esélyegyenlőségért felelős francia miniszter asszony nagyot nevetett a nyilvánosság előtt. Az újságírók ugyanis megkérdezték tőle, mi a véleménye az I. Napóleon császár halálának kétszázadik évfordulójára, május 5-re tervezett megemlékezésről. Hahner Péter írása.
„Tigrisugrás a történelem szabad ege alatt” vagy „a francia történelem rendkívül túlértékelt eseménye”? – 150 évvel ezelőtt fojtották vérbe a párizsi kommünt
2021/06/09
1871. március 18-án spontán felkelés tört ki a porosz erők által körülzárt Párizsban, miután a francia hadsereg kísérletet tett a nemzetőrség ágyúinak begyűjtésére. A kormány Versailles-ba menekült, és a francia–porosz háborúban megalázott fővárosban megalakult a kommün, amelyet két hónappal később különös kegyetlenséggel vertek le a Harmadik Köztársaság erői. A kommün vérbe fojtásának 150. évfordulóján Hahner Péter, intézetünk főigazgatója Balázs Gábor Franciaországban élő történésszel, a „Párizs – szabad város 1871” című könyv szerzőjével vitázott, Csunderlik Péter moderálása mellett.
Nagyenyed, Az erdélyi művelődés egyik fellegvára
Az országos hírű református kollégiuma révén az erdélyi közművelődés egyik fellegvárának méltán nevezhető Nagyenyed városa Torda és Gyulafehérvár között nagyjából félúton, az Enyed patak és a Maros folyó összefolyásánál fekszik.
Sajnálatos módon azonban a város nemcsak a protestáns iskolakultúra számára referenciaként szolgáló tanintézménye, valamint a környékén termelt kiváló minőségű borok okán válhatott ismertté, hanem azért is, mert 1704-ben a román és örmény martalócokkal kiegészített császári csapatok, 1849-ben pedig a román népfelkelők végeztek szörnyű vérengzést a településen. Az előbbi tragikus eseménynek állított örök érvényű emléket Jókai Mór, A nagyenyedi két fűzfa címet viselő elbeszélésében.
Létezik a turáni átok, vagy nem is olyan széthúzóak a magyarok?
Egy régi legenda szerint a közép-ázsiai Turáni-alföld mágusai átkozták meg az arra vándorló magyar törzseket azzal, hogy örökösen viszálykodjanak egymással. Hahner Péter írása.
Clemenceau nem gyűlölte a magyarokat
A tévhit szerint gyűlölte magyar menyét, aki miatt a fia öngyilkos lett. A valóságban csak elváltak, és Clemenceau gondoskodott az ápolónőként dolgozó Michnay Idáról. Hahner Péter írása.
Emlékezés a tíz esztendős trianoni traumára
2021/06/04
A két világháború közötti időszak magyar társadalmában egyetértés volt a tekintetben, hogy a békeszerződés rendelkezései igazságtalanok voltak, és azok megváltoztatása elérendő cél kell, hogy legyen. Noha a revízió kívánatos módját és mértékét illetően a közéletben eltérő vélemények léteztek, annak fontosságára egyaránt alapvetésként tekintettek a jobboldaliak és baloldaliak, konzervatívok és liberálisok, vagy éppenséggel a németbarátok és az angolszász orientációjú külügyi vonalvezetés hívei. A Trianon megítélésével kapcsolatos korabeli társadalmi konszenzus többek között a békediktátum aláírásának tizedik évfordulóján tartott megemlékezéseken keresztül is kiválóan látható, amelyeket Gali Máté, intézetünk tudományos főmunkatársa mutat be az alábbi írásában.
Trianon à la française
2021/06/03
A magyar történelmi emlékezet a trianoni tragédiáért elsősorban a békekonferenciának otthont adó Franciaországot tekinti felelősnek. De vajon ők hogyan tekintenek vissza a 20. századi magyar történelem legmeghatározóbb eseményére? Mit gondolnak Trianonról? Hahner Péter a gyászos évforduló apropóján azt a kérdést igyekszik megválaszolni, hogy mit tudhatnak a franciák a békediktátumról és általában véve Magyarország első világháború utáni sorsáról.
Temesvár, Magyarország egykori „fővárosa”
A történelmi Magyarország utolsó, 1910-es népszámlálása idején az ország hatodik legnépesebb városa Temesvár volt, lakóinak száma meghaladta mindegyik, Romániához csatolt városét, így Nagyváradét és Kolozsvárét is.
Temesvár 1315 és 1323 között otthont adott a tartományurakkal háborúzó Károly Róbert udvartartásának, s ezzel lényegében Magyarország akkori „fővárosának” tekinthető. Történelme során elsőrangú katonai és gazdasági központnak bizonyult. Többször átépített vára igazi stratégiai központ volt, mely számos ostromot kiállt. A dualizmus idején a település a vidéki nagyipari fejlődés egyik fellegvára lett, aminek nyomán méltán érdemelte ki a „magyar Manchester” elnevezést. Az etnikailag sokszínű Bánságban található Temesváron a történelmi Magyarország utolsó, 1910-ben lebonyolított népszámlálása idején a lakossága 40%-a vallotta magát magyar anyanyelvűnek, csak a németség aránya múlta ezt felül.
Volt -e alternatívája az 1867. évi kiegyezésnek?
2021/05/31
1867. május 22-én kelt Párizsban a híres Cassandra-levél, amelyben Kossuth Lajos tiltakozását fejezte ki az osztrák–magyar kiegyezéssel szemben, és a nyilvánosság erejével igyekezett eltántorítani Deák Ferencet a kompromisszum megkötésétől. A levél megírásának évfordulóján Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa a Mandiner podcast adásában beszélt a kiegyezésről, Kossuth és Deák „igazságáról.”
