Rubicon Intézet

Történelmi ismeretterjesztő think tank

Bemutatkozás

A Rubicon Intézet az első történelmi ismeretterjesztő think tank Magyarországon.

Munkánk célja, hogy a társadalom széles köre számára tegyük lehetővé a történettudomány legújabb eredményeinek felfedezését és a magyar történelem szakszerű megismerését.

Pártatlan, szakmai szemszögből tanulmányozzuk a magyar történelmet – kiemelten a 19. és 20. század történetét –, objektív képet festünk múltunk eseményeiről, személyiségeiről és folyamatairól, és igyekszünk a történelemből okulva tanulságokat levonni és javaslatokat megfogalmazni a jelen számára.

Figyelemmel követjük a nemzetközi történelemtudomány magyar történelemmel kapcsolatos kutatási eredményeit, hogy tágabb kontextust adhassunk a szakmai párbeszédnek idehaza. Ugyanakkor igyekszünk a magyar történelem ismeretét és a világtörténelem magyar nézőpontját minél szélesebb körben ismertetni külföldön.

Céljaink elérését nagyban segíti szoros együttműködésünk az idén 30 éves Rubicon Történelmi Magazinnal, amelynek páratlan szakmai ismeretanyagára és szakmabeli kapcsolataira alapozzuk kutatási tevékenységünket. 

Névjegyek

Rácz Árpád

Rácz Árpád

Társelnök

Dr. Hahner Péter

Dr. Hahner Péter

Főigazgató

 
 
Dr. Szalai Zoltán

Dr. Szalai Zoltán

Társelnök

Dr. Szarka László

Dr. Szarka László

Tudományos főmunkatárs

 

Dr. Csurgai Horváth József

Dr. Csurgai Horváth József

Tudományszervezési igazgató

Dr. Gali Máté

Dr. Gali Máté

Tudományos főmunkatárs

DR. SZILVAY GERGELY

DR. SZILVAY GERGELY

Tudományos munkatárs

Tarján Tamás

Tarján Tamás

Tudományos segédmunkatárs

Hírfolyam

A magyar hercegnő, aki 11 esztendősen döntött Kelet-Európa jövőjéről

Az európai örökletes monarchiákban időnként megtörtént, hogy kisgyermekek vagy akár újszülöttek foglalták el a trónt – gondoljunk csak a magyar királyok közül III. László és V. László esetére. Az viszont meglehetősen ritkán fordult elő, hogy ezek a koronás fők gyermekként érdemben befolyásolták volna országuk sorsát. Az egyik ilyen kivételes uralkodó I. (Nagy) Lajos királyunk kisebbik leánya, Hedvig volt. Az Anjou-házból származó lengyel királynő 1385-ben, 11esztendősen határozott úgy, hogy feleségül megy Jagelló litván nagyfejedelemhez, e frigy pedig évszázadokra meghatározta Kelet-Európa hatalmi viszonyait. Tarján M. Tamás írása.

Vendégelőadónk, Andrej Tóth a kisantantról

2021/07/30

A Rubicon Intézet júliusi vitaestjén Szarka László fűmunkatársunk, valamint Andrej Tóth, a Prágai Közgazdasági Egyetem kancellárja Magyarország és a kisantant témakörét járták körül. A témáról vitaestünk vendégelőadója interjút adott a Kossuth Rádiónak.

Miért robbant ki a francia forradalom?

2021/07/28

A francia forradalomra máig sokan úgy tekintenek, mintha a modern történelem egyik legnagyszerűbb fordulatára került volna sor. De valóban erről lenne szó? Mi történt igazából a francia forradalom során? A Bastille ostromának évfordulóján Hahner Péter, intézetünk főigazgatója foglalta össze ennek a meghatározó korszaknak az eseményeit az Axióma videójában.

Szilágyság – A „hepehupás, vén vidék”

Ma a Szilágyságon gyakran csak átutaznak a Magyarországról Erdélybe vagy Erdélyből Magyarországra igyekvők. Turistaként azonban érdemes több időt szánni a hepehupás, vén Szilágyságra. Erdélynél visszafogottabb vidék, de tartogat szépségeket, és jellegzetes tája a Kárpát-medencének. A tájegységet hatvan település alkotja, és több tájra oszlik. Nevezetes települései közül kiemelhetjük a Wesselényi-kastélynak is otthont adó Zsibót és Zilahot.

Miért utasították vissza a magyarok Napóleon függetlenségi ajánlatát?

„Magyarok! Eljött az a szempillantás, melyben visszanyerhetitek régi függetlenségeteket. Fogadjátok el a békességet, melyet ajánlok: maradjon egész épségében országotok és szabadságotok […] Semmit sem kívánok én titőletek: egyedül csak azt akarom látni, hogy szabad és valósággal független nemzetté legyetek.” Az 1809. május 15-én kiadott schönbrunni kiáltványban Napóleon ezekkel a szavakkal szólította fel a magyar nemzetet a Habsburg Birodalomtól való elszakadásra. Ám a nemesek ahelyett, hogy – Napóleon kérésének megfelelően – „ősi szokás szerint” királyt választottak volna Rákos mezején, inkább Habsburg József nádor győri táborába vonultak, hogy a franciák ellen harcoljanak. De mi lehetett az oka annak, hogy a magyar nemesség elutasító választ adott Napóleon felhívására? A császár elleni fellépéssel valóban a függetlenség lehetőségét szalasztották el 1809-ben? Tarján M. Tamás írása.

Valóban Károlyi Sándor árulása miatt született meg a szatmári béke?

A kurucok részéről Károlyi Sándor volt a kulcsfigurája azoknak a tárgyalásoknak, amelyek a „vezérlő fejedelem” akarata ellenére 1711 tavaszán a majtényi fegyverletételhez és a szatmári békéhez vezettek. A kuruc generális a szabadságharc bukása után magas katonai rangot, grófi címet és birtokokat nyert a bécsi udvartól, a bőkezű jutalom pedig okot szolgáltatott arra, hogy Károlyiban sokan Rákóczi elárulóját lássák. De megfelel-e ez a ma is élő vélekedés a történelmi tényeknek? Károlyi Sándort valóban személyes érdekei vezérelték a béketárgyalások során? Milyenek voltak a kurucok győzelmi esélyei a fegyverletétel idején? Tarján M. Tamás írása.

Hetvenöt éve zajlott a kassai tömegper

2021/07/22

1946 nyarán a kassai járási népbíróság pert indított a város több száz magyar nemzetiségű polgára ellen. Az ún. „kassai tömegper” egy kevésbé ismert epizódja volt annak a bosszúhadjáratnak, amelyet (Magyarország korábbi revíziós sikerei miatt) a csehszlovák hatóságok folytattak a második világháború után helyreállított ország magyar népessége ellen. Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa a per évfordulójának apropóján interjút adott a Katolikus Rádiónak.

Aknaszlatina – A máramarosi sóbányászat fellegvára

Bizonyára kevesen tudják, hogy ha like-vadász képet szeretnénk készíteni magunkról, amelyen a sós vízen mozdulatlanul fekve újságot olvasunk, nem kell a Holt-tengerig utaznunk több mint 2000 kilométert. Elég a Kárpát-medencében maradnunk, ugyanis itt is találhatunk hasonlóan sós tavakat – igaz, jelenleg egy időzónával ehhez is arrébb kell kirándulnunk, hiszen az ominózus állóvizek Kárpátalján, azon belül is Aknaszlatinán találhatók. Ez a turisztikai vonzerő már önmagában is indokolná, hogy kiemelten foglalkozzunk vele, de ha hozzátesszük, hogy a település annak ellenére, hogy Ukrajnában van, román-magyar többségű, valamint hogy egyes részeit épp a korábbi évszázadok sóbányászata miatt ökológiai katasztrófa (beszakadás) fenyegeti, ráadásul még a trianoni békediktátum torzító hatásait is közvetlenül tanulmányozhatjuk, nyugodtan nevezhetjük kihagyhatatlan helyszínnek. Szlatina esetében nem nagy csatákat, híres történelmi személyiségeket vagy komoly politikai eseményeket tekintünk át, hanem a sóbányászat sok évszázados hatásait, némi trianoni traumával súlyosbított, kevésbé ismert település mindennapjait.

Megmérgezték vagy elrabolták Napóleont?

