Ötszáz éve foglalták el a törökök a déli végvárrendszer kulcsát, Nándorfehérvárt

1521. augusztus 29-én foglalták el I. (Nagy) Szulejmán szultán csapatai a nándorfehérvári erősséget, amely a török ellen kiépített végvárrendszer legfontosabb eleme volt. A Duna és a Száva összefolyásánál található vár bevételével hatalmas lyuk keletkezett a Magyar Királyság határvédelmében, és megnyílt az út az ország szíve felé. Ennek köszönhetően az oszmánok napra pontosan öt esztendővel később – Mohácsnál – nyílt csatában is legyőzték a magyar hadakat, és tartós válságba taszították, majd nagyrészt meg is hódították hazánkat.

Nándorfehérvár 1521-es elvesztésének a következményeit jól ismerjük, a tragédia azonban felemelő hőstetteket is elhomályosított. Nagyon kevesen tudják, hogy a mára elfeledett nándorfehérvári hadnagy, Oláh Balázs maroknyi seregével több mint két hónapig ellenállt az ostromnak. A török korban egyetlen olyan erősség nem akadt, amely az oszmán hadakkal szemben ilyen sokáig kitartott volna. Ebben a tekintetben Oláh még az egri hőst, Dobó Istvánt is felülmúlta, az ő történetének befejezése azonban kevéssé volt felemelő. Amikor 66 nap után a törökök szabad elvonulást ígértek a megmaradt védőseregnek, a hadnagy elfogadta az ajánlatot, az ostromlók azonban megszegték adott szavukat, és kegyetlenül lemészárolták a magyar katonákat.

Nándorfehérvár ostromáról, a védők hősiességéről és a török hadisiker jelentőségéről Nánay Mihály, intézetünk tudományos főmunkatársa beszélt a Katolikus Rádióban. A beszélgetés az alábbi linken, 51:00-tól hallgatható vissza: https://www.katolikusradio.hu/archivum.php?firstaudioid=20&mev=2021&mho=09&mnap=04&mora=20&mperc=04