Nyárádmente, a Marosszék központja
A Nyárádmente Erdélyben, a Székelyföldön, Marosvásárhelytől délkeletre fekvő, magyarok lakta tájegység. Néprajzilag Marosszék központi régiója. Nyugat felől érkezve Nyárádtőnél érjük el a tájegységet, és leginkább az ákosfalvi körforgalomnál lehet letérni a Nyárád völgyébe. A folyó menti tájat Alsó-, Középső- és Felső-Nyárádmentére osztják: része „Szentföld”, „Murokország” és a Bekecsalja is.
Mit jelentett a „napóleoni szabadság” a gyakorlatban?
2021/05/26
216 esztendővel ezelőtt, 1809. május 15-én kelt Bonaparte Napóleon schönbrunni kiáltványa, melyben felszólította a magyar nemeseket, hogy „szerezzék vissza ősi szabadságukat”, gyűljenek össze Rákos mezején, és válasszanak maguknak királyt a Habsburgok helyett. A témában Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa adott interjút május 17-én, az FM90 Campus Rádiónak.
1918. május 7.: A nap, amikor Románia vereséget szenvedett az első világháborúban
2021/05/25
Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa május 10-én reggel az FM90 Campus Rádióban az 1918-as bukaresti különbékéről beszélt. Mint ismeretes, ennek értelmében – legyőzött államként – Románia kilépett az első világháborúból.
„A propaganda iránti érzéke is kivételessé tette Napóleont”
2021/05/24
Intézetünk főigazgatója, Hahner Péter a Jelen közéleti hetilapban adott interjút a kétszáz évvel ezelőtt elhunyt Bonaparte Napóleonról.
A lengyel király, aki legyőzte Rettegett Ivánt: Báthory István
2021/05/23
445 évvel ezelőtt, 1576. május 1-jén koronázták lengyel királlyá Báthory István erdélyi fejedelmet. Az évforduló alkalmából Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa Báthory uralkodásáról és lengyelországi emlékezetéről beszélt a debreceni FM90 Campus Rádió reggeli műsorában.
Csíkszereda – Csíksomlyó, Az erdélyi katolicizmus fellegvára
A katolikus vallás erdélyi bástyájának számító Csíkszereda a Csíki-medence középső részén, az Olt folyó mentén, a Nagysomlyó-hegy lábánál fekszik. Kezdetben a határvédelmi céllal kialakított gyepűrendszer része volt, idővel azonban a régió meghatározó kereskedelmi és közigazgatási centrumává fejlődött. 1959 óta a város része Csíksomlyó település, ahol minden év pünkösdjén a híres csíksomlyói búcsú, az összmagyarság (egyik) legfontosabb vallási eseménye kerül megrendezésre. Csíkszereda a történelme során mindvégig alapvetően magyar ajkú székelyföldi településnek számított. A történelmi Magyarország utolsó, 1910-ben lebonyolított népszámlálása idején a lakossága 97%-a vallotta magát magyarnak, s ez a szám a legutóbbi, 2011-es romániai népszámlálás adatai szerint is közel 80% volt.
Könyvismertetés – Joseph Fouché emlékiratai
2021/05/18
A Kossuth Kiadó a közelmúltban ismételten kiadta Joseph Fouché emlékiratait. Napóleon rendőrminiszterének memoárjáról Hahner Péter, intézetünk főigazgatója írt ismertetőt.
Kihirdették a Rubicon Intézet tudományos pályázatának díjazottjait
2021/05/13
Kihirdették a Rubicon Intézet „A 20. századi magyar történelem új szemszögből” című, 1 millió forint összdíjazású pályázatának nyerteseit. A történelemtudomány művelői számára első ízben kiírt felhívásra több mint száztíz pályamű érkezett.
Marosvásárhely, a székelyek fővárosa
Marosvásárhely az Erdélyi-medence központi részén, változatos felszínen fekszik, a Székelyföld peremvidékén, a Mezőség és a Küküllők dombvidéki találkozásánál. A gazdag történelemmel rendelkező településen már őskori nyomai is voltak az emberi tevékenységnek, viszont a város kialakulását a régészek és helytörténészek a 11–13. század körülre datálják, amit azóta összefüggő és máig létező történeti fejlődés követett. A város fejlődését tekintve minden bizonnyal a 19. század utolsó és a 20. század első évtizedei, az ún. „Bernády-korszak” mondható a legmeghatározóbbnak, amelynek eredményei ma is meghatározzák Marosvásárhely központjának térszervezését, sajátos arculatát. A kommunizmus időszakában megváltoztatták a város demográfiai jellegét, a rendszerváltásra „frontvárossá” változtatva Marosvásárhelyt, ahol 1990-ben zajlott le a „fekete márciusként” hivatkozott interetnikus konfliktus. Az egykoron Székely-Vásárhelynek nevezett és sokáig székelyfővárosnak vagy „virágok városának” is tartott település jelenleg is Románia legnagyobb számú magyar lakossággal rendelkező, az összlakosságát tekintve pedig 16. legnagyobb városa.
Gali Máté cikke a City7 Magazinban
2021/05/11
A nagykanizsai lap tudományos főmunkatársunk korábban adott interjúját közölte részben újra, mely a Zalai Hírlapban jelent meg.
A Gyimesek – három község két világ határán
A mindössze 1159 méter magas Gyimesi-hágóra (vagyis a Fügés-tetőre) érve az emberen hamar egy másik világba lépés érzete uralkodik el. Gyimes a magyarországi látogatók számára is hívószó: az évente megrendezett tánctábor ropogtatástól (virtusmutogató legénytánc) és gardony (népi ütős hangszer) hangjától lüktető ritmusú, tánctól kigyúlt arcú mulatozókkal teli nyári estéi, a Keleti-Kárpátok lankás lejtői és a völgyben kanyargó Tatros csobogása, egy-egy rejtett, vad völgyecske nyugalma sokak számára személyesen megtapasztalt élmény. De mitől különleges e táj, és mitől érdekesek a lakói?