Napóleon kétszáz évvel ezelőtt, 1821. május 5-én halt meg Szent Ilona szigetén, délután 5 óra 49 perckor. Végrendeletében ő kérte, hogy testét boncolják fel, amit másnap, tizenhét személy jelenlétében végre is hajtottak. Temetésére május 9-én került sor. A sziget brit kormányzója, Hudson Lowe nem engedélyezte, hogy a sírkövére mindössze az uralkodókhoz illő keresztnevet írják fel, ragaszkodott a Napoléon Bonaparte felirathoz. Ezért a sírkő üresen maradt egészen 1840 októberéig – amikor a császár földi maradványait Franciaországba szállították. Hahner Péter írása.

Nagyszeben – Az erdélyi szászok „fővárosa”

A Déli-Kárpátok vonulatának közelében, a Szeben patak partján fekszik Nagyszeben városa, amely napjainkban a romániai Szeben megye (Județul Sibiu) székhelye. A települést a 12. században a Német-római Birodalomból érkező szász telepesek alapították, és a történelme során mindig is az erdélyi szászság kulturális és gazdasági központjának számított. A városra olykor a királyföldi németség, máskor viszont egész Erdély „fővárosaként” hivatkoztak, főként a 18. században, amikor az Erdélyi Főkormányszék székhelye volt, vagy éppen az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követő neoabszolutista rendszer idején, amikor innen irányították az erdélyi koronatartományt. A település alapvető német jellegéből adódóan a magyar népesség sohasem volt itt domináns.

Magyarország és a kisantant

2021/07/14

1920–21 során az első világháborúból győztesen kikerülő közép-európai országok közül Csehszlovákia, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság és a Román Királyság kétoldalú szerződésekkel létrehozta a kisantantot. Ennek a szövetségnek a fő célja a kezdetektől fogva az volt, hogy megőrizze a versailles-i status quót, ezért akadályozta Magyarország revíziós törekvéseit és a Habsburgok visszatérését. A témához kapcsolódóan Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa több interjút is adott a közelmúltban.

Kerelőszentpál – Báthory István és Bekes Gáspár összecsapásának színhelye

Kerelőszentpál Maros megyében található községközpont, a Székelyföld, a Nyárádmente, a Mezőség, valamint a Küküllő-vidék peremén. 1575. július 8-án itt zajlott a kerelőszentpáli csata, mely Orbán Balázs szerint „Erdély függetlenségét s államiságát biztositá, mely az erdélyi fejedelemségnek lételét szilárd alapokra fekteté”. A település nevezetességei közé tartozik a Kápolnadomb és a Maros partján fekvő egykori Haller-kastély romos épülettömbje. Az utóbbi két évtized gazdasági beruházásai és ipari parkjai egyértelműen a megye egyik gazdasági csomópontjává emelték a települést. Évente augusztus végén kerül megszervezésre a hagyományos dinnyevásár vagy „szentpáli vásár”, amely a falunapokkal kiegészülve régi hagyományokat igyekszik átörökíteni.

Hol van „Magyarország helye a nap alatt?”

2021/07/12

94 esztendővel ezelőtt, 1927. június 21-én jelent meg Lord Rothermere híres cikke a Daily Mail nevű lapban. Írásában a brit sajtómogul felvetette a trianoni békediktátum igazságtalanságát, és felkarolta a magyar revíziós törekvéseket. A cikk tartalmáról, következményeiről és születésének körülményeiről Tarján M. Tamás beszélt a debreceni FM90 Campus Rádióban.

Miért született meg Deák Ferenc húsvéti cikke?

1865. április 16-án jelent meg a Pesti Naplóban Deák Ferenc „húsvéti cikke”. Ezt az eseményt a történettudomány és a közemlékezet a kiegyezési folyamat egyik kulcsfontosságú állomásaként tartja számon. A húsvéti cikkben Deák első ízben nyilatkozott úgy a széles nyilvánosság előtt, hogy Magyarország az Ausztriával való megállapodás érdekében hajlandó engedni az 1848-ban megszerzett önállóságából. De hogyan is született meg a húsvéti cikk? Mi teremtett ürügyet arra, hogy Deák megírja élete talán legfontosabb publicisztikáját? Tarján M. Tamás írása ezt kívánja röviden bemutatni.

Huszt és Máramaros – „Bús düledékek” és egy kettészakított vármegye

Huszt vára, egy vidám temető, az öt koronaváros, csodálatos dombok és hegyek, egy kettéosztott vármegye – ez Máramaros, a történelmi Magyarország egyik legnagyobb közigazgatási egysége.

Drakula háza Pécs központjában állt

Nem, egyáltalán nem a hollywoodi filmekből ismert, elegánsan öltözködő, fenyegetően mosolygó, vérszívó vámpírról van szó, akinek oly híres színészek játszották el a szerepét, mint Lugosi Béla, Christopher Lee és Gary Oldman. Hanem Havasalföld (a mai Dél-Románia) szélsőségesen kegyetlen, 15. századi fejedelméről, III. Vladról, akit Drakulának is neveztek. Hahner Péter írása.

Hetvenhárom évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Dolgozók Pártja

2021/07/05

A Magyar Dolgozók Pártjának 1948. június 12-i megalakulása a második világháború utáni sztálinista diktatúraépítés egyik legjelentősebb állomása volt. A szociáldemokraták és a kommunisták egyesülésével megszülető MDP egy esztendővel később már a proletárdiktatúra egyetlen pártjaként, az államhatalom kizárólagos birtokosaként működött. Gyakorlati vagy inkább szimbolikus szereppel bírt az új párt megalakulása? A témáról Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa beszélt a debreceni FM90 Campus Rádióban.

Hetvenöt éve ítélték el koholt vádak alapján Esterházy Jánost

2021/07/01

1946. június 10-én a szovjet hatóságok tíz év munkatáborra ítélték a Moszkvába elhurcolt Esterházy Jánost és pozsonyi politikustársait. Annak ellenére, hogy Esterházy a második világháború alatt szembeszállt a tisói Szlovákia antiszemita politikájával és a zsidók mentésében személyesen is részt vett, magyar nemzetisége miatt az 1945 utáni „számonkérés” áldozatául esett. Életpályájáról és tragikus sorsáról Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa beszélt a Kossuth Rádióban.

Segesvár, az erdélyi Nürnberg

A Segesd-patak és a Nagy-Küküllő találkozásánál, a Küküllőmenti-dombvidék magaslatai által szegélyezett völgyben fekszik Segesvár városa, az egykori Nagy-Küküllő vármegye székhelye. A települést a 12. században a Német-római Birodalomból érkező szász telepesek alapították, és történelme során mindvégig a királyföldi németség egyik kulturális és gazdasági központja volt. Festői szépségű környezete miatt a „Küküllő gyöngye” névvel is illetik, míg az egykori külföldi utazók „erdélyi Nürnberg”-ként” is hivatkoztak rá.

IV. Károly visszatérési kísérletei – „királypuccs” vagy jogos trónfoglalás?

2021/06/29

1918 novemberében IV. Károly magyar király az eckartsaui nyilatkozatban deklarálta, hogy visszavonul az uralkodói jogok gyakorlásától, és eleve elismeri azt az államformát, amelyet a magyarok választanak maguknak. Két és fél évvel később, 1921 húsvétján aztán váratlanul mégis megjelent Magyarországon, hogy visszaszerezze trónját, ugyanezen év októberében pedig már sereggel vonult Horthy Miklós kormányzó és támogatói ellen. Valóban „királypuccsok” történtek, ahogy később a történetírás gyakran hivatkozott az 1921-es eseményekre? Vagy a jog Károly oldalán állt? A témáról Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa beszélt a Kossuth Rádióban.

Bem apó renegát lett?

Pár éve még a Wikipédia Bem-szócikkében is felbukkant egy jelző: renegát. Szerencsére azóta eltűnt belőle. Az Idegen szavak és kifejezések szótára szerint ugyanis e szó jelentése nemcsak „hittagadó, hitehagyott”, hanem „áruló; hazáját, övéit, meggyőződését megtagadó, az ellenséghez csatlakozó személy” is. Márpedig Bemre ilyesmit nem mondhatunk. Még akkor sem, ha élete végén áttért az iszlám hitre. Hahner Péter írása.

Ragyogó könyv egy sötét korról – Hahner Péter könyvrecenziója

2021/06/28

Egy évtizeddel ezelőtt jelent meg Gyarmati György kiváló könyve a Rákosi-korszakról, amely nem csupán összefoglalta, de egyszersmind újra is definiálta ezt a történelmi időszakot. Intézetünk a közelmúltban megjelentette a monográfia harmadik kiadását. Ebből az alkalommal Hahner Péter főigazgató írt recenziót, amely egy kattintás után olvasható.

