by Tarján Tamás | Mar 21, 2022
2022/03/21
Hatos Pál ‒ folytatva Az elátkozott köztársaság című monográfiájával kezdett munkát ‒ arra vállalkozott, hogy az 1919. évi magyar proletárdiktatúra történetét áttekintse. A szerző ezzel a magyar történettudomány egy régi adósságát törlesztette, hiszen Hajdu Tibor 1969-ben megjelent monográfiája óta ez az első munka, amely a tanácsköztársaság históriájának átfogó áttekintésére vállalkozott. Nánay Mihály és Ligeti Dávid recenziója.
by Tarján Tamás | Dec 30, 2021
2021/12/30
Az első világháborút utolsó előttiként lezáró magyar békeszerződés eseményei a szomszéd országok történetírásában sokáig nem kaptak igazán mély, forrásokra épülő, monografikus feldolgozást. Konferencia- és tanulmánykötetek, visszaemlékezések persze akadtak szép számmal, de szakszerűen, komoly hivatkozásokkal alátámasztott tudományos munka száz év alatt egy sem született a román, (cseh)szlovák, szerb, horvát, szlovén történészek tollából. Az osztrák Arnold Suppan és a szlovák Roman Holec centenáriumon megjelent monográfiái tehát régi adósságot törlesztenek. Szarka László két recenziója.
by Tarján Tamás | Dec 8, 2021
2021/12/08
George F. Kennan egyike azon 20. századi amerikai államférfiaknak, akikről 2013-ban Walter Isaacson The Wise Men: Six Friends and the World They Made (A bölcs férfiak. Hat barát és a világ, amit létrehoztak) címmel írt könyvet. Isaacson méltató szavai szerint Averell Harriman, Dean Acheson, Robert Lovett, John McCloy és Charles Bohlen mellett kormányhivatalnokként Kennan is tartós befolyást gyakorolt az Egyesült Államok 20. századi külpolitikájára. Hahner Péter írása.
by Tarján Tamás | Nov 13, 2021
2021/11/12
A kötet Sztálin életének azt a korszakát mutatja be, amelyben egy keményen dolgozó, vérontástól sem visszariadó, de környezete által még kezelhető munkatársnak és egyesek szemében barátnak tekintett politikus előbb mindenható diktátorrá, majd pszichopata tömeggyilkos zsarnokká változott át. Úgy is mondhatnánk: Sztálin fénykoráról olvashatunk, amelyben egymást követték a sikerek. Legalábbis az ő számára. Hahner Péter recenziója.
by Tarján Tamás | Oct 13, 2021
2021/10/13
B. Szabó János 2019-es kötetében egy kevésbé ismert tragédiát mutat be: az Erdélyi Fejedelemség történetének mélypontját, vagyis az 1657–1662 közti éveket. S hogy miért tekinti mélypontnak ezt az időszakot? Nemcsak azért, mert néhány év alatt négy ember ült a fejedelmi trónon, egymást oda-vissza váltogatva, hanem főleg azért, mert mindennek a Tündérkert oszmán megrendszabályozása lett a vége. Ezek az évek erősen hozzájárultak ahhoz a demográfiai hanyatláshoz, ami évszázadokkal később előmozdította a történelmi Magyarország szétesését. Szilvay Gergely írása.
Recent Comments