Torda, a magyar vallásszabadság őrbástyája
Kolozsvártól délkeletre, az Aranyos folyó és a Rákos-patak összefolyásánál található Torda városa, a magyar vallásszabadság őrbástyája. Gazdag történelme során a város az erdélyi települések közül a legtöbb, összesen 127 országgyűlésnek adott otthont. Ezek közül a leghíresebb az 1568-as diéta volt, amikor is a világon elsőként foglalták törvénybe a lelkiismereti, valamint a vallásszabadságot. Torda azonban nemcsak az országgyűlései miatt volt ismert, hanem a sóbányája miatt is, amely évszázadokon át biztos munkát és megélhetést jelentett a helybéli sóbányászoknak.
Gali Máté interjúja a Zalai Hírlapban
2021/04/26
A Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa gróf Bethlen István miniszterelnökről beszélt a megyei lapnak.
Tarján M. Tamás hétfői interjúja az FM90 Campus Rádióban
2021/04/25
Intézetünk tudományos segédmunkatársa minden hétfőn – állandó vendégként – a debreceni FM90 Campus Rádió reggeli műsorában szerepel. Az első két alkalommal az 1848–49-es szabadságharc tetőpontján kiadott Függetlenségi nyilatkozatról, illetve Lukács László dualizmuskori miniszterelnökről beszélt.
Gali Máté cikke a Mandiner hetilapban
2021/04/24
Intézetünk tudományos főmunkatársa kormányalakításának 100. évfordulóján közölt írást Bethlen Istvánról, a két világháború közötti Magyarországot konszolidáló miniszterelnökről.
Gali Máté publikációja a Corvinák tudásbázison
2021/04/23
A Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa a klebelsbergi kultúrpolitikához kapcsolódóan közölt egy írást, melyben a Horthy-korszakbeli elitképzést és kulturális kapcsolatépítést mutatta be.
Gyergyószárhegy, a Lázárok fészke a Szármány alatt
A Gyergyói-medence keleti szegletében található Szárhegy története ezer szállal kapcsolódik a Lázár család múltjához. Erről a szoros kötelékről nem csupán a település román elnevezése – Lăzarea –, hanem számos neves műemlék épület is tanúskodik. Gyergyószárhegy első számú turistalátványosságát napjainkban az előkelő székely família újjáépített kastélya szolgáltatja, de a Lázárok a középkori alapítású katolikus templom csinosításában, valamint a Szármányon álló ferences kolostor felépítésében is döntő szerepet játszottak. A község történetének legfényesebb lapjai az Erdélyi Fejedelemség időszakában íródtak. Az itt élő székelyek nem csupán a török háborúk során tanúsított hősies helytállásukra lehetnek büszkék, hanem például arra is, hogy Bethlen Gábor fejedelem gyermekkorának jelentős részét náluk – a Lázár-kastélyban – töltötte. A magyar jellegét egészen napjainkig megőrző Gyergyószárhegy az 1970-es évek közepétől működő Barátság Alkotótábornak köszönhetően Erdély egyik fontos képzőművészeti központjává vált.
Interjú Tarján M. Tamással a Karc FM-en
2021/04/17
Intézetünk tudományos segédmunkatársa Hunyadi Mátyás uralkodásáról, külpolitikájának közép-európai dimenzióiról beszélt a nagy király halálának évfordulója alkalmából.
Magyarózd, az ősi hiedelmek faluja
Az egykori Alsó-Fehér vármegye területén található Magyarózd a Pekri család kastélyáról, a hagyományos társadalomszerkezet megőrzéséről és színes hiedelemvilágáról egyaránt nevezetes. A pár száz fős lakossággal rendelkező, döntően ma is magyar falut és környékét képzeletbeli lények hada népesíti be. A róluk szóló történetek, velük kapcsolatos néphiedelmek kiváló alapot szolgáltathatnának a horrorfilmkészítők számára.
Nagyvárad, Szent László városa
A Szent László királyunk által alapított, s ennek nyomán mindmáig „Szent László városaként” emlegetett Nagyvárad napjainkban Románia északnyugati részében, a Sebes-Körös két partján terül el. Több mint kilenc évszázadra visszanyúló gazdag történelme során mindvégig kiemelkedő egyházi, kulturális és gazdasági központnak számított. Igazi fénykora a dualizmus időszaka volt, amikor is komoly vasúti csomóponttá fejlődött, kiemelkedő pénzintézeti szereppel bírt, a szecesszió jegyében pedig olyan mintaszerű városrendezésen ment keresztül, ami a települést Európa egyik legszebb szecessziós városává tette. Rendkívül gazdag irodalmi–művészeti életének köszönhetően ekkoriban érdemelte ki a „Pece-parti Párizs” jelzőt. A történelmi Magyarország utolsó, 1910-ben lebonyolított népszámlálása idején a lakosainak még a 91%-a vallotta magát magyar anyanyelvűnek, viszont a legutolsó, 2011-es romániai népszámlálás adatai szerint ez a szám mindössze 23%-ra apadt.
Könyvismertetés – Új francia történelmi atlaszok
2021/04/12
Hahner Péter intézeti főigazgató kettő, a közelmúltban megjelent francia történelmi atlaszt mutat be könyvismertetőjében.
Vörös szikla – „A Gyűrűk Ura távol-keleti környezetben”
Lehet-e úgy felidézni a távol-keleti ókort, hogy le sem tudjuk venni szemünket a vászonról vagy képernyőről? Lehet-e egy ókori, távol-keleti történetből elképesztően látványos akciófilmet forgatni? Minden bizonnyal, ha John Woo ül a rendezői székben.
