A törvényes forradalom mint Pest, Pozsony és Bécs összjátéka
Nánay Mihály cikke a Rubicon Online Múltidéző rovatában
Szerző: Nánay Mihály
Megosztás
Az 1848-as forradalomról szóló megemlékezések minden évben március 15-ére koncentrálódnak, hiszen ekkor zajlott az a pesti tömegmegmozdulás, amely a történelmi emlékezetben „1848-as forradalomként” rögzült. Ez azonban egy meglehetősen sommás megállapítás, ugyanis a történetírás által törvényes forradalomnak nevezett történelmi fordulatot nem lehetett pusztán a Pest-Budán lejásztódó eseménysorral végrehajtani. Jól tanúskodott erről – valamint a dualizmus kényszerű kompromisszumairól is –, hogy az első világháború előtt az 1848-as forradalom ünnepnapja nem március 15., hanem az uralkodó és a nemzet közötti kompromisszumot megjelenítő április 11. volt – azaz a polgári átalakulást kimondó „áprilisi törvények” elfogadásának napja.
Lehetett-e a korban „forradalmat csinálni” Pesten? Mit nevezünk Bécs, Pozsony és Pest-Buda „összjátékának”? Elégnek bizonyultak-e a március 15-én Pesten történtek a törvényes forradalomhoz?
...
A teljes cikk ide kattintva olvasható a Rubicon Online Múltidéző rovatában.
A cikk megjelenését a Rubicon Intézet Nonprofit Kft. támogatta.