Szerző: Tarján Tamás | szept 2, 2021
2021/09/02
1871. március 28-án alakult meg a párizsi kommün, amely pontosan két hónapig tartotta irányítása alatt a francia fővárost. A kommün korabeli politikai gondolkodásra gyakorolt hatásáról és emlékezetéről Hahner Péter, intézetünk főigazgatója beszélt a Katolikus Rádióban.
Szerző: Tarján Tamás | szept 1, 2021
2021/09/01
Az első francia császár üstökösszerű pályafutása mindmáig lenyűgözi a korszakkal foglalkozó kutatókat és a történelem iránt érdeklődő laikusokat. A Napóleon alakja köré épített mítosz ugyanakkor rendkívül megnehezíti azoknak a dolgát, akik a szóbeszédből eredő legendák és tévhitek mögött a valódi történelmi személyt szeretnék meglátni. Hahner Péter, intézetünk főigazgatója a Katolikus Rádiónak adott interjújában az ő igényeiket igyekezett kiszolgálni.
Szerző: Tarján Tamás | aug 31, 2021
2021/08/31
Intézetünk az év elején hirdette meg „A 20. századi magyar történelem új szemszögből” című pályázatot, amelyen Somogyi László, Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa szerezte meg a harmadik helyezést. Díjnyertes tanulmányában azt mutatta be, hogy az első világháború alatt a magyar hatóságok miként korlátozták egyes civilek szabad mozgását. Somogyival – a pályázaton elért siker apropóján – a Kossuth Rádió készített interjút.
Szerző: Tarján Tamás | aug 24, 2021
2021/08/24
Az idén 12. alkalommal megrendezett Kolozsvári Magyar Napok Könyvutcájában ismerkedhettek meg az érdeklődők a Rubicon Intézet munkásságával. Erdély legnagyobb kulturális fesztiválján az Intézet értékőrző céllal kiadott köteteit vehették kézbe a látogatók, valamint a Rubicon Intézet legújabb kiadványát is bemutatták. Oborni Teréz történész, Erdély aranykora – Fejedelmek tündérkertje című könyvének ősbemutatójára augusztus 18-án került sor Kolozsvárott, a Vallásszabadság Házában (1568).
Szerző: Tarján Tamás | aug 14, 2021
2021/08/14
Az Eötvös József által szerkesztett 1868. évi nemzetiségi törvény nem csupán a magyar, hanem az egyetemes európai jogtörténetben is korszakos alkotásnak tekinthető, hiszen ez volt az első olyan jogszabály, amely a nemzeti kisebbségek védelmét szolgálta. Ez a törvény jól ismert, azt viszont kevesen tudják, hogy Eötvös második kultuszminiszterségét és a kiegyezést megelőzően már történt egy hasonló kísérlet a magyarok és a nemzetiségek viszonyának konszolidálására. Erről a próbálkozásról és a feledés homályába veszett 1849. évi nemzetiségi törvényről Tarján M. Tamás intézeti segédmunkatárs beszélt a Karc FM rádióban.
Legutóbbi hozzászólások