V. Henrik – Egy népszerű Plantagenet és egy népszerű királydráma a filmvásznon
Shakespeare mindig meglepi az embert. Valahogy nem tud elavulni. Az egyik legnépszerűbb angol színész és rendező pedig bebizonyította, hogy a ritkábban játszott királydrámák is tele vannak tűzzel, élettel és talán még üzenni is tudnak valamit nekünk.
Déva, Kőmíves Kelemen vára
„Magos Déva várának” históriája, a híres balladában leírt emberáldozatot leszámítva, hasonlít a Kőmíves Kelemenék által emelt erősség történetéhez. A Maros völgyét őrző erődítmény a valóságban is többször romba dőlt és újjáépült a századok során. Miután néhány évvel ezelőtt a turisztikai beruházásoknak köszönhetően ismét megújult, napjainkban Déva legfőbb látványosságának számít. A város ugyanakkor mégsem katonai szempontból igazán jelentős Erdély és Magyarország történetében. Hunyad vármegye székhelyeként a dualizmus korszakában a Maros-völgy egyik fontos közigazgatási és kulturális központjává vált, hidat képezve a Kárpát-medence központja és a székelyföldi magyar tömbterület között.
Interjú Gali Mátéval a Mandineren
2021/03/30
Tudományos főmunkatársunk IV. Károly király 1921. évi visszatérési kísérleteiről beszélt a portálnak.
Gali Máté írása Berzeviczy Albertről a Corvinákon
2021/03/30
Intézetünk tudományos főmunkatársa halálának 85. évfordulóján közölt írást a dualizmus és a Horthy-korszak egyik legkiemelkedőbb politikusáról.
Egy nemzet születése – A film, amely „első az elsők között”
A film ifjabb Thomas Dixon A klán embere: a Ku Klux Klan történelmi románca (The Clansman: a Historical Romance of the Ku Klux Klan) című, 1905-ben megjelent regénye alapján készült. Állítólag semmilyen forgatókönyvet sem írtak, a rendező csak átgondolta, mit kíván filmre vinni, de nem jegyezte le. A film egy északi és egy déli család történetét kíséri végig, amelyek fiai az amerikai polgárháború egymással szemben álló hadseregeiben harcolnak. A háború után pedig bemutatja a szabad feketék által terrorizált déli családok helyzetét, amelyek végül csak a Ku Klux Klan megalapítása után képesek megvédelmezni magukat. E híres alkotás oly sok szempontból számított „az első” filmnek, hogy aligha lehet megfelelően hangsúlyozni úttörő jellegét.
Rákóczi vagy Rákosi? – Egy film, amely nem azt a kort mutatja be, amelyben játszódik
Az 1950-es években egyáltalán nem kényeztették el a moziba járó magyar fiatalokat látványos kalandfilmekkel. Ezért alaposan felértékelődött számukra Bán Frigyes Rákóczi hadnagya című alkotása. Még az 1960-as években is elismeréssel emlegették az iskolások, 1996-ban pedig minden idők harmadik legnépszerűbb magyar filmjének nyilvánították. A forgatókönyv írója Barabás Tibor volt, a Szabad Nép kulturális rovatvezetője, az Írószövetség főtitkára (1949–1951), aki pontosan tudta, mit kíván a korabeli állami vezetés egy történelmi filmtől, de azt is figyelembe vette, mit szeretnének kapni a nézők.
Tarján M. Tamás interjúja az Indexen
2021/03/23
A Rubicon Intézet tudományos segédmunkatársa a breszt-litovszki béke 103. évfordulójának alkalmából adott interjút a portálnak.
Csucsa, a Boncza család fészke és Ady lelki menedéke
A Királyhágó szomszédságában fekvő Csucsa neve elsősorban Ady Endre életútjának köszönhetően ismert a széles nyilvánosság számára. A településen található kastélyban született Boncza Berta, más néven „Csinszka”, aki Ady szerelmi költészetének kései múzsája és a neves költő felesége volt. A betegeskedő Ady életének utolsó éveiben sok időt töltött a Boncza család csucsai fészkében, amelyet aztán Octavian Goga író, politikus az első világháború után megvásárolt és átalakított. Az adásvétel és az impériumváltás következtében a kastélyban nem a magyar költő, hanem a román író tiszteletére rendeztek be múzeumot.
Tarján M. Tamás szereplése az M5 Librettó című műsorában
2021/03/17
Intézetünk tudományos segédmunkatársa a műsorban arról beszélt, hogy miként változott Kossuth Lajos elképzelése a független Magyarországról a levert szabadságharc után. A beszélgetés során a politikus kultuszáról is szó esett.
Gali Máté publikációja a Kommentár folyóiratban
2021/03/17
Intézetünk tudományos főmunkatársa a Kommentár 2021/1. számában Bethlen Istvánról közölt politikai portrét.
Arad, a magyar Golgota
A napjainkban Románia nyugati határszélén, a Partiumban, a Maros folyó partján elterülő Arad városának neve közgondolkodásunkban összeforrott történelemünk egyik legtragikusabb eseményével, az osztrák kormányzat által az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban vállalt szerepük miatt kivégzett honvéd főtisztekével. A település évezredes történelme ennél azonban jóval szerteágazóbb és gazdagabb. Noha Arad vármegye székhelye volt, a tatárok, kunok és a törökök dúlásai, valamint az állandó háborúskodás okán a 18. század derekáig nem számított a térség első számú centrumának. Az ezt követő hosszabb békeperiódus ugyanakkor jótékonyan hatott a város fejlődésére, amely az első világháborúig fontos ipari és kulturális központtá nőtte ki magát. Az etnikailag sokszínű régióban elhelyezkedő Aradon a régi Magyarország utolsó, 1910-ben lebonyolított népszámlálása idején még a lakosság 73%-a vallotta magyar anyanyelvűnek magát, ám ez a szám a legutolsó, 2011-es romániai népszámlás adatai szerint mindössze 10%-ra csökkent.