Nyolcvan évvel ezelőtt lépett be Magyarország a második világháborúba

2021/06/25

1941. június 26-án azonosítatlan repülőgépek bombázták Kassa városát. Az ismeretlenek által végrehajtott támadás 32 halálos áldozatot követelt, és közvetlen szerepet játszott abban, hogy Magyarország csatlakozott a tengelyhatalmak Szovjetunió elleni támadásához. A hadba lépésről az évforduló alkalmából Gali Máté, intézetünk tudományos főmunkatársa beszélt a Karc FM rádióban.

Száz évvel ezelőtt jött létre a kisantant

2021/06/25

1921. június 7-én, a román–jugoszláv együttműködési egyezmény aláírásával jött létre a megcsonkított Magyarország három szomszédját (a két megnevezett államon túl még Csehszlovákiát) magába tömörítő kisantant. A téma kapcsán Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa adott több ízben interjút a Kossuth Rádiónak.

Apponyi Albert híres szónoklata és életpályája – történelmi vitaest

2021/06/22

1846. május 29-én, 175 évvel ezelőtt született Apponyi Albert, a dualizmus és a Horthy-korszak egyik legnagyobb formátumú politikusa, akit a szélesebb közvélemény elsősorban a párizsi békekonferencián tartott szónoklata miatt ismer. Emléke előtt tisztelegve intézetünk június 16-án vitaestet szervezett.

Vaskapu – elárasztott múlt

„Egy hegylánc közepén keresztültörve tetejéről talapjáig, négymértföldnyi messzeségben; kétoldalt hatszáz lábtól háromezerig emelkedő magas, egyenes sziklafalak, közepett az óvilág óriás folyama, az Ister: a Duna. A ránehezülő víztömeg törte-e magának e kaput, vagy a föld alatti tűz repeszté kétfelé a hegyláncot? Neptun alkotta-e ezt, vagy Volcán? Vagy ketten együtt? A mű Istené! Ahhoz hasonlót még a mai istenutánzó kor vaskezű emberei sem bírnak alkotni.” Jókai Mór ír ilyen elragadtatással a Vaskapuról Aranyember című regényében. Az erre haladó utazó számára az óriási, áttöréses szurdokvölgy máig lélegzetelállító látvány, ráadásul a története nem kevésbé izgalmas.

Mátyás király koronázását valóban a Habsburgok áskálódása késleltette?

A Mátyás alakjához és országlásához kapcsolódó számos legenda közül az egyik legismertebb arról számol be, hogy az uralkodót a Duna jegén összegyűlt polgárok választották meg Magyarország királyának. Valójában Hunyadi János kisebbik fiát nem az „egyszerű nép” akaratából, hanem az ország leghatalmasabb nemesurainak megállapodása nyomán ültették az ország trónjára, a történetnek azonban annyi alapja van, hogy a királyválasztásra télvíz idején, 1458 januárjában került sor. Az ifjú – mindössze 14 éves! – királynak ugyanakkor hat esztendőre volt szüksége ahhoz, hogy megkoronáztassa magát, és ezzel uralmát legitimmé, megkérdőjelezhetetlenné tegye a külvilág előtt. Tarján M. Tamás írása a „késlekedés” okait mutatja be.

„Hahner a harag és elfogultság nélküli, józan és távolságtartóan racionális megközelítés híve” – Recenzió az Élet és Irodalomban

2021/06/18

A Rubicon Intézet gondozásában 2020-ban látott napvilágot Hahner Péter Világtörténeti kaleidoszkóp magyar szemmel című kötete. A kötetről az Élet és Irodalomban Bihari Péter készített ismertetést.

A Küküllő mente – Az „ismeretlen föld”

„Kiöntött a Kis-Küküllő, kiöntött a Nagy-Küküllő a rétre, de a rétre. Valamennyi szőke kislányt, valamennyi barna kislányt elvitte, de elvitte. Halássza ki minden legény, halássza ki mindenki a magáét, a magáét. Ne ölelje, ne csókolja, ne szeresse soha senki a másét” – így szól az egyik népszerű népdal. Az abban szereplő két Küküllő mentén magyar és román falvak, egykori szász települések sorakoznak, köztük Dicsőszentmártonnal. A régió boráról, zenéjéről és táncairól híres – no meg Küküllővárról.

Miért vált a Vaskakas Győr jelképévé?

Szinán pasa a hagyomány szerint 1594-ben kijelentette: Győr városát csak akkor foglalhatják vissza a keresztények, amikor a torony tetején álló kakas megszólal, és az alatta lévő félhold megtelik. Nem csoda, hogy amikor négy év múlva, a március 28-ról 29-re virradó éjszakán a vaskakas nagyot kukorékolt, az oszmán harcosokon úrrá lett a pánik, és fejvesztve menekültek. Azóta Győr legismertebb jelképe a félhold és kettős kereszt talapzaton álló vaskakas. Ott látható számos győri cég és intézmény logójában, valamint a Dunakapu tér díszkútján. Tarján M. Tamás írása.

Nőgyűlölő volt -e Napóleon?

2021. március 7-én Élisabeth Moreno, a nők és férfiak egyenjogúsításáért, a diverzitásért és az esélyegyenlőségért felelős francia miniszter asszony nagyot nevetett a nyilvánosság előtt. Az újságírók ugyanis megkérdezték tőle, mi a véleménye az I. Napóleon császár halálának kétszázadik évfordulójára, május 5-re tervezett megemlékezésről. Hahner Péter írása.

„Tigrisugrás a történelem szabad ege alatt” vagy „a francia történelem rendkívül túlértékelt eseménye”? – 150 évvel ezelőtt fojtották vérbe a párizsi kommünt

2021/06/09

1871. március 18-án spontán felkelés tört ki a porosz erők által körülzárt Párizsban, miután a francia hadsereg kísérletet tett a nemzetőrség ágyúinak begyűjtésére. A kormány Versailles-ba menekült, és a francia–porosz háborúban megalázott fővárosban megalakult a kommün, amelyet két hónappal később különös kegyetlenséggel vertek le a Harmadik Köztársaság erői. A kommün vérbe fojtásának 150. évfordulóján Hahner Péter, intézetünk főigazgatója Balázs Gábor Franciaországban élő történésszel, a „Párizs – szabad város 1871” című könyv szerzőjével vitázott, Csunderlik Péter moderálása mellett.

Nagyenyed, Az erdélyi művelődés egyik fellegvára

Az országos hírű református kollégiuma révén az erdélyi közművelődés egyik fellegvárának méltán nevezhető Nagyenyed városa Torda és Gyulafehérvár között nagyjából félúton, az Enyed patak és a Maros folyó összefolyásánál fekszik.
Sajnálatos módon azonban a város nemcsak a protestáns iskolakultúra számára referenciaként szolgáló tanintézménye, valamint a környékén termelt kiváló minőségű borok okán válhatott ismertté, hanem azért is, mert 1704-ben a román és örmény martalócokkal kiegészített császári csapatok, 1849-ben pedig a román népfelkelők végeztek szörnyű vérengzést a településen. Az előbbi tragikus eseménynek állított örök érvényű emléket Jókai Mór, A nagyenyedi két fűzfa címet viselő elbeszélésében.

Létezik a turáni átok, vagy nem is olyan széthúzóak a magyarok?

Egy régi legenda szerint a közép-ázsiai Turáni-alföld mágusai átkozták meg az arra vándorló magyar törzseket azzal, hogy örökösen viszálykodjanak egymással. Hahner Péter írása.

Clemenceau nem gyűlölte a magyarokat

A tévhit szerint gyűlölte magyar menyét, aki miatt a fia öngyilkos lett. A valóságban csak elváltak, és Clemenceau gondoskodott az ápolónőként dolgozó Michnay Idáról. Hahner Péter írása.

Emlékezés a tíz esztendős trianoni traumára

2021/06/04

A két világháború közötti időszak magyar társadalmában egyetértés volt a tekintetben, hogy a békeszerződés rendelkezései igazságtalanok voltak, és azok megváltoztatása elérendő cél kell, hogy legyen. Noha a revízió kívánatos módját és mértékét illetően a közéletben eltérő vélemények léteztek, annak fontosságára egyaránt alapvetésként tekintettek a jobboldaliak és baloldaliak, konzervatívok és liberálisok, vagy éppenséggel a németbarátok és az angolszász orientációjú külügyi vonalvezetés hívei. A Trianon megítélésével kapcsolatos korabeli társadalmi konszenzus többek között a békediktátum aláírásának tizedik évfordulóján tartott megemlékezéseken keresztül is kiválóan látható, amelyeket Gali Máté, intézetünk tudományos főmunkatársa mutat be az alábbi írásában.

