Politikai rendőrség a szocializmusban

A Rákosi- és Kádár-rendszerek egyik legismertebb társadalmi tapasztalata a politikai rendőrségi szervezetek működése volt. Az olyan alakulatok, mint az ÁVH vagy később a Belügyminisztérium III/III. osztályának működése nemcsak kioltott életek vagy derékba tört karrierek formájában jelentkezett, hanem a félelem, a bizalmatlanság, illetve az alkalmazkodás szélesebb körű reakcióit is kiváltotta, amelyek még a 21. században is élénken élnek a társadalmi emlékezetben. Az elmúlt évtizedekben a magyar történettudomány számos új eredményt ért el a politikai rendőrségek működésének kutatásában. Nemcsak a legfelsőbb politikai szinteken megfogalmazott elvárásokat, illetve a közbeszédben azóta is felszínre kerülő egyes ügyeket vizsgálták meg, hanem a szervezetek működését, irányításának felelőseit, például a besúgókat beszervező és irányító tartótiszteket és módszereiket is.