Megjelent Gali Máté recenziója a Magyar Nemzetben
2021/03/15
A Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa Hatos Pál nemrégiben megjelent, tanácsköztársaságról írt monográfiájáról közölt recenziót a napilapban.
Zágon, Mikes Kelemen szülőfaluja
A Háromszéki-havasok lábánál fekvő Zágon neve a szélesebb közönség számára elsősorban Mikes Kelemennek köszönhetően ismerős, aki – II. Rákóczi Ferenc íródeákjaként, majd kamarásaként – az emigráció évtizedeiben írt fiktív leveleiben tette híressé a települést. Mikes kultusza ugyanakkor csupán egyetlen színárnyalatát adja Zágon múltjának. Színvonalas iskolájának köszönhetően az „Erdély végében” fekvő község a 18. századtól még számos kiemelkedő tudóst és írót adott a székelység számára. A 20. század elején itt nevelkedett Kiss Manyi színésznő. A rendszerváltás után felújított Mikes–Szentkereszty-kúria – Zágon első számú nevezetessége – a fejedelem íródeákja mellett nekik is méltó emléket állít. Ugyancsak a község szülötte Szabó Katalin tornász, aki az 1984-es olimpián, Los Angelesben négy aranyérmet szerzett.
Magyarvista, Cifra Kalotaszeg legcifrább faluja
Magyarvista a Kalotaszeg egy ma is túlnyomóan magyar népességgel rendelkező települése. Különleges látványosság 1280 körül épült román stílusú temploma, amely egy tatárjáráskor feldúlt, Szent István korabeli templom alapjaira épült. A falu a legényes táncáról híres Kalotaszeg egyik legnagyobb táncos egyéniségét adta a világnak. Az 1911-ben született Mátyás István „Mundruc”, ha nem a kommunista Romániában éli érett férfikorát, általános vélemény szerint világhírű táncos lehetett volna.
A revizionista cigányprímás – Szilvay Gergely könyvrecenziója
2021/03/13
Intézetünk tudományos munkatársa Hajnáczky Tamás közelmúltban megjelent munkáját ismerteti, amely Bura Károly cigányprímásról szól.
Gali Máté publikációja a Mandiner hetilapban
2021/03/11
Tudományos főmunkatársunk a közelgő március 15-i ünnep alkalmából közölt írást a lapban.
Szarka László interjúja a Kossuth Rádióban
2021/03/08
A csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény aláírásának évfordulója kapcsán adott interjút Szarka László, Intézetünk tudományos főmunkatársa a Kossuth Rádiónak.
Raguza, a dalmát város amely a legtovább tartott ki a magyar királyok hűségén
Az Adriai-tenger partján fekvő festői Raguzát nem csupán Horvátországhoz és Itáliához, hanem Magyarországhoz is különleges szálak fűzik. A város késő középkori felemelkedésében meghatározó szerepet játszott, hogy 1358-ban – Nagy Lajos uralkodása idején – elismerte a magyar királyok fennhatóságát. A mohácsi katasztrófáig tartó államjogi kapcsolat emlékét többek között Raguza hagyományos címere is őrzi. A kora újkor évszázadai alatt, egészen a napóleoni háborúk koráig a köztársaság sikeresen lavírozott a függetlenségét fenyegető szomszédok között. Raguza templomai számos magyar ereklyét őriztek: ezek közül a Szent Jobb a leghíresebb.
Szarka László interjúja a Katolikus Rádióban a csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezményről
2021/03/08
Intézetünk tudományos főmunkatársa az egyezmény megkötésének 75. évfordulóján beszélt a második világháború után Csehszlovákia által kikényszerített népességcseréről.
Deáki, a bencések ezeréves öröksége a Vág völgyében
A honfoglaló magyar törzsek nyári szállásterületén, a nyitrai szlávok szomszédságában, a Vág folyó ágai között található az a terület, ahol az egyházi és gazdasági élet megszervezését 1001. évi alapítólevelében az államalapító szent király a deák nyelven beszélő bencésekre bízta. A Csák Mátéról Mátyusföldnek nevezett történeti táj Pozsony és Nyitra megye határán fekszik. Az itt található Deáki község 11–13. században két ütemben kiépült román kori bazilikája a bencések munkájának, az első magyar összefüggő szövegemléket, a Halotti beszédet és könyörgést tartalmazó szertartáskönyvnek és a korai kereszténység máig ápolt kultuszának köszönhetően vált a magyar nyelvi, szellemi örökség fontos kezdőpontjává és őrhelyévé.
A legkisebb testvér, aki „az egyiptológia atyjává” vált: 189 éve halt meg Jean-François Champollion
2021/03/06
A hieroglifákat megfejtő francia tudós életéről Tarján M. Tamás tudományos segédmunkatárs írt összefoglaló cikket.
Gali Máté szereplése a „Párhuzamos valóságok” című podcast adásban
2021/03/01
Intézetünk tudományos főmunkatársa a Kontra.hu „Párhuzamos valóságok” című műsorában beszélt a történelem mindennapokra gyakorolt hatásáról.
Méra, Cifra Kalotaszeg gyöngyszeme
A népművészetéről, népviseletéről, táncairól és zenéjéről ismert Méra a közép-erdélyi Kalotaszeg egyik leghíresebb települése, mely az utóbbi időben még kultúrdiplomáciai botrányba is keveredett.
