Szerző: Tarján Tamás | febr 25, 2021
Válaszútnak, Wass Albert és Kallós Zoltán szülőfalujának komor, biblikus hangvételű neve van – pedig nem valamiféle filozófiai megfontolásokból kapta nevét, hanem azért, mert a Kolozsvárról Désre vezető országútról itt ágazik le az út a Borsa-patak völgyébe. Nevezetességei közé tartozik a Kallós-birtok, amely a Kallós Alapítvány székhelye a Kallós-múzeummal és az itteni magyar szórványkollégiummal; itt tartják nyaranta a nemzetközi mezőségi népzene- és néptánctábort. Kissé lejjebb, átellenben, az út másik oldalán pedig a helyi Bánffy-kastély magasodik, mely ugyan egyáltalán nem olyan jelentős, mint a szomszédos Bonchida monumentális Bánffy-kastélya, de így is rejt érdekességeket.
Szerző: Tarján Tamás | febr 25, 2021
Annak ellenére, hogy több mint száz esztendő eltelt már az impériumváltás óta, Parajd nevét a köztudatban éppen úgy összekapcsoljuk a sóval, ahogy Kalocsát a paprikával, Makót a vöröshagymával vagy Körmöcbányát az arannyal. A község közel félezer éves történetében meghatározó szerepet játszott ennek az egykor rendkívüli értékkel bíró ásványkincsnek a bányászata, a modern korban pedig Parajd gyógyászati és turisztikai jelentőségét biztosítja a só.
Szerző: Tarján Tamás | febr 16, 2021
Hosszú és gazdag történelem során Szatmárnémeti mindvégig jelentős gazdasági és egyházi központnak számított. 1711-ben e városban írták alá a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békét, s a települést sokan „Kölcsey Ferenc városának” is nevezik, mivel a Himnusz szerzője a XIX. század első harmadában Szatmár vármegye főjegyzője, illetve országgyűlési követe is volt.
Szerző: Tarján Tamás | febr 15, 2021
Pétervárad a késő középkor óta a Szerémség, majd a Délvidék legfontosabb katonai központja, a déli végvárrendszer fontos eleme, majd a Habsburg Birodalom déli Határőrvidékének kulcserődítménye volt. A vár – és a város –, amelyet „a Duna Gibraltárjának” is szoktak nevezni, az 1848–49. évi szabadságharc végnapjaiban utolsó előttiként kapitulált a császári seregek előtt.
Szerző: Tarján Tamás | febr 15, 2021
Trau (mai horvát nevén: Trogir) neve napjainkban már elsősorban azoknak cseng ismerősen, akik a nyári vakáció során az Adriai-tenger partján keresnek üdülési lehetőséget. Azt már kevesebben tudják, hogy a dalmáciai település a középkor során évszázadokig a Magyar Királyság részét képezte, és az Árpád-ház életében sorsdöntő jelentőséggel bírt. IV. Béla király és családja a tatárjárás idején Trau várában talált végső menedéket a mongol hordák pusztítása alatt.
Legutóbbi hozzászólások