Hetvenöt éve ítélték el koholt vádak alapján Esterházy Jánost
1946. június 10-én a szovjet hatóságok tíz év munkatáborra ítélték a Moszkvába elhurcolt Esterházy Jánost és pozsonyi politikustársait. Annak ellenére, hogy Esterházy a második világháború alatt szembeszállt a tisói Szlovákia antiszemita politikájával és a zsidók mentésében személyesen is részt vett, magyar nemzetisége miatt az 1945 utáni „számonkérés” áldozatául esett. Életpályájáról és tragikus sorsáról Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa beszélt a Kossuth Rádióban.
Szerző: Tarján Tamás
Megosztás
1946. június 10-én a szovjet hatóságok koholt vádak alapján elítélték a Moszkvába elhurcolt Esterházy Jánost és pozsonyi politikustársait. A csehszlovák hatóságok Pozsonyban, 1945 májusában kiszolgáltatták a szlovákiai Magyar Párt pozsonyi vezetőit, köztük Esterházy Jánost, Neumann Tibort, Jablonicky Jánost, Párkány Lajost a szovjet megszálló hatóságoknak. Esterházyt először egy évig a moszkvai Lubjanka börtönben tartották fogva, majd Moszkvában koholt vádak alapján 10 évre ítélték, és a Gulagra vitték. A szovjet hatóságok végül a súlyosan beteg Esterházyt 1949-ben kiszolgáltatták Csehszlovákiának, ahol két évvel korában a Szlovák Nemzeti Bíróság távollétében halálra ítélte őt. Bár Klement Gottwald csehszlovák elnök ezt az ítéletet „kegyelemből” életfogytiglani börtönre változtatta, a fogva tartás körülményei pusztán elnyújtották a magyar politikus szenvedéseit. Esterházy 1957 tavaszán, közel 12 évnyi raboskodás után hunyt el.
A téma kapcsán intézetünk tudományos főmunkatársa, Szarka László adott interjút a Kossuth Rádiónak. A beszélgetés az alábbi linkre kattintva hallgatható meg (18:24:50-től):