Bonchida, az erdélyi Versailles
Hencidától Bonchidáig folyt a sárga lé – szól a népmesék egyik gyakori zárómondata. Mind Hencida, mind Bonchida létező település. Bonchida hírnevét lenyűgöző Bánffy-kastélyának, református templomának, népzenéjének és néptáncainak köszönheti.
Fogaras, az erdélyi fejedelemasszonyok jegyajándéka
Az Olt partján fekvő Fogaras az erdélyi magyarok, románok és németek történelmében egyaránt kiemelkedő jelentőséggel bír. Erős falainak és stratégiailag előnyös pozíciójának köszönhetően a vár kulcsszerepet játszott az Erdély feletti uralomért vívott küzdelmekben, de befolyása időnként a Kárpátokon túl elterülő Havasalföld politikai ügyeire is kiterjedt. Egy évszázadon át Fogaras a szász univerzitás birtokát képezte. A festői szépségű váráról ismert település a dualizmus korszakában kiváló ménesbirtokkal is rendelkezett. A magyar irodalom mesterei közül Mikszáth Kálmán országgyűlési képviselőként, Babits Mihály pedig a főgimnázium tanáraként köthető Fogarashoz.
Bereck, Gábor Áron szülővárosa
Az Ojtozi-szoros kapujában található Bereck története az ezeréves magyar határok védelmének históriájával egyenlő. Veneturné várának romjai ennek a küzdelemnek az első évszázadait szimbolizálják. 1814-ben ezen a településen született Gábor Áron, az 1848–49-es magyar szabadságharc híres ágyúöntő tüzér őrnagya, és a küzdelem végnapjaiban itt találkozott Petőfi Sándor Bem tábornokkal néhány nappal azelőtt, hogy a segesvári csatában hősi halált halt. Bereck mindkét világháborúban véres összecsapások színhelye volt, 1944-ben a Kárpátokat védő Árpád-vonal eddig a településig húzódott.
Válaszút, Wass Albert és Kallós Zoltán szülőfaluja
Válaszútnak, Wass Albert és Kallós Zoltán szülőfalujának komor, biblikus hangvételű neve van – pedig nem valamiféle filozófiai megfontolásokból kapta nevét, hanem azért, mert a Kolozsvárról Désre vezető országútról itt ágazik le az út a Borsa-patak völgyébe. Nevezetességei közé tartozik a Kallós-birtok, amely a Kallós Alapítvány székhelye a Kallós-múzeummal és az itteni magyar szórványkollégiummal; itt tartják nyaranta a nemzetközi mezőségi népzene- és néptánctábort. Kissé lejjebb, átellenben, az út másik oldalán pedig a helyi Bánffy-kastély magasodik, mely ugyan egyáltalán nem olyan jelentős, mint a szomszédos Bonchida monumentális Bánffy-kastélya, de így is rejt érdekességeket.
Parajd, a Sóvidék központja
Annak ellenére, hogy több mint száz esztendő eltelt már az impériumváltás óta, Parajd nevét a köztudatban éppen úgy összekapcsoljuk a sóval, ahogy Kalocsát a paprikával, Makót a vöröshagymával vagy Körmöcbányát az arannyal. A község közel félezer éves történetében meghatározó szerepet játszott ennek az egykor rendkívüli értékkel bíró ásványkincsnek a bányászata, a modern korban pedig Parajd gyógyászati és turisztikai jelentőségét biztosítja a só.
Tarján M. Tamás interjúja a Trend FM-en
2021/02/23
A Rubicon Intézet tudományos segédmunkatársa a Trend FM Monitor Délután című műsorában szerepelt, ahol az Andrássy-kormány 1867. februári megalakulásáról és Andrássy Gyula életpályájáról beszélt.
Tarján M. Tamás interjúja a Karc FM-en Andrássy Gyula kormányalakításáról és a kiegyezésről
2021/02/17
Intézetünk tudományos segédmunkatársa a rádióadó Hangoló című reggeli műsorában beszélt a kiegyezés egyik legfontosabb mozzanatáról, az Andrássy-kormány 1867. februári megalakulásáról.
Szatmárnémeti, Kölcsey Ferenc városa
Hosszú és gazdag történelem során Szatmárnémeti mindvégig jelentős gazdasági és egyházi központnak számított. 1711-ben e városban írták alá a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békét, s a települést sokan „Kölcsey Ferenc városának” is nevezik, mivel a Himnusz szerzője a XIX. század első harmadában Szatmár vármegye főjegyzője, illetve országgyűlési követe is volt.
Pétervárad, Jelačić horvát bán szülővárosa
Pétervárad a késő középkor óta a Szerémség, majd a Délvidék legfontosabb katonai központja, a déli végvárrendszer fontos eleme, majd a Habsburg Birodalom déli Határőrvidékének kulcserődítménye volt. A vár – és a város –, amelyet „a Duna Gibraltárjának” is szoktak nevezni, az 1848–49. évi szabadságharc végnapjaiban utolsó előttiként kapitulált a császári seregek előtt.
Trau, IV. Béla „végső mentsvára”
Trau (mai horvát nevén: Trogir) neve napjainkban már elsősorban azoknak cseng ismerősen, akik a nyári vakáció során az Adriai-tenger partján keresnek üdülési lehetőséget. Azt már kevesebben tudják, hogy a dalmáciai település a középkor során évszázadokig a Magyar Királyság részét képezte, és az Árpád-ház életében sorsdöntő jelentőséggel bírt. IV. Béla király és családja a tatárjárás idején Trau várában talált végső menedéket a mongol hordák pusztítása alatt.
