A Trump-jelenség – A Rubicon könyvbemutató estje

2025. december 9-én a Premier Kultcaféban mutatták be a Rubicon Intézet legújabb, A Trump-jelenség. Make America Great Again című kiadványát. A műről Rajcsányi Péterrel, a könyv szerzőjével Rácz Árpád, a Rubicon Történelmi Magazin alapító főszerkesztője beszélgetett. Ahogy a könyvbemutatón is elhangzott, különleges kiadványról van szó, hiszen a történelemben most merészkedett a Rubicon a legközelebb a jelenkorhoz.

Üzletemberből és médiaszemélyiségből amerikai elnök

Rajcsányi Péter és Rácz Árpád először Trump 2016-os hatalomra jutásáról beszélgettek, arról, hogy miképpen kerülhetett az elnöki székbe ez a rendkívül megosztó személyiség. Az Egyesült Államokban nagy jelentőségük van az előválasztásoknak, hiszen ekkor dől el, hogy ki lesz a demokraták, illetve a republikánusok elnökjelöltje. Trump esetében különösen érdekes, hogy a Republikánus Párt nem akarta őt befogadni, hiszen nem rendelkezett republikánus múlttal. Nem is politikusként ismerték: Trump sokkal inkább volt médiaszemélyiség, illetve üzletember. Mindezek ellenére nagyon hamar bizonyossá vált, hogy 2016-ban Trump lesz a republikánusok elnökjelöltje, a többi jelölt ugyanis hamar föladta az ellene való küzdelmet. 

De honnan is indult Donald Trump? Apja  sikeres ingatlanfejlesztő volt, ő indította el fiát ezen a pályán, ám egy idő után már nem támogatta tovább gyermekét. Trump azonban nem adta fel, hanem elkezdett nagyban gondolkodni: hatalmas felhőkarcolókat épített. Ahogy Rajcsányi fogalmazott, Trump „belemászott” a médiába: tévéműsorokban szerepelt, sőt, vezette is őket, valamint amerikai szépségversenyek tulajdonosaként is elhíresült. (Érdekesség, hogy Melania, illetve Trump korábbi két felesége is szőke hajú, modellalkatú és kelet-közép-európai származású vagy kötődésű.) Üzleti tevékenysége leginkább New Yorkhoz kötötte, az ottani marketingvilág működése áthatotta gondolkodását. Remek ötletének bizonyult, hogy önálló marketingtermékként saját magát dobta piacra.

Trump első közéleti megnyilvánulása a Reagan-korszakhoz kötődik, amikor politikai hirdetéseket tett közzé arról, hogy mi is történjen az amerikai adósságállománnyal. A 2008–2009-es pénzügyi válság fontos tapasztalatokat hozott Trump, valamint az Egyesült Államok polgárai számára: az emberek úgy érezték, hogy a jelenlegi politikai elit nem képes jól vezetni az országot. Trump kifogásolta, hogy a cégek az olcsóbb munkaerő miatt külföldre telepítik a termelésüket, ezzel ugyanis amerikai munkahelyek milliói szűntek meg. Ekkor sorakoztak fel mögé azok az üzletemberek, akik a helyzeten változtatni akartak. Trump az üzleti életben szerzett tapasztalatait kiválóan hasznosította a politikában. Legnagyobb erénye, hogy remek szervező, aki kampányai során minden pozícióra a legmegfelelőbb embert nevezte ki. 2015–16-ban szinte a semmiből indult (azaz nem állt mögötte a Republikánus Párt országos szervezete), ennek ellenére jutott a csúcsra.

Különleges képességek

Trump erősségei közé tartozik, hogy hozzászokott a nyilvánosság előtti szerepléshez. Ez az erénye főleg az elnökválasztási vitákban mutatkozott meg, jól tudta ugyanis, mikor kell a figyelmet magára terelni, illetve elvonni a másik szereplőtől. Például gyakorta használta a „fake news” kifejezést, amikor olyasmit állított az ellenfele, ami számára nem volt előnyös. Ez a viselkedés nem volt jellemző a korábbi elnökjelölti viták során, amikor az ellenfelek még türelmesen végighallgatták egymást. Igaz, a vitákat vezető moderátorok nagyon ellenségesen bántak a republikánus elnökjelölt Trumppal, így a viselkedése némileg jogosnak volt mondható. 2016-ban ennek köszönhetően képes volt a vita irányítására; de azt is a maga javára tudta fordítani, amikor a 2024-es vitán demokrata ellenfele, Kamala Harris vágott állandóan az ő szavába. Trump csak annyit mondott, hogy „ezt is tőlem tanulták”, illetve, hogy Harrisnek „nincs egy önálló gondolata.”

