Szerző: Tarján Tamás | júl 22, 2021
2021/07/22
1946 nyarán a kassai járási népbíróság pert indított a város több száz magyar nemzetiségű polgára ellen. Az ún. „kassai tömegper” egy kevésbé ismert epizódja volt annak a bosszúhadjáratnak, amelyet (Magyarország korábbi revíziós sikerei miatt) a csehszlovák hatóságok folytattak a második világháború után helyreállított ország magyar népessége ellen. Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa a per évfordulójának apropóján interjút adott a Katolikus Rádiónak.
Szerző: Tarján Tamás | júl 14, 2021
2021/07/14
1920–21 során az első világháborúból győztesen kikerülő közép-európai országok közül Csehszlovákia, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság és a Román Királyság kétoldalú szerződésekkel létrehozta a kisantantot. Ennek a szövetségnek a fő célja a kezdetektől fogva az volt, hogy megőrizze a versailles-i status quót, ezért akadályozta Magyarország revíziós törekvéseit és a Habsburgok visszatérését. A témához kapcsolódóan Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa több interjút is adott a közelmúltban.
Szerző: Tarján Tamás | júl 12, 2021
2021/07/12
94 esztendővel ezelőtt, 1927. június 21-én jelent meg Lord Rothermere híres cikke a Daily Mail nevű lapban. Írásában a brit sajtómogul felvetette a trianoni békediktátum igazságtalanságát, és felkarolta a magyar revíziós törekvéseket. A cikk tartalmáról, következményeiről és születésének körülményeiről Tarján M. Tamás beszélt a debreceni FM90 Campus Rádióban.
Szerző: Tarján Tamás | júl 5, 2021
2021/07/05
A Magyar Dolgozók Pártjának 1948. június 12-i megalakulása a második világháború utáni sztálinista diktatúraépítés egyik legjelentősebb állomása volt. A szociáldemokraták és a kommunisták egyesülésével megszülető MDP egy esztendővel később már a proletárdiktatúra egyetlen pártjaként, az államhatalom kizárólagos birtokosaként működött. Gyakorlati vagy inkább szimbolikus szereppel bírt az új párt megalakulása? A témáról Tarján M. Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa beszélt a debreceni FM90 Campus Rádióban.
Szerző: Tarján Tamás | júl 1, 2021
2021/07/01
1946. június 10-én a szovjet hatóságok tíz év munkatáborra ítélték a Moszkvába elhurcolt Esterházy Jánost és pozsonyi politikustársait. Annak ellenére, hogy Esterházy a második világháború alatt szembeszállt a tisói Szlovákia antiszemita politikájával és a zsidók mentésében személyesen is részt vett, magyar nemzetisége miatt az 1945 utáni „számonkérés” áldozatául esett. Életpályájáról és tragikus sorsáról Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa beszélt a Kossuth Rádióban.
Legutóbbi hozzászólások