Ki írta az amerikai függetlenségi nyilatkozatot?

A címben feltett kérdésre az amerikai történelem ismerői azt felelnék: Thomas Jefferson virginiai ültetvényes írta, aki később az Egyesült Államok első külügyminisztere, második alelnöke és harmadik elnöke lett. Ha azonban alaposabban megvizsgáljuk a történteket, a válasz kissé bonyolultabbá válik. Hahner Péter cikke.

Valóban a tudomány mártírja volt Giordano Bruno?

A római katolikus egyháznak négyszáz éve újra meg újra a fejére olvassák, hogy megégette Giordano Brunót. Verset írt róla Algernon Charles Swinburne, Czesław Miłosz és Heather McHugh, felbukkant James Joyce, Morris West és Alekszandr Melentyevics Volkov regényeiben, szobrot állítottak neki Rómában és Berlinben. Elneveztek róla tudományos alapítványt, ausztrál rádióadót, a Hold egyik kráterét és egy aszteroidát. Az ő emlékét idézi fel az Avenged Sevenfold rockegyüttes Roman Sky című, 2016-ban készített dala is. De vajon valóban tudományos eredményei miatt égették el elevenen 1600. február 17-én a római Campo de’ Fiori téren? Hahner Péter cikke.

Kik voltak a rózsakeresztesek?

A rózsakeresztes mozgalom három 17. századi könyvre épült, melyeket megjelenésük idején rengetegen olvastak és vitattak, majd kilencven évre megfeledkeztek róluk. Az első könyv címe a kor ízlésének megfelelően rendkívül hosszú és bonyolult volt: Az egész nagyvilág általános és teljes megreformálása, amiképpen a Rózsakereszt Tiszteletre Méltó Testvériségének Fama Fraternitatisa Európa valamennyi tudósához és fejedelméhez szólván leírja, valamint ama Haselmeyer Úrnak rövid válasza, akit a Jezsuiták ez okból tömlöcbe vetettek majd gályapadhoz láncoltattak. Hahner Péter írása.

Valóban II. Ulászló trónra lépése okozta a középkori Magyar Királyság hanyatlását?

A magyar történelmi gondolkodást mindmáig meghatározza az a Heltai Gáspártól származó mondat, miszerint „meghalt Mátyás, oda az igazság!” A híres író, aki a török korban nosztalgiával gondolt vissza az erőskezű király uralmára, ezzel a mondattal nem csupán Hunyadi Mátyás kultuszát erősítette meg, hanem egyszersmind a Jagellók 1490–1526 közötti országlását is „beárazta.” Persze, messze nem ő volt az egyedüli, aki ilyen kedvezőtlenül értékelte a lengyel dinasztia és különösen II. Ulászló teljesítményét. De vajon megalapozott ez az ítélet? Tarján M. Tamás írása.

Egy brit bulvárlap 1927-ben kiállt a trianoni béke revíziója mellett

A két világháború közötti magyar külpolitika legfőbb célkitűzése az igazságtalan trianoni határok módosítása, a revízió volt. Ennek sikeres megvalósítására csak 1938-tól kezdődően, német és olasz támogatással kerülhetett sor. Kevesen tudják, de egy bő évtizeddel korábban, 1927-ben már felsejlett a revízió reménye, amikor egy brit sajtómágnás, Lord Rothermere a Daily Mail című lapban a trianoni békediktátum igazságtalanságáról és a magyar határok tarthatatlanságáról írt. Tarján M. Tamás cikke.

Close Bitnami banner
Bitnami