Trianon à la française

2021/06/03

A magyar történelmi emlékezet a trianoni tragédiáért elsősorban a békekonferenciának otthont adó Franciaországot tekinti felelősnek. De vajon ők hogyan tekintenek vissza a 20. századi magyar történelem legmeghatározóbb eseményére? Mit gondolnak Trianonról? Hahner Péter a gyászos évforduló apropóján azt a kérdést igyekszik megválaszolni, hogy mit tudhatnak a franciák a békediktátumról és általában véve Magyarország első világháború utáni sorsáról.

Temesvár, Magyarország egykori „fővárosa”

A történelmi Magyarország utolsó, 1910-es népszámlálása idején az ország hatodik legnépesebb városa Temesvár volt, lakóinak száma meghaladta mindegyik, Romániához csatolt városét, így Nagyváradét és Kolozsvárét is.
Temesvár 1315 és 1323 között otthont adott a tartományurakkal háborúzó Károly Róbert udvartartásának, s ezzel lényegében Magyarország akkori „fővárosának” tekinthető. Történelme során elsőrangú katonai és gazdasági központnak bizonyult. Többször átépített vára igazi stratégiai központ volt, mely számos ostromot kiállt. A dualizmus idején a település a vidéki nagyipari fejlődés egyik fellegvára lett, aminek nyomán méltán érdemelte ki a „magyar Manchester” elnevezést. Az etnikailag sokszínű Bánságban található Temesváron a történelmi Magyarország utolsó, 1910-ben lebonyolított népszámlálása idején a lakossága 40%-a vallotta magát magyar anyanyelvűnek, csak a németség aránya múlta ezt felül.

Volt -e alternatívája az 1867. évi kiegyezésnek?

2021/05/31

1867. május 22-én kelt Párizsban a híres Cassandra-levél, amelyben Kossuth Lajos tiltakozását fejezte ki az osztrák–magyar kiegyezéssel szemben, és a nyilvánosság erejével igyekezett eltántorítani Deák Ferencet a kompromisszum megkötésétől. A levél megírásának évfordulóján Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa a Mandiner podcast adásában beszélt a kiegyezésről, Kossuth és Deák „igazságáról.”

Nyárádmente, a Marosszék központja

A Nyárádmente Erdélyben, a Székelyföldön, Marosvásárhelytől délkeletre fekvő, magyarok lakta tájegység. Néprajzilag Marosszék központi régiója. Nyugat felől érkezve Nyárádtőnél érjük el a tájegységet, és leginkább az ákosfalvi körforgalomnál lehet letérni a Nyárád völgyébe. A folyó menti tájat Alsó-, Középső- és Felső-Nyárádmentére osztják: része „Szentföld”, „Murokország” és a Bekecsalja is.

Mit jelentett a „napóleoni szabadság” a gyakorlatban?

2021/05/26

216 esztendővel ezelőtt, 1809. május 15-én kelt Bonaparte Napóleon schönbrunni kiáltványa, melyben felszólította a magyar nemeseket, hogy „szerezzék vissza ősi szabadságukat”, gyűljenek össze Rákos mezején, és válasszanak maguknak királyt a Habsburgok helyett. A témában Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa adott interjút május 17-én, az FM90 Campus Rádiónak.

1918. május 7.: A nap, amikor Románia vereséget szenvedett az első világháborúban

2021/05/25

Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa május 10-én reggel az FM90 Campus Rádióban az 1918-as bukaresti különbékéről beszélt. Mint ismeretes, ennek értelmében – legyőzött államként – Románia kilépett az első világháborúból.

„A propaganda iránti érzéke is kivételessé tette Napóleont”

2021/05/24

Intézetünk főigazgatója, Hahner Péter a Jelen közéleti hetilapban adott interjút a kétszáz évvel ezelőtt elhunyt Bonaparte Napóleonról.

A lengyel király, aki legyőzte Rettegett Ivánt: Báthory István

2021/05/23

445 évvel ezelőtt, 1576. május 1-jén koronázták lengyel királlyá Báthory István erdélyi fejedelmet. Az évforduló alkalmából Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa Báthory uralkodásáról és lengyelországi emlékezetéről beszélt a debreceni FM90 Campus Rádió reggeli műsorában.

Csíkszereda – Csíksomlyó, Az erdélyi katolicizmus fellegvára

A katolikus vallás erdélyi bástyájának számító Csíkszereda a Csíki-medence középső részén, az Olt folyó mentén, a Nagysomlyó-hegy lábánál fekszik. Kezdetben a határvédelmi céllal kialakított gyepűrendszer része volt, idővel azonban a régió meghatározó kereskedelmi és közigazgatási centrumává fejlődött. 1959 óta a város része Csíksomlyó település, ahol minden év pünkösdjén a híres csíksomlyói búcsú, az összmagyarság (egyik) legfontosabb vallási eseménye kerül megrendezésre. Csíkszereda a történelme során mindvégig alapvetően magyar ajkú székelyföldi településnek számított. A történelmi Magyarország utolsó, 1910-ben lebonyolított népszámlálása idején a lakossága 97%-a vallotta magát magyarnak, s ez a szám a legutóbbi, 2011-es romániai népszámlálás adatai szerint is közel 80% volt.

Könyvismertetés – Joseph Fouché emlékiratai

2021/05/18

A Kossuth Kiadó a közelmúltban ismételten kiadta Joseph Fouché emlékiratait. Napóleon rendőrminiszterének memoárjáról Hahner Péter, intézetünk főigazgatója írt ismertetőt.

Kihirdették a Rubicon Intézet tudományos pályázatának díjazottjait

2021/05/13

Kihirdették a Rubicon Intézet „A 20. századi magyar történelem új szemszögből” című, 1 millió forint összdíjazású pályázatának nyerteseit. A történelemtudomány művelői számára első ízben kiírt felhívásra több mint száztíz pályamű érkezett.

Marosvásárhely, a székelyek fővárosa

Marosvásárhely az Erdélyi-medence központi részén, változatos felszínen fekszik, a Székelyföld peremvidékén, a Mezőség és a Küküllők dombvidéki találkozásánál. A gazdag történelemmel rendelkező településen már őskori nyomai is voltak az emberi tevékenységnek, viszont a város kialakulását a régészek és helytörténészek a 11–13. század körülre datálják, amit azóta összefüggő és máig létező történeti fejlődés követett. A város fejlődését tekintve minden bizonnyal a 19. század utolsó és a 20. század első évtizedei, az ún. „Bernády-korszak” mondható a legmeghatározóbbnak, amelynek eredményei ma is meghatározzák Marosvásárhely központjának térszervezését, sajátos arculatát. A kommunizmus időszakában megváltoztatták a város demográfiai jellegét, a rendszerváltásra „frontvárossá” változtatva Marosvásárhelyt, ahol 1990-ben zajlott le a „fekete márciusként” hivatkozott interetnikus konfliktus. Az egykoron Székely-Vásárhelynek nevezett és sokáig székelyfővárosnak vagy „virágok városának” is tartott település jelenleg is Románia legnagyobb számú magyar lakossággal rendelkező, az összlakosságát tekintve pedig 16. legnagyobb városa.

Gali Máté cikke a City7 Magazinban

2021/05/11

A nagykanizsai lap tudományos főmunkatársunk korábban adott interjúját közölte részben újra, mely a Zalai Hírlapban jelent meg.

A Gyimesek – három község két világ határán

A mindössze 1159 méter magas Gyimesi-hágóra (vagyis a Fügés-tetőre) érve az emberen hamar egy másik világba lépés érzete uralkodik el. Gyimes a magyarországi látogatók számára is hívószó: az évente megrendezett tánctábor ropogtatástól (virtusmutogató legénytánc) és gardony (népi ütős hangszer) hangjától lüktető ritmusú, tánctól kigyúlt arcú mulatozókkal teli nyári estéi, a Keleti-Kárpátok lankás lejtői és a völgyben kanyargó Tatros csobogása, egy-egy rejtett, vad völgyecske nyugalma sokak számára személyesen megtapasztalt élmény. De mitől különleges e táj, és mitől érdekesek a lakói?