Dobsina, félezer éves város a bányák és kohók világában
Dobsina alapítása az 1326-ban a Csetnekyek és a Bajorországból érkezett német telepesek közötti soltész szerződésig nyúlig vissza. A Gömör-Szepesi érchegység réz-, vas, mangán-és kobald ércekben gazdag völgyében a magukat bulénereknek nevező németek a nehezen megközelíthető völgyben hét évtized alatt városi jogot vívtak ki. 1584-ben a füleki szandzsák török serege gyilkolta le vagy ejtette foglyul a menekülni nem tudókat. Másodszor a második világháború végén Himmler parancsára evakuálták a dobsinai németeket, akik közül a hazafelé indulók egy csoportját, más környékbeli németekkel együtt 1945. június 18-án a morvaországi Přerov közelében egy csehszlovák katonai alakulat kivégezte.
Nagyvezekény, az Esterházyak áldozatának emlékhelye
A Bars megyei település a Zsitva völgyében található. A hódoltság másfél évszázadában a Garam, Zsitva és Nyitra völgye állandó ütközőzóna volt a magyar főkapitányságok végvárai és az esztergomi szandzsák portyázó seregei között. Az 1652. augusztus 25-26-án Forgách Ádám, érsekújvári főkapitány által vezetett magyar sereg Vezekény mellett vállalt csatában próbálta megbüntetni a fosztogató török sereget, s kiszabadítani a foglyul ejtett környékbelieket. A lokális ütközet azzal került be a történelembe, hogy a török által bekerített magyar seregben hősi halált halt az Esterházy család négy tagja: Esterházy László nádorfi, pápai főkapitány, Esterházy Ferenc balassagyarmati főkapitány, Esterházy Tamás lévai vicekapitány és Esterházy Gáspár aranysarkantyús lovag.
Krasznahorka, az Andrássyak gömöri fészke
Gömör, Szepes és Torna-Abaúj megyék, a magyar-szlovák nyelv határán, ahol véget ér a Miatyánk és kezdődik az Otčenáš, ott magasodik a rozsnyói völgy felett a felső-magyarországi történelem egyik legismertebb emléke, szimbóluma – a krasznahorkai vár. Túlélve a zivataros századokat, a dél-gömöri mikrokozmosz épített és kulturális öröksége ma mindenkit gazdagíthat, aki azonosulni képes az ott élők múltjával, az Andrássyak által felhalmozott kulturális örökséggel, a túlélés mítoszával. A vár, a váralji galéria, a betléri kastély remek könyv- és képgyűjteményei, az Andrássy-mauzóleum páratlan értékei a tájnak.
Ördöngösfüzes, a különös nevű mezőségi falu
A különös nevű Ördöngösfüzes gyönyörű népzenéje és táncai igen népszerűek a táncházmozgalom berkein belül. A Mezőséghez tartozó falu nevének több magyarázata is van, de tava, temploma és táncosai is híresek.
Szék, az örök magyar sziget
Szék legendás falu: ha nincs Szék, nincs táncházmozgalom. A budapestiek gyakran találkoznak a köztereken piros-feketébe öltözött, fejkendős-szoknyás nénikkel, akik piacoznak vagy épp hatalmas batyukkal battyognak tova: ők a székiek. A településhez számos legenda és történet kötődik. Izgalmas például a „széki gyász” eredete.
Székelyudvarhely, Erdély „legmagyarabb városa”
Székelyudvarhely 90 százalék feletti magyar népességarányával napjainkban Erdély „legmagyarabb városának” számít, amelyet az évszázados román uralom és a 20. század rohamos modernizációja látszólag alig érintett meg. A város ma is őrzi a 19. századi „Küküllő-parti Athén” arculatát, hangulatos városképével, neves iskoláival és pezsgő kulturális életével.
Brassó, Erdély „Coronája”
Brassó valaha a történelmi Magyarország – és benne Erdély – egyik legjelentősebb gazdasági, közigazgatási és kulturális központja volt, ennek ellenére a közvélemény napjainkban már csak egy 20. században kitalált étel és egy nemzetközi vonatjárat kapcsán ismeri a nevét. A következő írás a Kelet kapujának is nevezett város magyar múltját és kulturális örökségét mutatja be.
Elkészült Gali Máté áttekintő tanulmánya a Horthy-korszak historiográfiájáról
2021/02/04
A Rubicon Intézet indulásakor az alapítók elsőként azt a célt tűzték ki, hogy az intézmény kutatói végezzenek helyzetértékelést a maguk szakterületén. Elsőként Gali Máté tudományos munkatárs historiográfiai összegzését közöljük, aki a Horthy-korszakról szóló történettudományi kutatások eddigi történetét és jelen állását foglalta össze tanulmányában.
Szarka László: Felvidéki viták és várakozások a népszámlálás előtt
2021/01/28
Szarka László, Intézetünk tudományos főmunkatársa – a közeledő 2021. évi népszavazás apropóján – a szlovákiai magyar kisebbség helyzetét mutatja be elemzésében.
Hahner Péter könyvismertetője a Napóleon. Történelmi lexikon című kötetről
2021/01/26
A recenzióban Intézetünk főigazgatója Thierry Lentz tavaly megjelent kötetét mutatja be, amely lexikonszerűen közli és nyilvántartja a Bonaparte Napóleon pályafutásával kapcsolatos kutatások legfrissebb eredményeit.
A Facebookon továbbra is megtekinthető az amerikai választásokról szóló vitaestünk felvétele
2021/01/07
2020 decemberében, egy vitaest keretében Szilvay Gergely, Intézetünk főmunkatársa és Glant Tibor, a Debreceni Egyetem amerikanistája beszélgetett az Egyesült Államok választásairól Hahner Péter intézeti főigazgató moderálása mellett.
