Schloss Hof – egy kevéssé ismert barokk kastély és kert története

Morvamező neve ismerősen hangzik a magyar történelem iránt érdeklődőknek. 1260-ban itt győzte le II. Ottokár cseh király IV. Bélát, majd néhány évvel később, 1278-ban fordult a kocka, és szintén itt csapott össze I. (Habsburg) Rudolf és IV. László magyar király Ottokár seregével. Rudolf és László döntő győzelmet aratott, a cseh uralkodó holtan maradt a csatatéren. A terület másként is kapcsolódik a magyar történelemhez, egész pontosan korának legnagyobb hadvezéréhez, a Magyarország török alóli felszabadításában döntő szerepet játszó Savoyai Jenőhöz. A harcmezők bajnoka itt épült kastélyában és annak csodás kertjében pihenhette ki Európa történelmét befolyásoló fáradozásait.

A Párizsban született, de 1683-ban a Habsburg uralkodók szolgálatába álló Savoyai Jenő herceg, azaz születési nevén François Eugène de Savoie-Carignan ugyancsak sok nyomot hagyott maga után a világban. Nem csak az oszmánok által ostromolt Bécs felmentésében vett részt, de harcolt Buda visszahódításáért (1686) – nem hiába kapott a város legkitüntetettebb helyén szobrot, amit még a kommunista hatalom is megkímélt, sőt restaurált. Nem túlzás azt mondani, hogy neki köszönhetjük Magyarország felszabadítását az oszmán uralom alól. Ha ugyanis 1697. szeptember 11-én a zentai csatában nem mér megsemmisítő vereséget II. Musztafa szultán és Elmasz Mehmed nagyvezír 80 000 fős hadseregére, a Fényes Porta semmiképpen sem mondott volna le két év múlva Magyarországról. Az újabb két év múlva kirobbanó spanyol örökösödési háború miatt pedig a Habsburg Monarchia jó ideig nem tudott volna hadsereget küldeni Magyarországra – vagyis hazánk még évtizedekre megmaradt volna három részre szakadt országnak.

Savoyai Jenő a császári magántanács tagja (1700), majd a haditanács elnöke (1703) lett, átszervezte az osztrák hadvezetést, korszerűsítette a fegyverzetet, hadmérnökiskolát és katonai levéltárat alapított. A spanyol örökösödési háborúban (1701—1714) sorra legyőzte a francia marsallokat, kiszorította a franciákat Bajorországból és Észak-Itáliából, s mellékesen hozzájárult a Rákóczi-felkelés nagylelkű békével történő lezárásához. Ezután visszafoglalta a még oszmán kézen maradt Temesvárt és Belgrádot (1716—1717), a pozsareváci békével (1718) pedig Havasalföld nyugati és Szerbia északi részét is a Habsburg Monarchiához csatolta. 

Műpártolóként és mecénásként aligha volt párja a maga korában. Bécsben Fischer von Erlach kezdte meg téli palotája építését, Johan Lukas von Hildebranddal pedig elkészíttette a Belvederét és Ráckevén épített palotájának terveit. Több mint 15 000 könyvet, több száz kéziratot és metszetet gyűjtött össze, melyekkel megalapozta az osztrák nemzeti könyvtárat. Igen sok szobrot, festményt, porcelánt és bútort vásárolt, a Belvederében pedig növény- és állatkertet hozott létre.

1725-ben, hatvanhárom éves korában megvásárolt a Morva-mezőn egy 1620-as években épített erődöt, és Hildebrandt építész tervei alapján kényelmes vadászkastéllyá alakíttatta át. Állítólag „ésszerűtlenül nagy összeget” fizetett érte, de szüksége volt rá, mert e körül helyezkedtek el azok a birtokok, amelyeket VI. Károly császártól (magyar királyként III. Károlytól) kapott győzelmei jutalmaként. Több mint nyolcszáz mesterembernek adott munkát az épületek és a hét teraszból álló, óriási kert kiépítésével. A francia arisztokraták „vidéki házaihoz” hasonló, egyszerűbb épületet kívánt létrehozni, ahová meghívhatja barátait, Domenico Passionei pápai nunciust, Emanuel Sylva Tarouca grófot, valamint híres barátnőit,  „a két Eleonórát”, Batthyány és Strattmann grófnőket. A kertek Anton Zimmer kertépítő művész tervei alapján készültek el. A herceg műgyűjtő tevékenységének köszönhetően Schloss Hof kastélyában a leltár szerint kétszáznégy értékes festmény díszítette a falakat.

Jenő herceg 1736. április 21-én halt meg éjszaka, álmában. A pápai nuncius mondott gyászbeszédet felette, melyben Hannibálhoz, Caesarhoz és Traianushoz hasonlította. Mivel leszármazottai nem voltak, egyetlen rokona, legidősebb bátyjának a lánya, a chambéry-i zárdában élő Marie-Anne-Victoire de Savoie örökölte vagyonát. 