Torda, a magyar vallásszabadság őrbástyája

Kolozsvártól délkeletre, az Aranyos folyó és a Rákos-patak összefolyásánál található Torda városa, a magyar vallásszabadság őrbástyája. Gazdag történelme során a város az erdélyi települések közül a legtöbb, összesen 127 országgyűlésnek adott otthont. Ezek közül a leghíresebb az 1568-as diéta volt, amikor is a világon elsőként foglalták törvénybe a lelkiismereti, valamint a vallásszabadságot. Torda azonban nemcsak az országgyűlései miatt volt ismert, hanem a sóbányája miatt is, amely évszázadokon át biztos munkát és megélhetést jelentett a helybéli sóbányászoknak.

Gali Máté interjúja a Zalai Hírlapban

2021/04/26

A Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa gróf Bethlen István miniszterelnökről beszélt a megyei lapnak.

Tarján M. Tamás hétfői interjúja az FM90 Campus Rádióban

2021/04/25

Intézetünk tudományos segédmunkatársa minden hétfőn – állandó vendégként – a debreceni FM90 Campus Rádió reggeli műsorában szerepel. Az első két alkalommal az 1848–49-es szabadságharc tetőpontján kiadott Függetlenségi nyilatkozatról, illetve Lukács László dualizmuskori miniszterelnökről beszélt.

Gali Máté cikke a Mandiner hetilapban

2021/04/24

Intézetünk tudományos főmunkatársa kormányalakításának 100. évfordulóján közölt írást Bethlen Istvánról, a két világháború közötti Magyarországot konszolidáló miniszterelnökről.

Gali Máté publikációja a Corvinák tudásbázison

2021/04/23

A Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa a klebelsbergi kultúrpolitikához kapcsolódóan közölt egy írást, melyben a Horthy-korszakbeli elitképzést és kulturális kapcsolatépítést mutatta be.

Gyergyószárhegy, a Lázárok fészke a Szármány alatt

A Gyergyói-medence keleti szegletében található Szárhegy története ezer szállal kapcsolódik a Lázár család múltjához. Erről a szoros kötelékről nem csupán a település román elnevezése – Lăzarea –, hanem számos neves műemlék épület is tanúskodik. Gyergyószárhegy első számú turistalátványosságát napjainkban az előkelő székely família újjáépített kastélya szolgáltatja, de a Lázárok a középkori alapítású katolikus templom csinosításában, valamint a Szármányon álló ferences kolostor felépítésében is döntő szerepet játszottak. A község történetének legfényesebb lapjai az Erdélyi Fejedelemség időszakában íródtak. Az itt élő székelyek nem csupán a török háborúk során tanúsított hősies helytállásukra lehetnek büszkék, hanem például arra is, hogy Bethlen Gábor fejedelem gyermekkorának jelentős részét náluk – a Lázár-kastélyban – töltötte. A magyar jellegét egészen napjainkig megőrző Gyergyószárhegy az 1970-es évek közepétől működő Barátság Alkotótábornak köszönhetően Erdély egyik fontos képzőművészeti központjává vált.

Interjú Tarján M. Tamással a Karc FM-en

2021/04/17

Intézetünk tudományos segédmunkatársa Hunyadi Mátyás uralkodásáról, külpolitikájának közép-európai dimenzióiról beszélt a nagy király halálának évfordulója alkalmából.

Magyarózd, az ősi hiedelmek faluja

Az egykori Alsó-Fehér vármegye területén található Magyarózd a Pekri család kastélyáról, a hagyományos társadalomszerkezet megőrzéséről és színes hiedelemvilágáról egyaránt nevezetes. A pár száz fős lakossággal rendelkező, döntően ma is magyar falut és környékét képzeletbeli lények hada népesíti be. A róluk szóló történetek, velük kapcsolatos néphiedelmek kiváló alapot szolgáltathatnának a horrorfilmkészítők számára.

Nagyvárad, Szent László városa

A Szent László királyunk által alapított, s ennek nyomán mindmáig „Szent László városaként” emlegetett Nagyvárad napjainkban Románia északnyugati részében, a Sebes-Körös két partján terül el. Több mint kilenc évszázadra visszanyúló gazdag történelme során mindvégig kiemelkedő egyházi, kulturális és gazdasági központnak számított. Igazi fénykora a dualizmus időszaka volt, amikor is komoly vasúti csomóponttá fejlődött, kiemelkedő pénzintézeti szereppel bírt, a szecesszió jegyében pedig olyan mintaszerű városrendezésen ment keresztül, ami a települést Európa egyik legszebb szecessziós városává tette. Rendkívül gazdag irodalmi–művészeti életének köszönhetően ekkoriban érdemelte ki a „Pece-parti Párizs” jelzőt. A történelmi Magyarország utolsó, 1910-ben lebonyolított népszámlálása idején a lakosainak még a 91%-a vallotta magát magyar anyanyelvűnek, viszont a legutolsó, 2011-es romániai népszámlálás adatai szerint ez a szám mindössze 23%-ra apadt.

Könyvismertetés – Új francia történelmi atlaszok

2021/04/12

Hahner Péter intézeti főigazgató kettő, a közelmúltban megjelent francia történelmi atlaszt mutat be könyvismertetőjében.

Vörös szikla – „A Gyűrűk Ura távol-keleti környezetben”

Lehet-e úgy felidézni a távol-keleti ókort, hogy le sem tudjuk venni szemünket a vászonról vagy képernyőről? Lehet-e egy ókori, távol-keleti történetből elképesztően látványos akciófilmet forgatni? Minden bizonnyal, ha John Woo ül a rendezői székben.

V. Henrik – Egy népszerű Plantagenet és egy népszerű királydráma a filmvásznon

Shakespeare mindig meglepi az embert. Valahogy nem tud elavulni. Az egyik legnépszerűbb angol színész és rendező pedig bebizonyította, hogy a ritkábban játszott királydrámák is tele vannak tűzzel, élettel és talán még üzenni is tudnak valamit nekünk.

Déva, Kőmíves Kelemen vára

„Magos Déva várának” históriája, a híres balladában leírt emberáldozatot leszámítva, hasonlít a Kőmíves Kelemenék által emelt erősség történetéhez. A Maros völgyét őrző erődítmény a valóságban is többször romba dőlt és újjáépült a századok során. Miután néhány évvel ezelőtt a turisztikai beruházásoknak köszönhetően ismét megújult, napjainkban Déva legfőbb látványosságának számít. A város ugyanakkor mégsem katonai szempontból igazán jelentős Erdély és Magyarország történetében. Hunyad vármegye székhelyeként a dualizmus korszakában a Maros-völgy egyik fontos közigazgatási és kulturális központjává vált, hidat képezve a Kárpát-medence központja és a székelyföldi magyar tömbterület között.

Interjú Gali Mátéval a Mandineren

2021/03/30

Tudományos főmunkatársunk IV. Károly király 1921. évi visszatérési kísérleteiről beszélt a portálnak.

Gali Máté írása Berzeviczy Albertről a Corvinákon

2021/03/30

Intézetünk tudományos főmunkatársa halálának 85. évfordulóján közölt írást a dualizmus és a Horthy-korszak egyik legkiemelkedőbb politikusáról.

Egy nemzet születése – A film, amely „első az elsők között”

A film ifjabb Thomas Dixon A klán embere: a Ku Klux Klan történelmi románca (The Clansman: a Historical Romance of the Ku Klux Klan) című, 1905-ben megjelent regénye alapján készült. Állítólag semmilyen forgatókönyvet sem írtak, a rendező csak átgondolta, mit kíván filmre vinni, de nem jegyezte le. A film egy északi és egy déli család történetét kíséri végig, amelyek fiai az amerikai polgárháború egymással szemben álló hadseregeiben harcolnak. A háború után pedig bemutatja a szabad feketék által terrorizált déli családok helyzetét, amelyek végül csak a Ku Klux Klan megalapítása után képesek megvédelmezni magukat. E híres alkotás oly sok szempontból számított „az első” filmnek, hogy aligha lehet megfelelően hangsúlyozni úttörő jellegét.

Rákóczi vagy Rákosi? – Egy film, amely nem azt a kort mutatja be, amelyben játszódik

Az 1950-es években egyáltalán nem kényeztették el a moziba járó magyar fiatalokat látványos kalandfilmekkel. Ezért alaposan felértékelődött számukra Bán Frigyes Rákóczi hadnagya című alkotása. Még az 1960-as években is elismeréssel emlegették az iskolások, 1996-ban pedig minden idők harmadik legnépszerűbb magyar filmjének nyilvánították. A forgatókönyv írója Barabás Tibor volt, a Szabad Nép kulturális rovatvezetője, az Írószövetség főtitkára (1949–1951), aki pontosan tudta, mit kíván a korabeli állami vezetés egy történelmi filmtől, de azt is figyelembe vette, mit szeretnének kapni a nézők.

