Mohács – Világok harca

Március 18-án mutatták be az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Rubicon Mohács – Világok harca című dokumentumfilmjét. A csata 500. évfordulója alkalmából készített alkotás, amelyben magyar és külföldi történészek is megszólalnak, új kutatási eredményekre támaszkodva és számos történelmi tévhitet tisztázva, látványosan rekonstruált 3D-jelenetekkel mutatja be a magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményét.

(Varga Dániel beszámolója a március 18-án tartott díszbemutatóról)

A díszbemutató kezdetén Diósy Mihály, a film rendezője üdvözölte a nézőket, illetve köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek az alkotómunkában. Diósy elmondta, hogy a film készítésében közreműködött a történészszakma több jeles képviselője, akiknek rendkívül hálás a rengeteg befektetett munkáért, és köszönetét fejezte ki a stábtagoknak és színészeknek is. 

Ezután Radványi Ákosnak, a Rubicon ügyvezetőjének és a film producerének a beszéde következett. Rácz Árpád főszerkesztő 37 évvel ezelőtt, 1989-ben alapította meg a Rubicont. Azóta már több mint 5000 cikk és 421 lapszám jelent meg, a havi példányszám pedig 20 000 fölé növekedett; Radványi hangsúlyozta, hogy ezeket az eredményeket a Rubicon olvasói nélkül nem lehetett volna elérni.

„Históriánk egyik legsúlyosabb vereségét szenvedtük el az oszmán seregtől. Az ország három részre szakadt, és megszűnt önálló nagyhatalom lenni. De ki mertünk állni egy világbirodalom ellen, és hosszú, küzdelmes százötven év alatt meg tudtuk őrizni nemzeti identitásunkat, szuverenitásunkat. Mert mi, magyarok, mindig fel tudunk állni. Én hiszek abban, hogy a jövőt a történelmen keresztül érthetjük meg” – mondta Radványi, hozzátéve, hogy a dokumentumfilm esetében is azt a magas színvonalat igyekszik hozni a Rubicon, amit az olvasók már a történelmi magazin és a könyvek esetében megtapasztalhattak. 

A 80 perces dokumentumfilm új nézőpontból mutatja be a magyar történelem egyik legsúlyosabb fordulópontját. A megszólaló történészek narrációját színészek által eljátszott, rekonstruált jelenetek teszik átélhetővé, míg a csatajeleneteket a legmodernebb 3D-technológia segítségével alkották meg. A film így nemcsak látványos, hanem emberközelivé is teszi a fél évezreddel ezelőtti eseményeket, új szintre emelve a hazai történelmifilm-készítést.

Az elmúlt évek kutatási eredményein, új források feltárásán alapuló alkotás számos korábbi félreértést kíván tisztázni, túllépve a magyar történelem értelmezése kapcsán oly jellemző bűnbakkeresésen és összeesküvés-elméletek gyártásán. A film bemutatja, hogy a bukás belső okainak túlhangsúlyozása helyett ma már sokkal inkább II. Lajos és a magyar nemesség figyelemre méltó helytállásáról beszélhetünk, akik készen voltak az életüket áldozni a Magyar Királyságért.

Oborni Teréz történész, egyetemi docens – aki tanácsadóként vett részt a filmes munkálatokban – a Magyar Nemzetnek nyilatkozva azt mondta, hogy az alkotás célja a magyar közgondolkodásban egy alapvetően új szemléletmód meghonosítása volt a mohácsi csatáról. Mint fogalmazott: „Bevallom, noha nem először láttam a képkockákat, a vetítés végén meghatottságot és büszkeséget éreztem. Történészként és nézőként is katarzist éltem át, mert sikerült bebizonyítani: eleink mindent megtettek az ország védelmében, a vezetők is mindent megtettek, és hogy valóban, ez nem egyedül a magyarság harca volt.”

A filmben magyar, olasz és török szakértők szólalnak meg, akik a legfrissebb kutatási eredmények és újonnan feltárt források alapján értelmezik újra a mohácsi csatához vezető eseményeket és annak következményeit. A tudományos narratívában Ágoston Gábor, a Georgetown University professzora; B. Szabó János, a Budapesti Történeti Múzeum történésze; és Varga Szabolcs, az ELTE HTK Történelemtudományi Kutatóintézetének főmunkatársa segít eligazodni. Mellettük megszólalnak még Kaya Şahin (Ohio State University) és Niccolò Capponi történészek, Rugási Gyula teológus-filozófus, valamint Tamus Elvira, a Cambridge-i Egyetem fiatal kutatója is. A rekonstruált jelenetekben pedig Raul Ionescu, Méhes László, Szarvas József, Fejes Csilla, Major Erik, Takács Zalán és Dino Benjámin tűnik fel, a kor szereplőit megidézve.

Producer Radványi Ákos, rendező Mező Levente és Diósy Mihály, kreatív producer és író Gesztesi Máté, executive producer Diósy Mihály, operatőr Garai Gábor, látványtervező Frank Zoltán. A zenét Fodor Máriusz szerezte. 

A film hamarosan a hazai mozik műsorán is látható lesz. 

Az alkotás megvalósítását a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatta. A díszbemutató támogatója a Batthyány Lajos Alapítvány (BLA).