A fősodratú média sosem szerette, ám ő mégis át tudott törni az ellenséges közegen, és el tudta juttatni üzeneteit az emberekhez. Miként érte ezt el? Az Egyesült Államokban sokáig két „médiatér” létezett: az országos és a helyi. Az utóbbi egészen a ʼ70-es évekig volt fontos, azonban a befolyása erőteljesen csökkent. Mivel nem maradt elég olvasója, nem volt profitábilis. Maradt az országos média, ami egyértelműen a demokratáknak kedvezett. Az internet fejlődésének köszönthetően azonban megjelentek a helyi „véleményvezérek”, akik már nem mindenkihez beszéltek – például podcasteken keresztül –, hanem egy-egy fontos társadalmi csoportot céloztak meg. A közösségi média fokozatosan egyenrangúvá, sőt, manapság talán már befolyásosabbá is vált, mint a nagy televíziók; előretörtek az internetes médiumok, mint az Instagram, a Twitter vagy éppen a TikTok. Ezeknek a csatornáknak a közös jellemzője, hogy kiválóan alkalmasak rövid politikai üzenetek adagolására. 

Trump pontosan tudta, hogy mit, mikor és hányszor kell elmondania ahhoz, hogy üzenetei bevésődjenek az emberek tudatába. Minden társadalmi csoport számára külön üzenettel készült, így sikerült a figyelmüket megragadni, ami később a szavazatok számában is megmutatkozott. De mégis, mi volt Trump fő üzenete? Az amerikai választókat leginkább a gazdaság, főként saját gazdasági helyzetük alakulása érdekelte. Trump és a republikánusok fő célcsoportját azok a középosztálybeli emberek jelentették, akik a 2008–2009-es gazdasági válság következtében – a korábbi életszínvonalukhoz képest – jelentősen lecsúsztak. Az 1980-as évekig csaknem mindenkinek volt saját háza, kocsija, és volt lehetősége nyaralni. Manapság viszont arra sincs pénz, hogy a 35 éves „gyermek” elköltözzön otthonról, mert nem tud saját ingatlant vásárolni. Trump legfontosabb ígérete az volt, hogy a középosztály gazdasági helyzete javulni fog.   

Make America Great Again

Az USA középnyugati vidékét sokan nevezik „tradicionális” Amerikának, ahol a republikánusok rendkívül erősek. Sokáig ez a térség volt az Egyesült Államok ipari központja, főleg az autógyárak miatt, de a mezőgazdaság, a modern kisüzemi termelés is rendkívül jelentős, továbbá a legfontosabb összekötő utak is ezen a vidéken vezetnek keresztül. Mivel korábban a termelés és ezzel együtt a tőke is kiáramlott az országból, a korábbi ipari központok rozsdaövezetté váltak, és az emberek joggal érezhették, hogy cserbenhagyták őket. Trump jelszava, a „Make America Great Again” – „Tegyük Amerikát újra naggyá” – is erre reflektál: olyanná kell tenni az Egyesült Államokat, mint amilyen a fénykorában volt. 

Trump elnökségének fontos jellemzője a nemzetközi politikában a gazdasági és katonai eszközök ötvözése. Ennek köszönhető például az Egyesült Államok jelentős nyomásgyakorló képessége, amelynek révén számára előnyös vámszerződést tudott kötni az Európai Unióval. Trumpnak sokszor kell rendkívül „erőskezű” (például orosz vagy kínai) vezetőkkel tárgyalnia, így neki is nagyon határozottnak kell lennie, amivel visszahozta az „arcot”, az egyéniséget a politikába. 

Sokan bohócnak nevezik, és azt mondják, hogy nincs koncepciója. A szerző Rajcsányi Péter szerint viszont ez nem igaz, hiszen Trump mindig ugyanazt mondja, csak máshogy. Az üzleti életből hozott tárgyalási taktikákat alkalmaz, amit jól példáz a Kínával kötött kereskedelmi megállapodás is: fenyegetőzésekkel kezdődött, majd hosszas tárgyalássorozat eredményeképpen Trumpnak még azt is sikerült elérnie, hogy Kína csökkentse az Egyesült Államokba irányuló exportját.

Nagy teljesítmény, hogy 2024-ben vissza tudott térni. Úgy érezte, hogy ez „neki jár”, mivel 2020-ban elvették tőle a választást, aztán pedig megpróbálták lehetetlenné tenni a 2024-es újraindulását. A demokraták azonban kudarcot vallottak: a támadásoknak köszönhetően ugyanis jóval többet szerepelt a médiában, mint az elnök Joe Biden. Trump közvetlen kapcsolatot alakított ki a választóival, rendszeresen szerepelt a saját közösségimédia-felületein is. Előretörésének egyik magyarázata, hogy a demokrata vezetés túlságosan elitistává vált, és alig foglalkozott az emberekkel, főleg a lecsúszott fehérek tömegeivel. 

Trump legfontosabb ígérete, hogy kormányzásának eredményeként jobban fognak élni az amerikaiak. Ehhez rendbe kell tennie az amerikai gazdaságot, illetve az amerikai érdekeket szolgáló békés, stabil nemzetközi környezetet kell teremtenie.