Tarján M. Tamás interjúja az Indexen

2021/03/23

A Rubicon Intézet tudományos segédmunkatársa a breszt-litovszki béke 103. évfordulójának alkalmából adott interjút a portálnak.

Csucsa, a Boncza család fészke és Ady lelki menedéke

A Királyhágó szomszédságában fekvő Csucsa neve elsősorban Ady Endre életútjának köszönhetően ismert a széles nyilvánosság számára. A településen található kastélyban született Boncza Berta, más néven „Csinszka”, aki Ady szerelmi költészetének kései múzsája és a neves költő felesége volt. A betegeskedő Ady életének utolsó éveiben sok időt töltött a Boncza család csucsai fészkében, amelyet aztán Octavian Goga író, politikus az első világháború után megvásárolt és átalakított. Az adásvétel és az impériumváltás következtében a kastélyban nem a magyar költő, hanem a román író tiszteletére rendeztek be múzeumot.

Tarján M. Tamás szereplése az M5 Librettó című műsorában

2021/03/17

Intézetünk tudományos segédmunkatársa a műsorban arról beszélt, hogy miként változott Kossuth Lajos elképzelése a független Magyarországról a levert szabadságharc után. A beszélgetés során a politikus kultuszáról is szó esett.

Gali Máté publikációja a Kommentár folyóiratban

2021/03/17

Intézetünk tudományos főmunkatársa a Kommentár 2021/1. számában Bethlen Istvánról közölt politikai portrét.

Arad, a magyar Golgota

A napjainkban Románia nyugati határszélén, a Partiumban, a Maros folyó partján elterülő Arad városának neve közgondolkodásunkban összeforrott történelemünk egyik legtragikusabb eseményével, az osztrák kormányzat által az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban vállalt szerepük miatt kivégzett honvéd főtisztekével. A település évezredes történelme ennél azonban jóval szerteágazóbb és gazdagabb. Noha Arad vármegye székhelye volt, a tatárok, kunok és a törökök dúlásai, valamint az állandó háborúskodás okán a 18. század derekáig nem számított a térség első számú centrumának. Az ezt követő hosszabb békeperiódus ugyanakkor jótékonyan hatott a város fejlődésére, amely az első világháborúig fontos ipari és kulturális központtá nőtte ki magát. Az etnikailag sokszínű régióban elhelyezkedő Aradon a régi Magyarország utolsó, 1910-ben lebonyolított népszámlálása idején még a lakosság 73%-a vallotta magyar anyanyelvűnek magát, ám ez a szám a legutolsó, 2011-es romániai népszámlás adatai szerint mindössze 10%-ra csökkent.

Megjelent Gali Máté recenziója a Magyar Nemzetben

2021/03/15

A Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa Hatos Pál nemrégiben megjelent, tanácsköztársaságról írt monográfiájáról közölt recenziót a napilapban.

Zágon, Mikes Kelemen szülőfaluja

A Háromszéki-havasok lábánál fekvő Zágon neve a szélesebb közönség számára elsősorban Mikes Kelemennek köszönhetően ismerős, aki – II. Rákóczi Ferenc íródeákjaként, majd kamarásaként – az emigráció évtizedeiben írt fiktív leveleiben tette híressé a települést. Mikes kultusza ugyanakkor csupán egyetlen színárnyalatát adja Zágon múltjának. Színvonalas iskolájának köszönhetően az „Erdély végében” fekvő község a 18. századtól még számos kiemelkedő tudóst és írót adott a székelység számára. A 20. század elején itt nevelkedett Kiss Manyi színésznő. A rendszerváltás után felújított Mikes–Szentkereszty-kúria – Zágon első számú nevezetessége – a fejedelem íródeákja mellett nekik is méltó emléket állít. Ugyancsak a község szülötte Szabó Katalin tornász, aki az 1984-es olimpián, Los Angelesben négy aranyérmet szerzett.

Magyarvista, Cifra Kalotaszeg legcifrább faluja

Magyarvista a Kalotaszeg egy ma is túlnyomóan magyar népességgel rendelkező települése. Különleges látványosság 1280 körül épült román stílusú temploma, amely egy tatárjáráskor feldúlt, Szent István korabeli templom alapjaira épült. A falu a legényes táncáról híres Kalotaszeg egyik legnagyobb táncos egyéniségét adta a világnak. Az 1911-ben született Mátyás István „Mundruc”, ha nem a kommunista Romániában éli érett férfikorát, általános vélemény szerint világhírű táncos lehetett volna.

A revizionista cigányprímás – Szilvay Gergely könyvrecenziója

2021/03/13

Intézetünk tudományos munkatársa Hajnáczky Tamás közelmúltban megjelent munkáját ismerteti, amely Bura Károly cigányprímásról szól.

Gali Máté publikációja a Mandiner hetilapban

2021/03/11

Tudományos főmunkatársunk a közelgő március 15-i ünnep alkalmából közölt írást a lapban.

Szarka László interjúja a Kossuth Rádióban

2021/03/08

A csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény aláírásának évfordulója kapcsán adott interjút Szarka László, Intézetünk tudományos főmunkatársa a Kossuth Rádiónak.

Raguza, a dalmát város amely a legtovább tartott ki a magyar királyok hűségén

Az Adriai-tenger partján fekvő festői Raguzát nem csupán Horvátországhoz és Itáliához, hanem Magyarországhoz is különleges szálak fűzik. A város késő középkori felemelkedésében meghatározó szerepet játszott, hogy 1358-ban – Nagy Lajos uralkodása idején – elismerte a magyar királyok fennhatóságát. A mohácsi katasztrófáig tartó államjogi kapcsolat emlékét többek között Raguza hagyományos címere is őrzi. A kora újkor évszázadai alatt, egészen a napóleoni háborúk koráig a köztársaság sikeresen lavírozott a függetlenségét fenyegető szomszédok között. Raguza templomai számos magyar ereklyét őriztek: ezek közül a Szent Jobb a leghíresebb.

Szarka László interjúja a Katolikus Rádióban a csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezményről

2021/03/08

Intézetünk tudományos főmunkatársa az egyezmény megkötésének 75. évfordulóján beszélt a második világháború után Csehszlovákia által kikényszerített népességcseréről.

Deáki, a bencések ezeréves öröksége a Vág völgyében

A honfoglaló magyar törzsek nyári szállásterületén, a nyitrai szlávok szomszédságában, a Vág folyó ágai között található az a terület, ahol az egyházi és gazdasági élet megszervezését 1001. évi alapítólevelében az államalapító szent király a deák nyelven beszélő bencésekre bízta. A Csák Mátéról Mátyusföldnek nevezett történeti táj Pozsony és Nyitra megye határán fekszik. Az itt található Deáki község 11–13. században két ütemben kiépült román kori bazilikája a bencések munkájának, az első magyar összefüggő szövegemléket, a Halotti beszédet és könyörgést tartalmazó szertartáskönyvnek és a korai kereszténység máig ápolt kultuszának köszönhetően vált a magyar nyelvi, szellemi örökség fontos kezdőpontjává és őrhelyévé.

A legkisebb testvér, aki „az egyiptológia atyjává” vált: 189 éve halt meg Jean-François Champollion

2021/03/06

A hieroglifákat megfejtő francia tudós életéről Tarján M. Tamás tudományos segédmunkatárs írt összefoglaló cikket.

Gali Máté szereplése a „Párhuzamos valóságok” című podcast adásban

2021/03/01

Intézetünk tudományos főmunkatársa a Kontra.hu „Párhuzamos valóságok” című műsorában beszélt a történelem mindennapokra gyakorolt hatásáról.

Méra, Cifra Kalotaszeg gyöngyszeme

A népművészetéről, népviseletéről, táncairól és zenéjéről ismert Méra a közép-erdélyi Kalotaszeg egyik leghíresebb települése, mely az utóbbi időben még kultúrdiplomáciai botrányba is keveredett.

Bonchida, az erdélyi Versailles

Hencidától Bonchidáig folyt a sárga lé – szól a népmesék egyik gyakori zárómondata. Mind Hencida, mind Bonchida létező település. Bonchida hírnevét lenyűgöző Bánffy-kastélyának, református templomának, népzenéjének és néptáncainak köszönheti.