A hirtelen meggazdagodott, ötvenhárom éves vénkisasszonyt 1738-ban feleségül vette a nála tizenhét évvel fiatalabb Joseph Friedrich von Sachsen-Hildburghausen herceg. Gyorsan kiderült, hogy csak a pénzéért vette el, s az asszony kérésére Mária Terézia magyar és cseh királynő 1744-ben felbontotta házasságukat. Schloss Hof a férje kezén maradt. A herceg 1754-ben három napos, látványos és fényűző ünnepség-sorozatot rendezett itt a meghívott Mária Terézia és férje, Lotharingiai Ferenc német-római császár számára, abban a reményben, hogy megveszik tőle a kastélyt és a birtokot. Így is lett, egy év múlva sikerült eladnia nekik. 

A császár ugyancsak megkedvelte a birtokot, olykor több hetet is eltöltött itt felesége és gyermekei társaságában. Különösen szeretett a környező erdőkben vadászgatni. 1773-tól 1775-ig Franz Anton Hillebrandt császári udvari építész az épületet egy emelettel megemelte és a termeket, valamint a berendezést klasszicista stílusban átalakította. Ekkor nyerte el a kastély mai arculatát. 

Mária Teréziának még saját lakosztálya volt itt, halála (1780) után azonban leszármazottai már nem foglalkoztak a birtokkal és a kastéllyal. 1898-ban Ferenc József császár az épületegyüttest a hadsereg rendelkezésére bocsátotta, amely lovaglóiskolát, majd a gépkocsik megjelenésével autóvezető-iskolát létesített itt. A művészi és történelmi értékkel rendelkező berendezési tárgyakat Bécsbe szállították. A Habsburg Monarchia felbomlása után a birtok állami tulajdonba került és továbbra is katonai igazgatás alatt maradt. Az osztrák hadsereg, majd a német a német Wehrmacht, végül 1945-ben a szovjet Vörös Hadsereg katonái költöztek be. Képzelhető, hogy a birtok és a kastély milyen állapotban volt, amikor 1955-ben elhagyták. 

A felújítási munkálatokra hosszasan kellett várni, de 2002-ben végre megkezdődhettek. Ekkor egy úgynevezett „revitalizációs” vagyis újjáélesztő társaság, a Marchfeldschlösser Revitalisierungs- und Betriebsges.m.b.H. irányította a munkálatokat, majd 2015-ben integrálódott a Schloss Schönbrunn Kultur-und Betriebsgesellschaft nevű társasággal, amely mindmáig igazgatja a birtokot. 

A több mint hatvan hektárra kiterjedő birtokon napjainkra megragadóan „látogatóbarát” sétányokat rendeztek be. A tizenhét hektárra terjedő, hét teraszos kertet tavasztól őszig mintegy harminc kertész gondozza. Hét szökőkút található a parkban, a növényekkel szegélyezett ágyások hossza több mint öt kilométer. Ritka és régi osztrák háziállatok, különböző fajtájú juhok, négyszarvú kecskék, alpesi tyúkok, különleges, fehér szamarak várják a látogatókat. Van itt pancsolásra alkalmas patakocska a legkisebbeknek, állatsimogató és futóbiciklis pálya a nagyobbaknak. A családosok számára babakocsikat és kisebb, tolható játék-szekereket kínálnak, az árnyas helyeken nyugágyak és ülőhelyek állnak a pihenni vágyók rendelkezésére. A teraszok szökőkútjaiba földalatti csöveken keresztül vezetik a vizet a közeli Groissenbrunnban található tavacskákból. A birtokon több kis tematikus haszonkert is található, különféle növényekkel. A különböző konyhakertek mellett gyógynövényes ültetvények, csemegekert és egy különleges rózsakert vonzza a legtöbb látogatót. 

A kastélyban dokumentumokban és műtárgyakban gazdag kiállítás látható, amely bemutatja a XVIII. századi kertépítés művészetét. Több lakosztályt is megtekinthetünk, korabeli, XVIII. és XIX. századi berendezési tárgyakkal. Számtalan eredeti festmény idézi fel a kastély egykori lakóit. Megtekinthető többek között Josef Hauzinger 1776 táján készült festménye is, melyen a később oly tragikus sorsú, ifjú francia királyi pár, XVI. Lajos és Marie-Antoinette látható, Miksa főherceg társaságában.

Schloss Hof közel fekszik mind a magyar, mind a szlovák határhoz, Pozsonyból busszal is megközelíthető. Mind a történelmi múlt, mind a barokk építészet, mind a kertművészet iránt érdeklődők számára felejthetetlen élményeket nyújt. Magyar nyelvű vezetéseket minden hónap első vasárnapján és minden magyar állami ünnepnapon tartanak, a kiállítás egy QR-kód beolvasásával magyar szöveg kíséretében egyénileg is látogatható.