Hahner Péter interjúja a Trend FM-en
2021/01/07
A Rubicon Intézet főigazgatója Oláh Andrea Könyvben utazom című műsorában beszélt megjelent új kötetéről és az abban szereplő történelmi témákról.
Recenzió a Világtörténelmi kaleidoszkópról a Mandineren
2021/01/02
A lap internetes felületén Veczán Zoltán véleményezte Hahner Péter nemrég megjelent tanulmánykötetét.
Hahner Péter interjúja a Magyar Katolikus Rádióban
2020/12/31
A Rubicon Intézet főigazgatója a Magyar Katolikus Rádióban a Magyar Téka című műsor vendége volt.
A Tilos Rádió interjúja Hahner Péterrel JFK meggyilkolásáról
2020/12/23
Intézetünk főigazgatója John F. Kennedy amerikai elnök meggyilkolásának 57. évfordulójának alkalmából adott interjút a Tilos Rádiónak.
Megjelent a Rubicon Intézet első kiadványa
2020/12/22
Intézetünk gondozásában megjelent Hahner Péter Világtörténeti kaleidoszkóp című tanulmánykötete. A könyv főigazgatónk legkiválóbb ismeretterjesztő írásait szedte csokorba, amelyek az elmúlt évtizedek során a Rubicon Történelmi Magazinban jelentek meg.
Interjú Szarka Lászlóval a Kossuth Rádióban
2020/12/21
Szarka László, Intézetünk tudományos munkatársa a Vasárnapi Újság című műsorban beszélt arról, hogy Trianon 100. évfordulója milyen visszhangokat keltett a szomszédos országokban.
Hahner Péter: Egy bölcs ember korrekt nézetei – mindenről
2020/12/20
Hahner Péter intézeti főigazgató a legnagyobb 20. századi lengyel filozófusnak is nevezett Leszek Kołakowski 2004-ben kiadott tanulmánykötetét ismerteti.
Hahner Péter: Jókedvű könyv egy baljóslatú témáról
2020/12/20
Intézetünk főigazgatója a recenzióban John Lewis Gaddis hidegháborúról szóló monográfiáját ismerteti, amelyet tavaly óta magyarul is olvashat a történelem iránt érdeklődő közönség.
Konzervativizmus a dualizmuskori diskurzusban – Bevezető írás
2020/12/07
Tarján M. Tamás, a Rubicon Intézet tudományos segédmunkatársa esszésorozatot indít azzal a céllal, hogy megismertesse a dualizmus korszakának fontosabb konzervatív írásait a szélesebb közönséggel, és a források elemzése révén – idővel – feltárja a korszak konzervativizmusának sajátos vonásait.
Gali Máté recenziója a Kommentárban
2020/12/01
Intézetünk tudományos munkatársa, Gali Máté a Kommentár folyóirat 2020. évi 4. számában Harcban a „nép ellenségeivel” címmel közölt recenziót Máthé Áron történész „Vörös karszalag” című munkájáról.
Hahner Péter: Elgondolkodtató könyv Európa különös haláláról
2020/12/01
A Rubicon Intézet főigazgatója az alábbi ismertetőben Douglas Murray 2017-es, migrációról, iszlámról, európai identitásról írt híres monográfiáját mutatja be.
Hahner Péter: Miért oly nehéz megszabadulni a marxista gondolkodásmódtól?
2020/12/01
Hahner Péter, Intézetünk főigazgatója Timothy Snyder és Tony Judt közös kötetét ismerteti, amely “beszélgetős formában”, a halálos kórban szenvedő Judt betegágyánál született meg.
Hahner Péter: Mestermű Lenin hű tanítványáról
2020/12/01
Hahner Péter intézeti főigazgató ebben a könyvismertetőben Stephen Kotkin Sztálin-életrajzának első kötetét mutatja be.
Hahner Péter: Kényes kérdések könyve
2020/12/01
Intézetünk főigazgatójának ismertető írása Douglas Murray “A tömegek tébolya. Áldozatok a politikai korrektség oltárán?” című művéről.
Dr. Gali Máté: Iuliu Maniu esete a magyar hazafias neveléssel
2020/11/30
Dr. Gali Máté ismeretterjesztő írása Iuliu Maniuról (magyaros formában Maniu Gyuláról), a két világháború közötti “Nagy-Románia” híres miniszterelnökéről, aki a zilahi Wesselényi Református Kollégium diákjából vált a román nacionalizmus élharcosává.
Megalakult a Rubicon Intézet
2020/10/18
Trianon előzményei és következményei. Interjú a Rubicon Intézet társelnökeivel, Rácz Árpáddal és Szalai Zoltánnal
Nagy jelentőségű magyar-horvát művészeti és kultúrtörténeti kiállítás Zágrábban
2020/10/14
A zágrábi Galerija Klovićevi Dvori és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésével 2020. szeptember 24-én nagyszabású, a magyar-horvát együttélés teljes több mint 800 éves időszakát felölelő reprezentatív kiállítás nyílt Zágrábban. A kiállítás címe: Ars et virtus. Hrvatska-Mađarska. 800 godina zajedničke kulturne baštine/Ars et Virtus. Croatia-Hungary, 800 years of shared cultural heritage/Ars et virtus. Horvátország-Magyarország, 800 év közös öröksége.
Tájékoztatás az intézet céljairól
2020/10/14
Rácz Árpád nyilatkozik a kulturális csatornának.
Híradás a Rubicon Intézet megalakulásáról
2020/10/12
Az intézet elsődleges célja a színvonalas történelmi ismeretterjesztés, mégpedig annak is speciális szegmense: Trianon századik évfordulója kapcsán a Trianonhoz vezető út, illetve az azt követő száz év történelmének minél alaposabb, mélyebb megismerése és megismertetése mind itthon, mind a nagyvilágban.