Fogaras, az erdélyi fejedelemasszonyok jegyajándéka

Az Olt partján fekvő Fogaras az erdélyi magyarok, románok és németek történelmében egyaránt kiemelkedő jelentőséggel bír. Erős falainak és stratégiailag előnyös pozíciójának köszönhetően a vár kulcsszerepet játszott az Erdély feletti uralomért vívott küzdelmekben, de befolyása időnként a Kárpátokon túl elterülő Havasalföld politikai ügyeire is kiterjedt. Egy évszázadon át Fogaras a szász univerzitás birtokát képezte. A festői szépségű váráról ismert település a dualizmus korszakában kiváló ménesbirtokkal is rendelkezett. A magyar irodalom mesterei közül Mikszáth Kálmán országgyűlési képviselőként, Babits Mihály pedig a főgimnázium tanáraként köthető Fogarashoz.

Bereck, Gábor Áron szülővárosa

Az Ojtozi-szoros kapujában található Bereck története az ezeréves magyar határok védelmének históriájával egyenlő. Veneturné várának romjai ennek a küzdelemnek az első évszázadait szimbolizálják. 1814-ben ezen a településen született Gábor Áron, az 1848–49-es magyar szabadságharc híres ágyúöntő tüzér őrnagya, és a küzdelem végnapjaiban itt találkozott Petőfi Sándor Bem tábornokkal néhány nappal azelőtt, hogy a segesvári csatában hősi halált halt. Bereck mindkét világháborúban véres összecsapások színhelye volt, 1944-ben a Kárpátokat védő Árpád-vonal eddig a településig húzódott.

Válaszút, Wass Albert és Kallós Zoltán szülőfaluja

Válaszútnak, Wass Albert és Kallós Zoltán szülőfalujának komor, biblikus hangvételű neve van – pedig nem valamiféle filozófiai megfontolásokból kapta nevét, hanem azért, mert a Kolozsvárról Désre vezető országútról itt ágazik le az út a Borsa-patak völgyébe. Nevezetességei közé tartozik a Kallós-birtok, amely a Kallós Alapítvány székhelye a Kallós-múzeummal és az itteni magyar szórványkollégiummal; itt tartják nyaranta a nemzetközi mezőségi népzene- és néptánctábort. Kissé lejjebb, átellenben, az út másik oldalán pedig a helyi Bánffy-kastély magasodik, mely ugyan egyáltalán nem olyan jelentős, mint a szomszédos Bonchida monumentális Bánffy-kastélya, de így is rejt érdekességeket.

Parajd, a Sóvidék központja

Annak ellenére, hogy több mint száz esztendő eltelt már az impériumváltás óta, Parajd nevét a köztudatban éppen úgy összekapcsoljuk a sóval, ahogy Kalocsát a paprikával, Makót a vöröshagymával vagy Körmöcbányát az arannyal. A község közel félezer éves történetében meghatározó szerepet játszott ennek az egykor rendkívüli értékkel bíró ásványkincsnek a bányászata, a modern korban pedig Parajd gyógyászati és turisztikai jelentőségét biztosítja a só.

Tarján M. Tamás interjúja a Trend FM-en

2021/02/23

A Rubicon Intézet tudományos segédmunkatársa a Trend FM Monitor Délután című műsorában szerepelt, ahol az Andrássy-kormány 1867. februári megalakulásáról és Andrássy Gyula életpályájáról beszélt.

Tarján M. Tamás interjúja a Karc FM-en Andrássy Gyula kormányalakításáról és a kiegyezésről

2021/02/17

Intézetünk tudományos segédmunkatársa a rádióadó Hangoló című reggeli műsorában beszélt a kiegyezés egyik legfontosabb mozzanatáról, az Andrássy-kormány 1867. februári megalakulásáról.

Szatmárnémeti, Kölcsey Ferenc városa

Hosszú és gazdag történelem során Szatmárnémeti mindvégig jelentős gazdasági és egyházi központnak számított. 1711-ben e városban írták alá a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békét, s a települést sokan „Kölcsey Ferenc városának” is nevezik, mivel a Himnusz szerzője a XIX. század első harmadában Szatmár vármegye főjegyzője, illetve országgyűlési követe is volt.

Pétervárad, Jelačić horvát bán szülővárosa

Pétervárad a késő középkor óta a Szerémség, majd a Délvidék legfontosabb katonai központja, a déli végvárrendszer fontos eleme, majd a Habsburg Birodalom déli Határőrvidékének kulcserődítménye volt. A vár – és a város –, amelyet „a Duna Gibraltárjának” is szoktak nevezni, az 1848–49. évi szabadságharc végnapjaiban utolsó előttiként kapitulált a császári seregek előtt.

Trau, IV. Béla „végső mentsvára”

Trau (mai horvát nevén: Trogir) neve napjainkban már elsősorban azoknak cseng ismerősen, akik a nyári vakáció során az Adriai-tenger partján keresnek üdülési lehetőséget. Azt már kevesebben tudják, hogy a dalmáciai település a középkor során évszázadokig a Magyar Királyság részét képezte, és az Árpád-ház életében sorsdöntő jelentőséggel bírt. IV. Béla király és családja a tatárjárás idején Trau várában talált végső menedéket a mongol hordák pusztítása alatt.

Dobsina, félezer éves város a bányák és kohók világában

Dobsina alapítása az 1326-ban a Csetnekyek és a Bajorországból érkezett német telepesek közötti soltész szerződésig nyúlig vissza. A Gömör-Szepesi érchegység réz-, vas, mangán-és kobald ércekben gazdag völgyében a magukat bulénereknek nevező németek a nehezen megközelíthető völgyben hét évtized alatt városi jogot vívtak ki. 1584-ben a füleki szandzsák török serege gyilkolta le vagy ejtette foglyul a menekülni nem tudókat. Másodszor a második világháború végén Himmler parancsára evakuálták a dobsinai németeket, akik közül a hazafelé indulók egy csoportját, más környékbeli németekkel együtt 1945. június 18-án a morvaországi Přerov közelében egy csehszlovák katonai alakulat kivégezte.

Nagyvezekény, az Esterházyak áldozatának emlékhelye

A Bars megyei település a Zsitva völgyében található. A hódoltság másfél évszázadában a Garam, Zsitva és Nyitra völgye állandó ütközőzóna volt a magyar főkapitányságok végvárai és az esztergomi szandzsák portyázó seregei között. Az 1652. augusztus 25-26-án Forgách Ádám, érsekújvári főkapitány által vezetett magyar sereg Vezekény mellett vállalt csatában próbálta megbüntetni a fosztogató török sereget, s kiszabadítani a foglyul ejtett környékbelieket. A lokális ütközet azzal került be a történelembe, hogy a török által bekerített magyar seregben hősi halált halt az Esterházy család négy tagja: Esterházy László nádorfi, pápai főkapitány, Esterházy Ferenc balassagyarmati főkapitány, Esterházy Tamás lévai vicekapitány és Esterházy Gáspár aranysarkantyús lovag.

Krasznahorka, az Andrássyak gömöri fészke

Gömör, Szepes és Torna-Abaúj megyék, a magyar-szlovák nyelv határán, ahol véget ér a Miatyánk és kezdődik az Otčenáš, ott magasodik a rozsnyói völgy felett a felső-magyarországi történelem egyik legismertebb emléke, szimbóluma – a krasznahorkai vár. Túlélve a zivataros századokat, a dél-gömöri mikrokozmosz épített és kulturális öröksége ma mindenkit gazdagíthat, aki azonosulni képes az ott élők múltjával, az Andrássyak által felhalmozott kulturális örökséggel, a túlélés mítoszával. A vár, a váralji galéria, a betléri kastély remek könyv- és képgyűjteményei, az Andrássy-mauzóleum páratlan értékei a tájnak.

Ördöngösfüzes, a különös nevű mezőségi falu

A különös nevű Ördöngösfüzes gyönyörű népzenéje és táncai igen népszerűek a táncházmozgalom berkein belül. A Mezőséghez tartozó falu nevének több magyarázata is van, de tava, temploma és táncosai is híresek.

Szék, az örök magyar sziget

Szék legendás falu: ha nincs Szék, nincs táncházmozgalom. A budapestiek gyakran találkoznak a köztereken piros-feketébe öltözött, fejkendős-szoknyás nénikkel, akik piacoznak vagy épp hatalmas batyukkal battyognak tova: ők a székiek. A településhez számos legenda és történet kötődik. Izgalmas például a „széki gyász” eredete.

Székelyudvarhely, Erdély „legmagyarabb városa”

Székelyudvarhely 90 százalék feletti magyar népességarányával napjainkban Erdély „legmagyarabb városának” számít, amelyet az évszázados román uralom és a 20. század rohamos modernizációja látszólag alig érintett meg. A város ma is őrzi a 19. századi „Küküllő-parti Athén” arculatát, hangulatos városképével, neves iskoláival és pezsgő kulturális életével.

Brassó, Erdély „Coronája”

Brassó valaha a történelmi Magyarország – és benne Erdély – egyik legjelentősebb gazdasági, közigazgatási és kulturális központja volt, ennek ellenére a közvélemény napjainkban már csak egy 20. században kitalált étel és egy nemzetközi vonatjárat kapcsán ismeri a nevét. A következő írás a Kelet kapujának is nevezett város magyar múltját és kulturális örökségét mutatja be.

Elkészült Gali Máté áttekintő tanulmánya a Horthy-korszak historiográfiájáról

2021/02/04

A Rubicon Intézet indulásakor az alapítók elsőként azt a célt tűzték ki, hogy az intézmény kutatói végezzenek helyzetértékelést a maguk szakterületén. Elsőként Gali Máté tudományos munkatárs historiográfiai összegzését közöljük, aki a Horthy-korszakról szóló történettudományi kutatások eddigi történetét és jelen állását foglalta össze tanulmányában.

Szarka László: Felvidéki viták és várakozások a népszámlálás előtt

2021/01/28

Szarka László, Intézetünk tudományos főmunkatársa – a közeledő 2021. évi népszavazás apropóján – a szlovákiai magyar kisebbség helyzetét mutatja be elemzésében.

Hahner Péter könyvismertetője a Napóleon. Történelmi lexikon című kötetről

2021/01/26

A recenzióban Intézetünk főigazgatója Thierry Lentz tavaly megjelent kötetét mutatja be, amely lexikonszerűen közli és nyilvántartja a Bonaparte Napóleon pályafutásával kapcsolatos kutatások legfrissebb eredményeit.

A Facebookon továbbra is megtekinthető az amerikai választásokról szóló vitaestünk felvétele

2021/01/07

2020 decemberében, egy vitaest keretében Szilvay Gergely, Intézetünk főmunkatársa és Glant Tibor, a Debreceni Egyetem amerikanistája beszélgetett az Egyesült Államok választásairól Hahner Péter intézeti főigazgató moderálása mellett.

Hahner Péter interjúja a Trend FM-en

2021/01/07

A Rubicon Intézet főigazgatója Oláh Andrea Könyvben utazom című műsorában beszélt megjelent új kötetéről és az abban szereplő történelmi témákról.

Recenzió a Világtörténelmi kaleidoszkópról a Mandineren

2021/01/02

A lap internetes felületén Veczán Zoltán véleményezte Hahner Péter nemrég megjelent tanulmánykötetét.

Hahner Péter interjúja a Magyar Katolikus Rádióban

2020/12/31

A Rubicon Intézet főigazgatója a Magyar Katolikus Rádióban a Magyar Téka című műsor vendége volt.

A Tilos Rádió interjúja Hahner Péterrel JFK meggyilkolásáról

2020/12/23

Intézetünk főigazgatója John F. Kennedy amerikai elnök meggyilkolásának 57. évfordulójának alkalmából adott interjút a Tilos Rádiónak.

Megjelent a Rubicon Intézet első kiadványa

2020/12/22

Intézetünk gondozásában megjelent Hahner Péter Világtörténeti kaleidoszkóp című tanulmánykötete. A könyv főigazgatónk legkiválóbb ismeretterjesztő írásait szedte csokorba, amelyek az elmúlt évtizedek során a Rubicon Történelmi Magazinban jelentek meg.

Interjú Szarka Lászlóval a Kossuth Rádióban

2020/12/21

Szarka László, Intézetünk tudományos munkatársa a Vasárnapi Újság című műsorban beszélt arról, hogy Trianon 100. évfordulója milyen visszhangokat keltett a szomszédos országokban.

Hahner Péter: Egy bölcs ember korrekt nézetei – mindenről

2020/12/20

Hahner Péter intézeti főigazgató a legnagyobb 20. századi lengyel filozófusnak is nevezett Leszek Kołakowski 2004-ben kiadott tanulmánykötetét ismerteti.

Hahner Péter: Jókedvű könyv egy baljóslatú témáról

2020/12/20

Intézetünk főigazgatója a recenzióban John Lewis Gaddis hidegháborúról szóló monográfiáját ismerteti, amelyet tavaly óta magyarul is olvashat a történelem iránt érdeklődő közönség.

Konzervativizmus a dualizmuskori diskurzusban – Bevezető írás

2020/12/07

Tarján M. Tamás, a Rubicon Intézet tudományos segédmunkatársa esszésorozatot indít azzal a céllal, hogy megismertesse a dualizmus korszakának fontosabb konzervatív írásait a szélesebb közönséggel, és a források elemzése révén – idővel – feltárja a korszak konzervativizmusának sajátos vonásait.

Gali Máté recenziója a Kommentárban

2020/12/01

Intézetünk tudományos munkatársa, Gali Máté a Kommentár folyóirat 2020. évi 4. számában Harcban a „nép ellenségeivel” címmel közölt recenziót Máthé Áron történész „Vörös karszalag” című munkájáról.

Hahner Péter: Elgondolkodtató könyv Európa különös haláláról

2020/12/01

A Rubicon Intézet főigazgatója az alábbi ismertetőben Douglas Murray 2017-es, migrációról, iszlámról, európai identitásról írt híres monográfiáját mutatja be.

Hahner Péter: Miért oly nehéz megszabadulni a marxista gondolkodásmódtól?

2020/12/01

Hahner Péter, Intézetünk főigazgatója Timothy Snyder és Tony Judt közös kötetét ismerteti, amely “beszélgetős formában”, a halálos kórban szenvedő Judt betegágyánál született meg.

Hahner Péter: Mestermű Lenin hű tanítványáról

2020/12/01

Hahner Péter intézeti főigazgató ebben a könyvismertetőben Stephen Kotkin Sztálin-életrajzának első kötetét mutatja be.

Hahner Péter: Kényes kérdések könyve

2020/12/01

Intézetünk főigazgatójának ismertető írása Douglas Murray “A tömegek tébolya. Áldozatok a politikai korrektség oltárán?” című művéről.

Sokcsevits Dénes: Magyarország és Jugoszlávia 1956-ban. Tito és a jugoszlávok szerepe a magyar forradalomban

2020/12/01

Sokcsevits Dénes tanulmánya a jugoszláv források felhasználásával mutatja be, hogy miként viszonyult Tito és rendszere az 1956-os magyarországi eseményekhez.

Dr. Gali Máté: Iuliu Maniu esete a magyar hazafias neveléssel

2020/11/30

Dr. Gali Máté ismeretterjesztő írása Iuliu Maniuról (magyaros formában Maniu Gyuláról), a két világháború közötti “Nagy-Románia” híres miniszterelnökéről, aki a zilahi Wesselényi Református Kollégium diákjából vált a román nacionalizmus élharcosává.

Megalakult a Rubicon Intézet

2020/10/18

Trianon előzményei és következményei. Interjú a Rubicon Intézet társelnökeivel, Rácz Árpáddal és Szalai Zoltánnal

Nagy jelentőségű magyar-horvát művészeti és kultúrtörténeti kiállítás Zágrábban

2020/10/14

A zágrábi Galerija Klovićevi Dvori és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésével 2020. szeptember 24-én nagyszabású, a magyar-horvát együttélés teljes több mint 800 éves időszakát felölelő reprezentatív kiállítás nyílt Zágrábban. A kiállítás címe: Ars et virtus. Hrvatska-Mađarska. 800 godina zajedničke kulturne baštine/Ars et Virtus. Croatia-Hungary, 800 years of shared cultural heritage/Ars et virtus. Horvátország-Magyarország, 800 év közös öröksége.

Tájékoztatás az intézet céljairól

2020/10/14

Rácz Árpád nyilatkozik a kulturális csatornának.

Híradás a Rubicon Intézet megalakulásáról

2020/10/12

Az intézet elsődleges célja a színvonalas történelmi ismeretterjesztés, mégpedig annak is speciális szegmense: Trianon századik évfordulója kapcsán a Trianonhoz vezető út, illetve az azt követő száz év történelmének minél alaposabb, mélyebb megismerése és megismertetése mind itthon, mind a nagyvilágban.

Close Bitnami banner
Bitnami